No nem, még nem a szeptemberben kezdődő zuglói ügyről van szó - ott ezért remélhetőleg még, vagy már nem tartunk, hogy előre meg legyen az ítélet -, hanem az "eredeti” Hunvald-per ítéletéről beszélünk (illetve most annak egy részletéről).
Hogyan is kezdjük? Ugye itten volt ez a legutóbbi malőr, azaz Fazekas Gézáék valahogy csak-csak nem tudtak vádat emelni Gyurcsány Ferenc ellen. Ennek indoklásának tükrében különösen érdekessé vált, hogy a Hunvald György ellen emelt vádról mi volt a véleménye a bíróságnak. (Azaz: hogyan lehet - v. nem lehet - bizonyítékok nélkül vádat emelni.)
***
Részletek az ítéletből:
354. oldal
… Nem kifejtve, hogy Hunvald György a Gál György és Nagy György - esetleg Kardos Péter - által kidolgozott értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan milyen magatartással nyújtott segítséget, illetve nyújtott támogatást a képviselő-testület tagjainak tévedésbe ejtéséhez. Az sem derül ki a vádból, sehol nem kerül leírásra, hogy II.r. vádlott mikor, milyen körülmények között szerzett tudomást az értékbecslések előre egyeztetett voltáról és a külföldi befektetők a „piacon elérhető reális, a becsültnél lényegesen magasabb vételár megfizetésére irányuló szándékáról".
... A vádban meghatározott ezen két állítást közelebbről megvizsgálva, az látható, hogy a vád egyetlen egy vádpont esetében sem tartalmazza azt, hogy melyik külföldi befektető(k), összegszerűen megjelölve milyen lényegesen magasabb áron kívánták volna az adott ingatlant abban az időpontban megvásárolni, amikor a képviselő testület erről a kérdésről döntött. Azt sem jelöli meg a vád, hogy ezek a meg nem nevezett külföldi befektetők mikor, milyen körülmények között vették fel a kapcsolatot Hunvald Györggyel, aki „igazi piaci vételárat „kínáló vételi szándékukról is tudott.
(Fotó: Vajda József)
... Ugyanúgy adós maradt a vád annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy Hunvald Györgyöt vajon mi motiválta, amikor az adott kerület polgármestereként úgy döntött, hogy Gál György és Nagy csalárd magatartását ismeretlen módon segítve hozzájárul a VII. kerületi ingatlanok „elherdálásához". Figyelemmel arra, hogy a Gál György és Nagy György közötti vesztegetési pénzek átadásáról nem tudott, csak egyéb más, megmagyarázhatatlan ok vezethette e cselekedetében.
355. oldal
... A csalási cselekményekkel kapcsolatos vádszerkesztés azon az utóbb tévesnek bizonyult feltevésen alapult, amennyiben az önkormányzat pályáztatás útján értékesíti ezeket az ingatlanokat jóval magasabb bevételt realizált volna, mert a vádbeli időben nagyobb számú fizetőképes külföldi ingatlanbefektető és fejlesztő cég érdeklődött a VII. kerületi ingatlanok iránt és ezek a külföldi befektetők az, adásvételi szerződésben meghatározottaknál jóval magasabb vételár megfizetésére is hajlandóak voltak.
(Fotó: Vajda József)
... A lefolytatott bizonyítási eljárás azonban nem igazolta a vád állításait e körben, itt kell a bíróságnak rámutatnia arra, hogy a nyomozás során további tanuk meghallgatásával, az egyébként meghallgatott tanúk tekintetében további kérdések megválaszolásával (projekt értéke, projektár, bérlők kiköltöztetése), mindenekelőtt ingatlanforgalmi szakértő bevonásával számos kérdés tisztázható lett volna. Teljességgel érthetetlen, miért nem került sor a nyomozás során a vád tárgyává tett szerződések kapcsán az azokat elkészítő ügyvéd kihallgatására, az ügyészség részére folyamatosan adatokat szolgáltató, az önkormányzatnál a törvényesség betartásáért és betartatásáért felelős jegyző tanúkénti kihallgatására még azt megelőzően, hogy a csalási cselekményhez nem kapcsolódó események kapcsán sor került meggyanúsítására.
357. oldal
... A vád nem tartalmaz megállapítást arra vonatkozóan, hogy a bűnszervezeti elkövetőként megjelölt 3 vádlott közül kettő, Hunvald György II.r. és Kormos Lajos IV.r. vádlott hogyan kapcsolódik, ismerik-e egymást, hogyan szerzett tudomást és kitől Hunvald György az értékbecslések manipulálhatóságáról, illetve azok manipulált voltáról, illetve hogy azok elkészítésével Kormos Lajos van megbízva. Kis taglétszámú bűnszervezet esetében a személyes kapcsolatoknak még nagyobb jelentősége van, ki kell fejteni, hogyan szervezték meg hosszabb időre a bűnszervezetet, hogyan hangolták össze a működést, pontosan mire irányult a csoport célja, ki miért vett abban részt. Hivatkozott az ügyészség arra, hogy a bűnszervezet tagjai olyan személyek is, akiket jelen vádiratban nem jelölt meg. A bíróság e helyütt esetlegesen Nagy György bűnszervezetben betöltött szerepére következtet, tekintettel arra, hogy a bűnszervezeti megjelölésénél a 10. oldal utolsó bekezdésében ő szerepel név szerint. Nem értelmezhető a vád alapján más személyek cselekvősége a bűnszervezetet érintően, a bíróság e vonatkozásban pontos megjelölés nélkül találgatásokba nem bocsátkozhat.
358. oldal
... A bíróság a III. vádpont kapcsán megállapította, hogy a vád - bár időrendi sorrendbe állította az eseményeket, rendkívül szűkszavúan emlékezett meg a vádlottak tudattartalmáról. A bíróság megítélése szerint az a vád, amelyre az ügyész perbeszédében hivatkozott, az írásos vádban nem jelenik meg, nevezetesen, hogy az elkövetők már a folyamat elején tudták volna, hogy azon személyek, akiknek a lakást kiutalják, azt meg is fogják venni, ezért a jogtalan kiutalással kedvezményes jogcímen egyúttal vételi lehetőséget is biztosítanak, mert egyébként csak pályáztatás útján, 4 év múlva teljes piaci áron vehettek volna bérlakást a VII. kerületben.
| A Hunvald-per ítélete (részletek) - Fővárosi Törvényszék - 15.B.1492/2010/306. (352 – 358 oldal) |
 |
Utolsó kommentek