A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. február 18. 22. és 25. napokra tűzte ki a Hunvald-ügyben a következő tárgyalási napokat, tehát bőven van időnk erre-arra. Így most - az előző, cseppet sem vidám írás után – következzék a már korábban beharangozott másik Népszabadság cikk. Ezt Lencsés Károly írta, de cseppet sem vidámabb, mint az előző, Elszámolás a disznóólban című írás. A mostani cikket – annak hossza miatt – mi itt két részre bontottuk.
***
Perek koncepciókkal és az igazságszolgáltatás (I. rész)
Lencsés Károly, Népszabadság - 2012. december 2.
Az elszámoltatási kormánybiztos helyett főszerepben az ügyészség. Az Orbán-éra egyik legfontosabb üzenete: az előző két kormányzati ciklusban mindennapos volt a korrupció, a pártérdeket szolgáló mutyi.
Ezekből a perek során eddig keveset sikerült bizonyítani. Az eljárások egy részének célja a korábbi politikai vezetők, elsősorban Gyurcsány Ferenc lejáratása. Ennek érdekében egyes vélemények szerint kifejezetten politikai indíttatású eljárásokat kezdeményeztek. Nem egy, az előző szocialista–szabad demokrata kormányzáshoz köthető ügy viszont már az előző ciklus vége előtt kipattant.
Ebben rossz nyelvek szerint nem kis szerepe lehetett a már 2008 óta nyilvánvaló kormányváltásra készülő ügyészségnek is: a szervezet már a Gyurcsány–Bajnai-korszak idején is a szokásosnál nagyobb aktivitást mutatott, ha az akkori hatalomhoz köthető visszaélésekről volt szó. Budai Gyulai korábbi elszámoltatási kormánybiztos számára – akit ebben a szerepében a vádhatóság alaposan megelőzött, de az alábbiakban felsorolt esetek egyikéhez-másikához azért lehetett némi köze – így kevesebb babér termett.
Ítélet után: Hunvald György 2012. február 24-én
Ő valószínűleg azt tekintette volna igazi sikernek, ha a 2006-os választáson Orbán Viktort legyőző Gyurcsányt bilincsben vezetik a bíróság elé. Ez eddig nem jött össze. A jelenlegi hatalomhoz igencsak lojális ügyészség – bár gyanúsítottként már kihallgatta Gyurcsányt – eddig nem tudott semmit az egykori kormányfő terhére felhozni.
A sukorói telekcsere ügyében – ami miatt egyébként Schiffer András LMP-s politikus tett feljelentést még 2009-ben – legalábbis nem. Bár nagyon igyekeztek Gyurcsányt belerángatni. A hivatali visszaélés megalapozott gyanúja vele szemben is fennállt ugyan – magyarázta az ügyészség –, szerepét azonban nem lehetett egyértelműen bizonyítani. Mindazonáltal jelezték, hogy a volt kormányfő túllépte hatáskörét, amikor az ingatlancserére utasítást adott. Gyurcsány viszont azt állította: csak azt kérte, hogy amennyiben jogilag rendben van a tranzakció, tegyék lehetővé az ügylet gyors lebonyolítását.
A legfontosabb célpontról tehát lepattant az eljárás. Mások, többek között Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetője, illetve az egyik helyettese és egy volt szakállamtitkár rosszabbul jártak: ellenük vádat emeltek. Hogy mire mennek vele, egyelőre kérdéses, hiszen jogértelmezés kérdése az, hogy vajon „visszaélésszerűen alkalmazták”-e az állami vagyonról szóló törvény egyes rendelkezéseit, illetve, hogy megszegték az „ésszerű gazdálkodás követelményeit”.
Ráadásul a ma már vitatott, de az akkori álláspont szerint munkahelyek ezreit teremtő kaszinóberuházást elősegítő csereszerződést a bíróság polgári perben megsemmisítette, az államot így akkor sem érte kár, ha igaz, hogy a sukorói telek a beruházók által cserében kínált albertirsai és pilisi ingatlanokénál 1,2 milliárd forinttal többet ért. De hogy ez így volt-e, nem tudni, mert a tényleges forgalmi érték tekintetében – amire más ügyek is figyelmeztetnek – a szakértők véleménye gyakran megoszlik. A kérdést lecsupaszítva: minden dolog annyit ér, amennyit valaki hajlandó adni érte. Majd a bíróság dönt.
A független igazságszolgáltatás feladata lesz az is, hogy értékelje: mennyiben befolyásolta a bizonyítási eljárást, hogy az ügyészség a tanúkra nyomást gyakorolt, illetve indokolatlanul vett őrizetbe embereket. Legalábbis a sukorói telekcsere-ügy érintettjei ezt állítják, és az előző kormányhoz köthető más vélelmezett visszaélések részesei közül szintén sokan hangoztatják ugyanezt. Lehetséges, hogy ez csak a gyanúsítottak körében szokásosnak is tekinthető védekezési taktika, ám sokféle ügyben kerül elő, egyes esetekben könnyen igaz is lehet.
Amúgy arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a bábolnai ménesbirtok felszámolása kapcsán Tátrait idén júliusban – egyelőre nem jogerősen – felmentették. Budai őt még 2009-ben, a Magosz szövetségi igazgatójaként jelentette fel, mert szerinte Tátrai fiktív megállapodás alapján utaltatott át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. Később Budai azt is kijelentette, hogy a pénz egy része Tátrai számláján landolt, de emiatt utóbb az egykori elszámoltatási kormánybiztos személyiségi jogi pert vesztett.
Ez sem jött tehát össze. Tátrai csuklóján 2010 augusztusának végén csattant (előzetes) bilincs, nála jobban járt Molnár Gyula, Újbuda volt szocialista polgármestere, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítottak meg, de legalább nem zárták rács mögé. Ennek sem örülhetett azonban, mert az ügyészség a 2010-es önkormányzati választás előtt mindössze néhány nappal jelentette be, hogy a polgármesteri székért ismét ringbe szálló várospolitikust – és SZDSZ-es helyettesét – hivatali visszaélés bűncselekményével gyanúsítja.
Ügyészségi fázis: Molnár Gyula 2010. október 4-én. Fotó: Kurucz Árpád
Ez különösen azért volt érdekes, mert a Lágymányosi-öböl (a Kopaszi-gát) fejlesztésének ügyében a kerület egyik fideszes önkormányzati képviselője még 2007-ben feljelentést tett, mert úgy vélte: Molnár közreműködésével áron alul játszották át a területet a szocialistákhoz közelinek tartott érdekcsoportnak, amely a telekegyüttest igen nagy haszonnal adta tovább. Akkor a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, majd „pont a legjobbkor” újrakezdték, gyanúsításig vitték.
Az ügyészség ugyanis nem adta fel: miután az öbölügyben újabb információk birtokába jutott, 2009 végén ismét vizsgálódni kezdett. Áron aluli értékesítésről akkor már szó sem volt – vagyis az önkormányzatot nem érte kár –, de a nyomozó hatóság szerint az MSZP-közeli céget jogtalan előnyhöz juttatták. Hogy Molnár a büntetőeljárás miatt veszített-e a választáson, nem tudni, mindazonáltal a gyanúsítást a számára lehető legrosszabb időpontban jelentették be. Azóta a volt polgármesternek a bíróság – legalábbis első fokon – elégtételt szolgáltatott: a Fővárosi Törvényszék szeptemberben őt és helyettesét bűncselekmény hiányában felmentette a vád alól. Innen is tovább kell lépnünk.
A VII. kerületi ingatlanpanamaként elhíresült botrányban ugyancsak született elsőfokú ítélet, de Hunvald György egykori szocialista polgármester nem úszta meg ilyen olcsón, mert végrehajtható szabadságvesztésre ítélték. Amúgy őt sem a jelenlegi hatalom jelentette fel, már 2009 februárjában őrizetbe vették. A vádirat viszont már a „fülkeforradalom” terméke: azt az ügyészség 2010 októberében nyújtotta be a bíróságnak.
Csak a bíróságon múlik, hogy eldöntse: mely vallomásokat veszi figyelembe Fotó: Kurucz Árpád
A politikust – akinek a vagyonáról számos legenda keringett, s az is elterjedt, hogy a luxusnyaralója mellett több méregdrága autója, de még repülőgépe is van – többek között különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalással és vesztegetéssel gyanúsították. A vád lényege: a kerületi önkormányzati tulajdonban levő lakóingatlanokat áron alul adták el, így azok olcsón kerültek külföldi befektetők kezébe. Ehhez a képviselő-testület hozzájárulását úgy szerezték meg, hogy hamis értékbecsléseket készíttettek.
Ennek az ügynek is nagyobb volt a füstje, mint a lángja, mert a kiszabható büntetést jelentősen súlyosbító bűnszervezetben elkövetést, azaz a „maffiavádat” a bíróság ejtette, és a volt polgármestert a nagyrészt a sofőrje vallomására alapozott vesztegetésben sem találták vétkesnek. A terhére „csak” néhány vitatható tanácsadói szerződés megkötését, gyanús lakáskiutalásokat és más, kisebb súlyú bűncselekmény elkövetését rótták, és ezért idén februárban első fokon másfél évet kapott – kevesebbet, mint amennyit előzetesben töltött, tehát akár még kártérítést is kaphat fogvatartása miatt.
Gál Györgyről, a kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának volt SZDSZ-es elnökéről viszont a bíróság kimondta: legalább tucatnyi ingatlan áron aluli értékesítéséért felelős. Ő az ítélet szerint hamis értékbecsléseket rendelt meg, amelyek alapján az általa vezetett bizottsággal megszavaztatta az épületek eladását. Az érintettek szerint viszont a többnyire leromlott állapotú ingatlanok a megállapított árnál nem értek többet, de a bíróság ennek igazolása érdekében nem rendelt ki újabb szakértőt.
A tranzakciókért egyébként az ítélet szerint Gál ingatlanonként húsz-harmincmilliós kenőpénzt tehetett zsebre –a pénzt egy korábbi gyanúsítottból tanúvá vált személy szerint állítólag nemegyszer pártjának Dob utcai irodájában vette át –, és ezért nem jogerősen nyolc és fél évre ítélték.
Utolsó kommentek