Nos, kérem tisztelettel, magunkhoz térve a tegnapi ítélet okozta meglepetésből (döbbenetből?), tennénk egy-két apró észrevételt azzal kapcsolatban. Tudva ugyan, hogy többen unják (joggal) a jogászkodást, meg a paragrafusok és dokumentumok idézgetését – tőlük elnézést és megértést kérve – most mégis muszáj lesz, ha érthetővé kívánjuk tenni azt, hogy miért is okozott komoly meglepetést ez a mostani, szegedi ítélet.

Kezdjük a legelején, részlet a Kúria 2014. július 1-i végzéséből: "…a törvényi egységet alkotó bűncselekményt egy eljárásban kell elbírálni.” A tegnapi ítélettel ez nem teljesült. A Kúria ugyanis nem azt mondja, hogy törekedni kell rá, hanem hogy KELL!

Fülöp Tamás ügyvéd beszél, balra Hegedűs István tanácsvezető bíró (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

"Ennek következtében a Kúria számára elvben két lehetőség kínálkozik:

• egyrészt a Kúria az előtte harmadfokon folyamatban levő ügyet ( a mostani szegedi ítélet ügyeit a szerk.) vádpontok szerinti részcselekmények tekintetében jogerősen elbírálja, és ezzel teret enged ugyanezen bűncselekményekre nézve a PKKB-hoz benyújtott vád (zuglói megbízási szerződések elbírálása helyett) az esetlegesen bekövetkező perújítási eljárásnak:

vagy

• másrészt az előtte folyó ügyben a másodfokú bíróság ítéletét (ez volt a korábbi szegedi ítélet) hatályon kívül helyezi arra tekintettel, hogy a bűncselekmény egység ( zuglói és a mostani ítéletben szereplő megbízási szerződések szerk.) megalapozott elbírálása kizárólag egy eljárásban lehetséges és emiatt a másodfokon eljárt ítélőtáblát új eljárásra utasítva biztosítja a a másodfokú szakba visszakerült és másodfokú szakban folyamatban levő ügyeknek a magasabb hatáskörű bíróság előtti egyesítésével az egy bűncselekmény egy eljárásban elbírálásának követelményét”

"A Kúria rámutat arra is:

• … a maga döntésével törvénysértő helyzetet semmiképpen nem idézhet elő. Márpedig azzal, ha a jogerősen még el nem bírált törvényi egységbe tartozó részcselekményekre vonatkozó vádakat figyelmen kívül hagyva csak az előtte folyó eljárásban nem jogerősen elbírált egyébként egységbe tartozó részcselekményeket bírálná el( mostani szegedi ügy szerk.) nyilvánvalóan megsértené az egy bűncselekménynek ugyanabban a büntetőeljárásban való elbírálására vonatkozó anyagi jogi követelményt.”

"Ekként a Kúria a … másodfokú bíróságot (Szegedi Ítélőtábla a szerk.) új eljárásra utasította. Ezáltal lehetőséget adva a Hunvald György vádlott ellen folytatólagos hűtlen kezelésre vonatkozó vádak tekintetében a másodfokú ügyek egyesítésére és egységes elbírálására.”

Na, ezt a feladatot nem végezte el Szeged. Nem egyesítette az ügyeket. Februárban megjött a jogerős felmentés Zugló ügyében és így előállt az a helyzet, amit a Kúria mindenképp el akart kerülni. Az egyik ügyben jogerős ítélet született. A kétszeres eljárás tilalma (ne bis in idem elve) és a res iudicata (ítélt dolog elve) miatt ezért Szegeden nem lehetett volna ítéletet hozni, meg kellett volna szüntetni az eljárást. De nem ez történt.

Ezután újra a Kúria következik, dönteni fog a felülvizsgálati kérelemről. Bízva abban, hogy a Kúria a tavalyi végzésével ma is egyetértve hatályon kívül helyezi a táblabíróság mostani ítéletét és a végzésében szereplő indokokkal megszünteti a büntető eljárást.

Egyúttal a tegnapi ítélettel megnyílt az újabb strassbourgi kereset lehetősége is, hiszen a jogerős döntéssel kimerült a hatékony jogorvoslat lehetősége is (felülvizsgálati eljárás nem minősül annak). Az ugyanis mindenképpen a tisztességes eljárást sérti, ha egy bíróság (lásd. Szegedi Ítélőtábla) azt a két – ókori Róma óta alkalmazott – jogelvet (kétszeres eljárás tilalma és a res iudicata joghatása) a Kúria iránymutatása ellenére figyelmen kívül hagyja. Az Alkotmánybíróság a 3103/2013.(V.17.) határozata ugyanezt erősíti meg. Az Alkotmánybíróság, pedig mint tudjuk, az Alaptörvényből vezet le mindent.

Mert mit is ír erről az Alaptörvény?

XXVIII. cikk

(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

A Szegedi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék felmentő ítélete után hozott egy második ítéletet. Hogy is fogalmazott a bíró az ítéletében: "A bíróság még nem látott olyat, hogy valaki politikusi pályára „kényszerüljön”. Aki megkapja a köz bizalmát, az elismerésre, hírnévre, megbecsülésre tehet szert, emlékét az utókor megőrzi.”

Ez bizony igaz, de annyival mi azért még kiegészítenénk, hogy ez minden hivatásra igaz – köztük az igazságszolgáltatásban dolgozókéra is. És a rosszul meghozott ítéleteket is megőrzi az utókor, majd levonja belőlük a megfelelő következtetéseket.

A fentiek alapján azt gondoljuk, hogy nem itt van az ügy vége.