Mi történt az első két napon - ami a sajtóból kimaradt
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2012. szeptember 19-én reggel 8.30-kor elkezdődött a Hunvald per 2.0. Ahogy korábban, bár most kissé enyhébb formában, de fokozott sajtó- és médiaérdeklődés kísérte a pert.
Az ilyenkor szokásos bírói számbavétel után megkezdődött a vádirat ismertetése, mely - annak rövidsége miatt - talán még egy negyed óráig sem tartott. Ezután következett Hunvald György meghallgatása.
A vádirat szerint K. Gábor 2007. április 1-től 2007. október 31-ig, K. Jenő 2007. április 1-től 2008. december 31-ig, míg K-Cs. László 2007. november 1-től 2008. november 30-ig egyáltalán nem adott tanácsokat a polgármesternek.
A bíró ezzel kapcsolatban kérdések sorát tette fel: Hogyan, miképpen választja ki, hogy kit alkalmaz tanácsadónak? Miért kell egyáltalán tanácsadó egy polgármesternek? Hogyan határozza meg azt, hogy mennyi legyen a megbízási díj? Milyen területen hány tanácsadó volt?
A sajtónak ebből a kérdéskörből csak annyit sikerült megjegyeznie, hogy Hunvald nem emlékezett arra, hogy név szerint pontosan kik voltak a tanácsadói 2002-ben - tehát tíz évvel ezelőtt -, 2004-ben, 2006-ban és így tovább. Ha tehát a délelőtti meghallgatásból ez volt a sajtó szerint a legeslegfontosabb - mármint, hogy Hunvald nem emlékezett -, akkor ez elég szomorú.
Visszatérve a meghallgatásra. Hosszas kérdezz-felelek volt azzal kapcsolatosan, hogy a tanácsadók közül ki, milyen tanácsokat adott az érintett időszakban. Konkrétan. Olyan mélységig visszamenve, hogy pl. K. Gábor milyen tanácsot adott 2007 áprilisában.
Erre azért meglehetősen nehéz úgy válaszolni, hogy nem állnak rendelkezésre annak az időszaknak a testületi előterjesztései, iratai, ezért Hunvald kérésére a bíróság bekéri ezeket az előterjesztéseket a VII. kerületi Önkormányzattól. Ennek ismeretében lehet ugyanis ennyi év távlatából beszélni havi bontásban bármilyen konkrétumról.
De még ebben az esetben is igencsak nehéz helyzetben lenne bárki, aki tanácsokat kapott, ha ennyire részletesen kell 5 év elteltével visszaemlékezni arra, hogy ki mit mondott, hogyan mondta, vagy milyen szavakat használt.
Hunvald azt is közölte, hogy szakmai végzettsége vagy éppen 16 éves szakmai tapasztalata, gyakorlata volt a vádlott tanácsadóinak, ezért például a vád ebből a szempontból sem állja meg a helyét. Kitért arra is, hogy a tanácsadói szerep az egy bizalmi szerep, senki sem pályáztatás útján választ tanácsadókat, és nem az utcáról esnek be ilyen munkakörbe az emberek.
Bíró kérdésére arról is beszélt, hogy nála a végzettség volt az egyik utolsó szempont abban a tekintetben, hogy valakit alkalmaz-e egy-egy feladatra. Tapasztalata szerint ugyanis lehet valakinek felsőfokú végzettsége, ám ettől még teljesen alkalmatlan is lehet komolyabb munka elvégzésére. És persze ez fordítva is igaz lehet.
Ezt már csak azért sem kell furcsállni, mert például, ha informatikai szakterületen kellene alkalmazni Bill Gates-t a Microsoft alapítóját, akkor - ha a végzettség lenne a fő szempont – nagy bajban lenne a megbízó, mert csak középfokú végzettsége van az említett úriembernek. Ettől ugye még adhat jó és hasznos tanácsot…
De a jelenlegi kormány sem követel túl sokat a minisztereitől ezen a téren, tehát ez nem az elsődleges szempont az alkalmasság megítélésénél.
Hunvald elmondta még, hogy a megbízási díjak az akkor szokásosak voltak, és becsatolt iratokat arról, hogy utódja is ugyanazt a gyakorlatot követi, mint ő és elődei.
Kérdésre beszámolt arról is, hogy a megbízottnak folyamatosan a rendelkezésére kellett állnia, naponta, hetente, 10 naponta találkoztak - az aktuális kérdéseknek megfelelően. A hivatali elfoglaltságok miatt döntően külső helyszíneken, általában az adott nap délutáni szakaszában.
Újabb bíró kérdésére, miszerint mi volt nyáron, ha esetleg szabadságra akart menni a megbízott azt válaszolta, hogy - ahogy már mondta - a megbízottnak folyamatosan rendelkezésre kellett állnia, olyan eset pedig nem volt, hogy azért nem tudott megjelenni valamelyik tanácsadó, mert éppen szabadságon volt.
Elmondta még azt is, hogy ezek a tanácsok neki szóltak, az ő munkáját segítették, egyedüli fokmérője a tanácsadásnak az ő munkájának a sikeressége volt. A közvélemény-kutatások és a választási győzelmek pedig ezt visszaigazolták, és ebben bizony a vádlott tanácsadók munkája is benne volt.
Azt, hogy neki mi a szükségszerű tanács azt pedig ő tudja, mert neki kell nem másnak, és nem az önkormányzatnak. Jól látható - mondta -, hogy például az utódja is hasonló témákban kér tanácsokat. Ha neki szükségszerű, vagy más polgármestereknek is szüksége van erre, akkor miért pont ő lenne a kivétel ilyen esetekben.
Az meg nonszensz, hogy a hivatalnokokkal akar tanácsot adatni az ügyészség, legalábbis a vádirat szerint. A hivatalnokok köztisztviselők, nekik távol kell tartaniuk magukat a politikától, arról nem is beszélve, hogy a köztisztviselői törvény is tiltja ezt.
Elhangzott még az is, vajon elgondolkodott-e bárki azon, hogy egy minisztérium vagy miniszterelnöki titkárság, amely tömve van szakemberekkel miért alkalmaz tömegével tanácsadókat.
Ezt követően délután Weinek Leonárd volt zuglói polgármester kezdte meg a vallomástételt. Vallomásában hasonló módon magyarázta el, hogyan működik egy önkormányzat, miért volt neki, kezdő polgármesterként tanácsadókra szüksége, stb.
Délután négy órakor a szóbeli vallomását befejezte.
A bíróság péntek reggel kérdések feltevésével folytatta a meghallgatását. Ezek hasonlóak voltak, mint Hunvald György esetében.
Ezek során kiderült, hogy K. Jenővel - akit Hunvald alkalmazott tanácsadóként - nagyon rossz volt a kapcsolata. K. védője ekkor megkérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy olyan embert, akivel nagyon rosszban van, azt havi 400 ezer forintért javasolja a szomszéd kerületbe munkára, ahogyan azt a vád és a Magyar Hírlap állítja.
A válasz: ilyen nem lehetséges.
A második nap délutánján került sor K. Jenő vádlotti meghallgatására, aki Hunvaldnak városfejlesztési kérdésekben adott tanácsot.
A hosszúra sikeredett meghallgatás folyamán kiderült, hogy ugyan nincs diplomája ebben a témakörben, de 16 évet dolgozott ezen a területen. Majd felsorolta azok neveit, akikkel együtt dolgozott különböző városfejlesztési projektekben. Akik mind, egytől-egyig ismert városfejlesztők és építészek. Elmondta, hogy országos és fővárosi szakmai zsűrikben vett részt és senki sem kérte a végzettségéről szóló papírokat, mert ismerték a szaktudását. Hosszú és kimerítő vallomása során a bíróságot részletesen beavatta a kerület egyes projektjeibe, ezeken belül elmondta mi volt a konkrét tanács, miből készült fel, milyen gyakran és hol találkozott Hunvalddal.
Egy biztosan kiderült. A vád állításával szemben - a meghallgatása után – meglehetősen nehéz azt mondani, hogy nem adott tanácsot Hunvaldnak, és nem értett a városfejlesztéshez.
Az ügyész - ki ugyanaz, mint a bűncselekmény hiányában felmentett Molnár Gyulát vádló ügyész -, megkérdezte hány órát tett ki az életében az, hogy ezeket a tanácsokat egyáltalán adni tudja.
K. Jenő a kérdés pontosítását kérte az ügyésztől, miszerint hogyan kell számolni azt, ha például este 11-kor foglalkozott az épp aktuális problémával? Vagy, hogy az éjszakai 1 óra mennyinek számit 1-nek vagy 2-nek? Esetleg ha este 10 órakor lefekszik és forgolódik az ágyában, miközben a probléma megoldása jár a fejében, azt az időt hogyan számolja el?
Szerinte így ez a kérdés önmagában értelmetlen, mert egy szellemi foglalkozás esetében - például egy írónak - feltenni azt a kérdést, hogy hány óra alatt írta meg a könyvét, az egyszerűen butaság. Mint ahogy az erre vonatkozó eredeti kérdésre sem lehet egzaktul válaszolni. Summa-summarum: sok időt foglalt le az életéből ez a munka.
A vallomása során többször szünetet kellett tartani, mert a vádlott tanácsadó 68 éves korára tekintettel elfáradt.
Ezután megerősítette a zuglói polgármester azon állítását, hogy már az első hónapokban nagyon rossz viszony alakult ki közte és Weinek Leonárd között.
A meghallgatása után D. Pável védője jelezte a bírónak, hogy a vádat pontosítani kellene, mert ebben az állapotában nem törvényes. Ugyanis D. Pávelt azzal vádolja az ügyészség, hogy az önkormányzat számára szükséges és tényleges tanácsadást nem végzett. Ez ugyanis két különböző tényállást jelent.
Más a helyzet, ha nem végzett tényleges tanácsadást, mert ebben az esetben a szükségesség tényállása nem állhat fenn. Ha viszont végzett tanácsadást, akkor az tényleges volt, és a bizonyítást a szükségesség kérdésében kell megtenni.
Az ügyész válasza erre az volt, hogy a vádirat így jó és tökéletes.
A bíróság 2012. november 28-ra és 30-ra tűzte ki a következő tárgyalási napot, ahol K-Cs. László meghallgatásával folytatódik a per.
Utolsó kommentek