A Hunvald-ügy

Az Európai Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja a magyar bírák idő előtti nyugdíjazását az Európai Bizottság kérésére. Addig is idehaza minden érintett potentát hárítja a felelősséget, és úgy tesz, mintha nem volna lehetősége legalább szimbolikus jelentőségű gesztust tenni a kiseprűzöttek irányába. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint Orbán Viktor hajthatatlansága azt üzeni, hogy ebben a ciklusban semmilyen korlátját nem ismerik el a kormányzati hatalomnak.

Az Alkotmánybíróság (Ab) július 16-ai határozatában állapította meg, hogy a bírák nyugdíjazásának idén hatályba lépett új szabályai formai és tartalmi szempontból is sértik a bírói függetlenség alkotmányos követelményét.

A január 1-jei hatálybalépésre visszaható hatállyal megsemmisített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le. Az Ab leszögezte, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni, és - akár iróniának is vélhetjük - hivatkozott a történeti alkotmány „vívmányaira", melyek közül az egyik éppen a bírói függetlenség elve. Nem volt könnyű szülés: a 15 tagú testületből egy fő hiányzott, így a döntetlent az elnök voksa billentette az ismert irányba. A másik tábor - jellemzően a Fidesz delegáltjai -, különvéleményben magyarázták, miként alakult volna, ha ők nyernek.

Orbán Viktor még aznap bejelentette, hogy esze ágában nincs újragondolni a jogellenes új rendszert, „a kormány a kitűzött céljait el fogja érni". Amire hajlandók az az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésének kísérlete a parlamenten keresztül. Erre mondta pár nappal később Paczolay Péter, az Ab elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a konkrét döntést és annak szellemiségét is meg kell valósítania a törvényhozásnak, ez ugyanis a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.