A bíróság 2012. november 28-ra és 30-ra tűzte ki a mostani Hunvald-per következő tárgyalási napját, azaz még egy hónapot kell várni, hogy megtudjuk: mi mennyi, és végül miért is. Közben az ember olvasgatja az éppen zajló perekről szóló híradásokat, és valami furcsa, „ilyet már láttam” érzés keríti hatalmába. Itt van például a Hagyó-per. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni” – mondta a tárgyaláson Balogh Zsolt, az ügy negyedrendű vádlottja.
A BKV volt vezetője – vádlott társaihoz hasonlóan – arról is beszámolt, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott – egyebek között az elhíresült Nokia-dobozról –, hogy elkerülje a börtönt. Balogh ezeket a korábbi vallomásait visszavonta a tárgyalás során. Ügyvédje szerint az is kiderült, hogy jogsértően vádolták meg 750 miliós károkozással, ami jogállamban példátlan – írta a Népszava.
Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatójának vallomástételét a Kecskeméti Törvényszéken folyó perben azért előzte meg nagy várakozás, mert az ügy vádiratának legfőbb állításai az ő nyomozati vallomásán alapulnak, sőt, terhelő kijelentéseit a jobboldali médiában meg is ismételte.
Balogh - másokra nézve terhelő vallomásairól elmondta - úgy érezte, minél több visszásságot kell mondania, hogy hazaengedjék. „Nem akartam börtönbe menni úgy, mint a kollégáim. A sajtónak is azért nyilatkoztam, hogy ne tartóztassanak le” – mondta Balogh, utalva korábbi, a Magyar Nemzetnek és a HírTV-nek tett kijelentéseire. Az egykori BKV-vezető felidézte azt az esetet, amikor négy nyomozó hallgatta ki egyetlen ügyvédjelölt társaságában.
A visszavont vallomás jelentette fordulathoz kapcsolódhat, hogy korábban az a hír járta, hogy az ügyészségi koronatanú Balogh – akinek több vádlottal szemben semmilyen kényszerintézkedést nem kellett elszenvednie – sokáig nyomozati alkuban bízott, ezért is segíthette az ügy „felgöngyölítését”, majd meglepte, hogy a választások után mégis a vádlottak padjára került. Ezzel függhet össze, hogy szeptemberben Balogh váratlanul ügyvédet is váltott, Szabó Iván helyett a korábban a Kulcsár-perben is megforduló, majd egy ideig Damu Rolandot is védő Szigethy György lett az ügyvédje.
A volt cégvezető és védője a tárgyaláson észrevételezte, hogy az ügyészség – szabálytalanul – úgy vádolta meg Balogh Zsoltot több pontban, hogy azokban gyanúsított sem volt és azokban a vádpontokban nem is nyomoztak ellene. Ilyen a Baloghot társtettesként 750 millió forintos károkozással terhelő vádpont is, és a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette – mondta a 168 óra riporterének Balogh ügyvédje. Szigethy szerint ez nem egyszerű formai hiba, mert alapvető jogi kérdés, hogy jogállamban nem lehet úgy megvádolni valakit, hogy előtte nem gyanúsították meg a terhére rótt bűncselekménnyel, ezzel egyúttal ugyanis elzárják a jogorvoslati lehetőségektől is.
Ki kell vizsgálni a kényszervallatást
A nyomozáskor „önmagukat vádoló, beismerő terheltek” gyakran védekeznek a bíróságon azzal, hogy vallomásukat kényszer, fenyegetés hatására tették, és visszavonják azt, noha formálisan amit jegyzőkönyveztek, „már nem lehet meg nem történtté tenni” – nyilatkozta korábban a 168 órának Tóth Mihály.
A büntetőjogász szerint a vádlottak „azt persze mondhatják, hogy korábban bizonyos okokból hazudtak, félreértették őket, ám a bíróság végül mérlegelni fogja valamennyi elhangzott vallomást, és dönt, melyiket tekinti hitelesebbnek”. Hozzátette, lehetséges, hogy végül ilyen esetben a vádlottak egyik vallomását sem veszik figyelembe, általában ilyenkor bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hoz a törvényszék. Tóth arra hívta fel még a figyelmet, hogy a kényszervallatásról szóló vádakat akkor is ki kell vizsgálni, ha arra a vádlott állításán kívül nincs bizonyíték – írta a Népszava.
Emlékezetes, hogy szeptemberben a Balogh előtt vallomást tett Antal Attila a bíróság előtt ugyancsak visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását arra hivatkozva, hogy azt a nyomozók fenyegetésének hatására tette. Hasonlóról számolt be előzőleg Mesterházy Ernő is. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő visszautasította a vádakat, miszerint a BKV-ügy nyomozása törvénysértő, és az ötvenes éveket idéző módon zajlott volna.
„Erős pszichikai nyomás”
„Az ügyészeknek volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ők ezt jobban tudják” – vallotta tizenhatodrendű vádlottként nemrég Oláh János tábornok a „Viszkisdoboz-ügyként” is elhíresült, úgynevezett tábornok-perben. Ebben az ügyben dandártábornokok, főtisztek mellett vádolják Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is a Kaposvári Törvényszéken egyebek között bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel. Azonban Oláh János, mint a perről a blogján rendszeresen beszámoló egyik tábornok, Fapál László írta, nemrég elismerte: csak „bólintania kellett” az ügyészek által felvázoltakra, „és mondták, hogy elengedik”.
Nyomozati szakban tett vallomását a per során vissza is vonta. „A magyar jogrendszerben nem létezik az amerikai filmekből ismerős vádalku intézménye. Oláh esetében azonban valami hasonló történt: az ügyészség felajánlotta neki, hogy jóval enyhébb büntetést kap, ha másokat vádol bűncselekményekkel” – írta Fapál. Oláh ügyvédje is elismerte: védence vallomását a nyomozás során „súlyos eljárási szabálysértésekkel” vették fel. „Egyrészt több ízben törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretek hangzottak el kérdésekben, így például ha olyan tényeket tár fel, amelyeket a nyomozó hatóság nem ismer, akkor mentesül, továbbá (...) a kihallgatások során erőteljes pszichikai nyomásgyakorlás történt a katonai ügyészség részéről.”
(Készült a 168 óra, a Népszava és Fapál László blogja nyomán)
Utolsó kommentek