MTI hír: Minden vádlottat felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság ma délelőtt kihirdetett elsőfokú ítéletével abban az ügyben, amelyben 50 millió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt emeltek vádat Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és hat társuk ellen. A posztot rövidesen innen folytatjuk, részletesebben...
***
És akkor ahogy ígértük (2013.10.15. 15:31)
Bűncselekmény hiányában felmentve
Ma elsőfokú nem jogerős ítéletet hozott a bíróság a zuglói és erzsébetvárosi megbízási szerződések ügyében. Bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentettek. Tehát mégegyszer, ez így a teljes hír röviden. Az indoklás azonban annál hosszabb volt. Több mint két és fél órán keresztül indokolt a bíró. Ebből idézünk, ami persze nem biztos, hogy pontosan sikerül, de a lényegét reméljük sikerül visszaadnunk.
A bíróság megállapította:
- bűncselekmény nem történt
- megállapította, hogy vagyoni hátrány ebből következően nem keletkezett.
Ez a végső összegzése az indoklásnak.
Hosszan sorolta a bíróság, hogyan jutott el erre a megállapításra. A tanúvallomások közül kedvencünk „a meg nem jelent” – a jobboldali médiák szerinti koronatanú és perdöntő – Golcsa József (a sofőr) vallomásának bírósági értékelését osztom meg elsőként olvasóink- kal. Mint köztudott a sofőr szerint Hunvaldnak a vádlottak azért nem adhattak tanácsot, mert ő nem találkozott velük. Ez volt a vallomásának a leglényege. A bíróság szerint azonban ez nem érdemi bizonyíték és hivatali pletykák, vélemények pedig nem bírnak bizonyító erővel.
A bíróság szerint a vádlottak vallomása, az okirati bizonyítékok mind egy irányba mutatnak. A bíróság szerint a „keresztszerződés” szó használata a vádban azt sejteti mintha a két polgármester megállapodott volna valamiben. Annak ellenére került ez a vádba, hogy a nyomozás során erre semmilyen adat nem merült fel.
Ha ez valóban így lett volna, akkor még bűnsegédi bűnrészességgel is meg kellett volna vádolni a két polgármestert. Ennek elmaradását is úgy értékelte a bíróság, hogy nem is gondolta komolyan az ügyészség azt, hogy a polgármesterek bármiben is megállapodtak volna egymással. Ráadásul az ügyészség 25 tanúja mellett még plusz 21 tanút hallgattak meg, akik egybehangzóan azt állították, hogy Weinek rossz viszonyban volt mindhárom Hunvaldnak dolgozó tanácsadóval. Akkor meg miért tett volna nekik jót azzal, hogy munkához juttatja őket?
A szükségesség és arányosság kérdésében a bíróság a vádlottak védekezését fogadta el az ügyészség fordított logikájával szemben (ezek a bíró szavai). Az érdemi tanácsadás voltát vizsgálta a bíróság és nem akart politikai ügyek részesévé válni. A bíró külön kitért arra is, hogy az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé.
A tanácsadásra volt fedezet, és ezzel a polgármesterek nem lépték túl a hatáskörüket. Az ügyészség, ha ezt kétségbe akarja vonni, akkor az önkormányzati törvénnyel, megy szembe. Ha ugyanis a Képviselőtestület biztosítja a forrást, akkor a polgármestereknek volt felhatalmazásuk erre.
A vádban leirt álláspont abból a tévedésből indult ki, amikor összekeverte a polgármester és az önkormányzati Hivatal feladatát és hatásköreit. A polgármester ugyanis irányítója, nem pedig vezetője a Hivatalnak.
Ha a vád logikáját fogadná el a bíróság, akkor nem lehetnének tanácsadók sem a különböző frakcióknál. A tanúk elmondása és a gyakorlat alapján megállapítható, hogy a polgármesterek melletti tanácsadók szükségesek. A megbízási díjak nem csak a tanácsadás, hanem a rendelkezésre állás és a készenlét költségeit is tartalmazzák.
Egy polgármester mandátumának lejárta után az őt követő polgármester nem lehet abban a helyzetben, hogy megítélje azt, hogy az elődjének szüksége volt-e vagy nem a tanácsadásra (Papcsákra való „finom” utalás).
A vád tévesen értelmezi a vonatkozó kormányrendeletet, amikor azt mondja, hogy a rendelet szerint írásos anyag kell a tanácsadás meglétének az igazolásához.
Nem kell.
Ez az államháztartás összes rendszerében kizárt lenne és ellenkezne a jelenlegi gyakorlattal. Ha igaza lenne az ügyészségnek ebben, akkor az ellenőrző szerveknek ezt már rég észrevételeznie kellett volna és a szükséges intézkedések nem maradhattak volna el.
Az ügyészség nyomozás során az kizárólag a Hivatalra koncentrált és nem vette figyelembe egy helyi önkormányzat politikai sajátosságait, a politikai döntések kialakulásának folyamatát stb. és ez már a vád megalapozottságát is előrevetítette. Alapvetően hibás volt az az ügyészi logika, hogy ha az önkormányzatban dolgozók nem látták a tanácsadókat, akkor azok nem is végeztek tanácsadást.
Hunvaldhoz kapcsolódóan kiemelte a bíróság, hogy semmilyen szabályt nem szegett meg. Nem sértette meg az államháztartási törvény vonatkozó rendelkezéseit. A megbízási díjak összege a kialakult gyakorlat szerinti átlagtól nem tért el (ma egy „kicsit” többért szerződnek… sicc!). A megbízási szerződések nem tértek el a gyakorlattól azok mögött szemben a váddal bizonyítottnak tekintette a bíróság a valós teljesítést.
Külön kiemelte a bíróság, hogy a váddal szemben K-Cs. Lászlónak megfelelő szakirányú végzettsége volt, és Kulcsár József Ferenc (FIDESZ-KDNP) országgyűlési képviselőnek a vádlottat szakembernek nyilvánító vallomása minden kétséget kizáróan elfogultságtól mentes.
Kitért még a bíróság a nyomozati iratokban fellelhető ügyészi feljegyzésekre is. Ezek közül csak az igényel említést, hogy a bíróság megfogalmazta, hogy az írásos anyagokban szereplő sok javasolt ajánlás értékelése nem az ügyészség és a bíróság feladata.
Röviden ennyi.
Utolsó kommentek