Az első részben fontos, hogy tisztázzuk, azt mikor fordulhat valaki az Emberi Jogok Európai Bíróságához, miről dönt a Bíróság és milyen következményei vannak a döntésének. Azért fontos tisztában lenni ezzel, mert a mai napig nagy a zavar ezzel kapcsolatban, a laikus közönségben.
A Bíróság olyan testület, amelybe valamennyi az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró állam tagokat jelöl, akik közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ államonként 1-1 bírót. A testület létszáma a csatlakozásoktól függően folyamatosan növekszik. Jelenleg 47 bíróból áll.
2010. június 1-től egy alkalommal 9 évre választhatóak és 70 éves koruk betöltéséig láthatják el a feladatukat.
A Bíróság legfőbb testülete a Nagykamara, amely 17 bíróból, valamint további három bíróból, mint helyettes tagból áll.
A bíróság jelenleg öt szekcióból áll, tagjait három évre jelölik.
A szekciókat elnökök vezetik, az egyes szekciókon belül egy-egy héttagú kamara működik.
A szekciókon belül háromtagú tanácsok is működnek, amelynek a tagjait egy évre jelölik ki.
A Bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia.
A strasbourgi emberi jogi eljárás főszabályként ingyenes, nincsenek eljárási illetékek.
A Bíróság előtt folyó eljárás döntően írásbeli, a kapcsolattartás a tárgyalás kivételével főszabályként írásban történik.
Az ügyek nagyon kis részénél tart a Bíróság tárgyalást. Olyan esetekben, amikor a tényállás másként nem volt megnyugtatóan tisztázható, vagy az ügy valamely okból különös jelentőséggel bírt. Az írásbeliség egyúttal azt is jelenti, hogy a kérelmezőnek, illetve a jogi képviselőjének fel kell készülnie a tartós levelezésre a Bírósággal. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mindössze keretszabályokat tartalmaz, az általánosság szintjén mozog.
A strasbourgi jog klasszikusan angolszász típusú esetjog, ahol a szabály (az Egyezmény) ismerete önmagában semmit sem ér a Bíróság joganyagának ismerete nélkül. A hazai jogászok legtöbbje számára teljességgel idegen esetjogi gondolkodás sajátos jogi hozzáállást igényel.
Akit a jogesetek érdekelnek, a www.echr.coe.int oldalon megtalálják ezeket.
A Bíróság előtt az Egyezmény kevés számú betűjén felül csakis a saját korábbi jogeseteinek van jelentősége. Amennyiben tehát található a sajátunkkal analóg eset, úgy arra feltétlenül hivatkoznunk kell, ezért létfontosságú az esetjog ismerete.
Röviden a Bíróság eljárásjogáról
A beérkezett kérelem elfogadhatóságáról egyesbíró dönt, aki nem lehet azon államból, amely ellen terjesztették elő a kérelmet.
Az elfogadható kérelmekről a szekciók illetve az azon belül működő háromtagú tanácsok döntenek.
Amennyiben a kérelemről „jól megalapozott esetjog” alapján lehet dönteni, akkor a háromtagú tanács dönt róla.
Ez az egyszerűsített eljárás, ahol a Bíróság egyszerűen az alperes állam tudomására hozza az ügyet. Az alperes állam nem vétózhatja meg az egyszerűsített eljárást.
A tanács az ügyről egyetlen ítéletben vagy határozatban dönt, de csak egyhangú döntéssel lehet meghozni.
Amennyiben nem egyhangú a döntés, akkor az ügy a héttagú kamara elé kerül.
Az egyhangú döntéssel meghozott határozat végleges nem megtámadható.
A kamara elé került ügyben a Bíróság felhívhatja a feleket, hogy csatoljanak be újabb bizonyítékokat, papírokat, tájékoztatja az érintett államot a kérelemről és felszólítja, hogy tegye meg ezzel kapcsolatban az észrevételeit (ún. kommunikáció) ill. elrendelheti tárgyalás megtartását.
Tárgyalás megtartása nagyon ritka. Magyarország esetében pl. mindössze kétszer volt (Rekvényi v. Hungary judgment of 20 May 1999, no.25390/94 és a Korbely v. Hungary judgment of 19 September 2008, no. 9174/02).
Amennyiben a kamara úgy ítéli meg, hogy az ügy kellő súlyú ahhoz, hogy az érintett államot hivatalosan értesítse, a kamara megküldi részére az általa készített jelentés némileg rövidített változatát, egyúttal felteszi azokat a konkrét kérdéseket, amelyek megválaszolását a válaszadási határidő megjelölésével várja a kormánytól. Ezt a folyamatot nevezik kommunikációnak.
Az észrevételeket a hivatalos nyelven és az érintett állam anyanyelvén is be kell csatolni.
Az érintett kormány észrevételeit a Bíróság Hivatala továbbítja a kérelmezőnek azzal, hogy az általa megjelölt határidő alatt megteheti azzal kapcsolatos ellenészrevételeit.
A válaszészrevételeket a kérelmezőnek elegendő az anyanyelvén benyújtania.
Az eljárás bármely szakaszában a felek peren kívül is megállapodhatnak és „békés megállapodást” köthetnek. Ez az ügy „végét” jelenti. Ha ez nem történik meg, akkor a Bíróság ítéletet hoz.
Lehetséges, hogy a kártérítés kérdésében már az érdemi döntéskor is minden információ a Bíróság rendelkezésére áll, és az ítélet ilyen esetben az erre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza, de az is lehetséges, hogy erről külön fog a Bíróság egy későbbi időpontban rendelkezni. A meghozott döntések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ellenőrzi. Kezdetben gyakorta előfordult, hogy az egyes tagállamok vonakodtak a terhükre megítélt összegek folyósításától, azonban amióta az Európa Tanács jobban odafigyel erre, és időszakonként közzéteszi az ilyen módon lezáratlan ügyek listáját, ez nemigen fordul elő. A bírósági eljárás időtartama az érdemi eljárás esetében 4-5 év.
Ki fordulhat a Bírósághoz?
- Akinek az Egyezményben lefektetett jogait megsértették.
- Aki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimeri tette a sérelmének rendezésére.
- Amennyiben a vonatkozó sérelmére a hazai jogorvoslatban nincs lehetősége vagy nincs hatékony jogorvoslatra lehetősége.
Fontos szabály, hogy az utolsó érdemi döntés meghozatala kézhezvételétől, amennyiben nincs hazai jogorvoslati lehetőség, akkor a sérelmezett eseménytől-időpontjától számítva hat hónapon belül kell a kérelmet a Bírósághoz benyújtani. Ez a hat hónapos szabály. Ha ezt elmulasztjuk, később erre már nincs lehetőségünk.
Utolsó kommentek