És akkor most egy röpke pillanatra térjünk vissza az elmúlt két napra és az ott elhangzott perbeszédekre. A perbeszédek ugyebár akkor következnek, amikor a bíróság lezárja a bizonyítási eljárást. Először az ügyésznek, utána a sértett (itt az érintett önkormányzatok) képviselőinek, majd a védőügyvédeknek ad lehetőséget, hogy kifejtsék, miért bűnös vagy miért ártatlan a vádlott.
Egy normális ügymenetben a bizonyítás során sok minden kiderül. Az ügyész számára pl. elég-e a bizonyíték az ártatlanság vélelmének a megdöntésére a védelemnek pedig az, hogy elég-e a muníció ezt megcáfolni.
Azért írjuk, hogy normális ügymenetben, mert az ügyész perbeszédének meghallgatása során az derült ki, hogy teljesen mindegy mit hall és lát az ügyészség jelenlévő képviselője egy hosszú tárgyalás során. A SZERVEZET (ügyészség) nem engedheti meg, hogy jottányit változtasson a vádon a nyilvánvaló tények hatására sem.
Az egyik védőügyvéd elmondta, hogy véleménye szerint a bizonyítási eljárás 80%-át a bíróság volt kénytelen lefolytatni. A maradék 20 % a nyomozás volt. És ebből a 20 %-ból emeltek vádat!
Képzelhetjük a vád színvonalát… Na, mindegy a lényeg az, hogy az ügyész belekezdett a kb. 15 oldalnyi vádbeszédébe. Olyan 14 oldalon keresztül sorolta fel, hogy ki mit mondott gyanúsítottként, majd vádlottként illetve tanúként az elmúlt 3 év alatt.
Mindebből „ismeretlen okból” kimaradt az összes olyan tanú, akiket a bíróság idézett be azért, hogy tisztességes eljárást lefolytatva tisztán lásson az ügyben.
Ezek között minden olyan tanút is meghallgatott a bíróság, akiket még a vádemelés előtt kértek a védők tanúként meghallgatni. És azért kérték még a vádemelés előtt a meghallgatásukat, mert biztosak voltak abban, hogy a meghallgatásuk után akár még a vádemelés is elmaradhat. Ez azonban nem fért bele a majd 2 évig tartó nyomozásba. Az ügyész még a tárgyalás végén, a perbeszédében sem tett említést róluk.
Körmünket tövig rágva izgultunk, hogy ezen hosszúra nyúlt ügyészi ismertető után vajon kiderül-e, hogy mit miért említett az ügyész, milyen kristálytiszta logikával fog rámutatni az ok-okozati összefüggésekre és ezzel a vád igazának a bizonyítására.
A legnagyobb megdöbbenésünkre ez elmaradt, és helyette arra kérte a vád a bíróságot, hogy mérlegeléssel alakítsa ki az álláspontját a vádlottak bűnösségével kapcsolatban. Ezek után felsorolta kire milyen büntetést kér.
Sok egyéb mellett, továbbra is homályban tartva azt a szempontrendszert, hogy a 8 vádlottból miért pont az első helyen álló Hunvaldra és a vádlotti sor utolsó előtti helyén álló Gálra kéri a letöltendő börtönbüntetést.
Az egyik védőügyvéd meg is jegyezte, hogy az egész ügy olyan, mint egy mese. Meg is osztanánk a kedves olvasókkal azt a viccét, amivel szemléltette az ügyészség kifordított világképét:
A nyuszika sétál az erdőben, amikor hirtelen elrohan mellette a róka.
- Hova futsz róka? – kérdi tőle.
- Rohanok, mert a földesúr agyonüti a medvéket – így a válasz.
- De hiszen te nem medve vagy róka koma – mondja a nyuszika.
- Az igaz, de a földesúr mondja meg, hogy ki a medve! – válaszolta a róka és tovább futott.
Na így lettek a vádlottak e „gyönyörű kor” medvéi – és a medvék között még medvébbek – a Hunvald és a Gál…
Utolsó kommentek