Mottó: Az ember sosem érzi magát teljesen gyávának, mert ha valamitől megijed, épp annyira szalad el, hogy ismét hősnek érezze magát. ( Robert Musil)
2013. február 22., hatodik tárgyalási nap, melynek első – egyben legnagyobb - meglepetése, hogy G. József (a sofőr) nem jelent meg a tárgyaláson, maga helyett küldött egy levelet, amelyben jelezte, hogy nem hajlandó tanúként megjelenni a bíróság előtt. Kérte, hogy a levelét olvassák fel a bíróság előtt.
A levelét pontosan közöljük, és ne lepődjenek meg azon, hogy minden mondata felkiáltójeles, biztosan ez is megérne egy hosszabb elemzést…
Tisztelt Bíróság!
Alulírott G. József kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó részt venni a Hunvald ellen indított büntetőügy tárgyalásán!
Indokaim
Amiért teljesítettem állampolgári kötelességem és tanúvallomást tettem az ingatlanpanamaként elhíresült ügyben! Hunvald és társai ellen, azóta megszüntették a munkaviszonyomat, büntetőfeljelentést tettek ellenem, a munkaügyi peremet első fokon elvesztettem úgy, hogy hamis jegyzőkönyvek, illetve hamis tanú volt az ellenem felsorakoztatott bizonyítékaik között! Az ellenem megtett feljelentést ami miatt gyanúsított voltam csalás büntette miatt, majd 3 éves nyomozás után lezárták bűncselekmény hiánya miatt! Tehát nyilvánvalóvá vált, hogy nem csináltam semmi törvénybeütközőt! Ennek ellenére a munkaügyi Bírónő elutasított!A Hunvald büntető tárgyalásán a tanúvallomásomat figyelmen kívül hagyták!
Az életemet teljesen ellehetetlenítik, közel 2. hónapja és fenyegetést kaptam! Nem fogom családunk életét veszélyeztetni! A fent leirtak tükrében teljesen megingott a bizalmam! Nem hiszek a Magyar Igazságszolgáltatásban!
Tisztában voltam, és vagyok állampolgári kötelességeimmel, de kérném indokaim elfogadását!
Arra kérném a Tisztelt Bíróságot, hogy a tárgyaláson szíveskedjen felolvasni jelen levelemet!
Budapest.2013.02.18.
Eddig a levél. Itt azért érdemes felidézni, hogy anno nagyon szorgalmas tanú volt az ügyészség előtt, még az ú.n. „ingatlanügyben”. Tizenegy alkalommal volt a Központi Nyomozó Főügyészségen (ingatlanügyben: 2009. június 16. és 23., július 14., augusztus 31., szeptember 1. és 29., október 5., november 25., december 3., 2010. április 20., a zuglói ügyben 2010. május 6.).
Már a júliusi kihallgatási jegyzőkönyve is úgy kezdődik „Arra kértem a mai kihallgatásomat…”. Hogy az ezek utáni kihallgatásokra behívót kapott vagy csak az ügyészség környékén volt dolga és ha már arra járt akkor gyorsan adott tanúvallomást döntse el az olvasó.
A levelében fájlalja, hogy a Hunvald büntető tárgyalásán a tanúvallomását figyelmen kívül hagyták. Ennek az az oka, hogy a bíróságot nem tudta meggyőzni és a napra pontosan egy éve született ítélet minderre magyarázatot ad.
Több helyen is említést tesz az ítélet G. Józsefről és a vallomásának „értékéről”.
Az ítélet 236 oldala:
„G. József a meghallgatására borítékot vitt be, a meghallgatás során lemérte, és egy nem részletezett matematikai művelet eredményeképpen 24-28 millió forintról beszélt.(8311.oldal) Ez történt az ügyészségen.
Bírói szakban ezzel kapcsolatban a 2011. november 15-i meghallgatásán már úgy nyilatkozott „Az ügyész urat kell megkérdezni, hogy jött ki a 24 millió forint.”
Az ingatlanok adásvételéről, a projektcégekről, az érintett személyekről semmit nem tudott és nem hallott, kizárólag más önkormányzati történésekről számolt be.”
A 382. oldalon
„G. József több milliós pénzek átadásával-átvételével kapcsolatos előadása nem képezi a vád tárgyát, nyilvánvalóan szavahihetőségével kapcsolatos kérdéseket vethet fel,”
Az ügyészség tehát mindent elhitt, a bíróságot azonban G. úrnak nem sikerült megtévesztenie. Úgy látszik a munkaügyi bíróság sem hitt neki. A fenti, szívhez szóló indokokat nem fogadta el ez a bíróság sem, így valamikor egy későbbi tárgyalási napon el kell jönnie és a kérdésekre felelnie is kell.
A bíró ezután felolvasta N. S. tanú ügyészség előtt tett vallomását, aki az Erzsébetváros Polgárőrség Egyesület vezetője volt. Ő sajnos elhunyt, így erre a tanúvallomására lehetett csak hagyatkozni. Ebben elmondta, hogy baráti viszonyban volt Hunvalddal és nem beszéltek közbiztonsági kérdésekről.
A vád tanúja volt annak bizonyítására, hogy K. Gábor és K-Cs. László nem adott tanácsot Hunvaldnak közbiztonsági kérdésekben.
A következő tanú Z. M. kérte, hogy a nyilvánosság előtt ne jelenjen semmilyen személyes adata. Bírói kérdésre elmondja, hogy az irodavezetőtől kapta az utasításokat.
Gergely József kérésére foglalkozott a Kultúra utcája projekttel, Hunvalddal a kerületi rendezvényekkel és az önkormányzati honlappal kapcsolatosan találkozott, de nem tudja milyen rendszerességgel. A döntések felsőbb döntéshozó fórumokon dőltek el, de a hivatali munka nem zárja ki, hogy alulról is jöjjenek ötletek. Csak egy személyes tanácsadót ismert, akik nem a vádlottak.
Amikor G. Józseffel találkozott rossz passzban volt és úgy érezte mellőzik. Ekkor beszélt az újságcikkről, ami B. Á.-ról megjelent.
Elmondta máig nem érti, hogy találkozott Golcsával az utcán beszél vele a hétköznapokról, majd öt nap múlva az ügyészségen találja magát. Ez az ötvenes évek hangulata, a besúgó rendszer újjáéledése.
Golcsával ő nem akart találkozni a Rózsák terén. A rollerjével arra járt, amikor G. rádudált szinte kiprovokálta a találkozót. Ő nem ismerte a polgármester tanácsadóit.
Ügyészi kérdésre elmondja, hogy 2006-ban találkozott Weinekkel és a kabinetjének felépítéséről beszélt. Ezekért nem kapott ellenszolgáltatást. Talán Weinek titkárnője kereste meg a találkozó egyeztetés időpontja miatt.
Sebes Péter ügyvéd azért pontosan felidézte Z. M. találkozójának körülményeit G. Józseffel, G. vallomása alapján: „Ügyészi kérdésre elmondom, hogy a múlt héten valamelyik munkanap, talán 2010. április 27. vagy 28-án a Rózsák terén lévő taxi drosztnál futottam össze Z.M.-mel.”
Na azért ez több kérdést felvet.
- Az ügyész miért tesz fel olyan kérdést, hogy G. József 2010 egy szép április végi napján merre drosztol? Talán tudja a választ?
- Honnan tudja, hogy kivel találkozik?
- Honnan tudja ezt egy kérdésben megfogalmazni, amikor az erről szóló információ csak a válaszból derül ki?
- Miért nem arról kérdezi mit csinált és kivel találkozott pl.2010. február 21- én?
Az ügyvéd kérdéseire elmondta, hogy a mai polgármester is alkalmaz tanácsadókat, néhányat ismer csak közülük.
B. Ágnes is kérdéseket intézett a tanúhoz, aki elmondta, hogy csak azoknak a köztisztviselőknek a munkáját ismeri, akikkel kapcsolatba került. Nem tudta, és szerinte nem kellett tudni, hogy B. Ágnes 9 éven keresztül volt a Szociális Bizottság tagja. Körültekintő, alapos és precíz embernek tartja B. Ágnest.
Ekkor újra a bíró kérdezett.
Kérdéseire elmondta, hogy az apparátusnak nem nagyon van tudomása arról, hogy a háttértárgyalásokon lefolytatott politikai csaták hogyan zajlanak. Az apparátusnak szerinte erről nem is kell tudnia. A kultúrához ráadásul „mindenki ért”.
A bíró ezután ismertette az ügyészségen tett vallomását és megkérdezte tőle, mit jelent a vallomásában elmondott „keresztszerződés”. A tanú elmondta, hogy ez a szó a nyomozó ügyésztől származik, ő ilyen szót nem használ és a selypítése miatt ki sem tudná mondani.
Ekkor Hunvald György megkérdezte, hogy mi az, ami a vallomásában még az ügyésztől származik, mert az ingatlan ügyben - és akkor már itt is - olyan szavak esetleg mondatok és megállapítások szerepelnek az egyes tanúvallomásokban, amelyeket nem is a tanúk mondtak.
A tanú elmondta, hogy a vallomásának lényege rendben van csak ő sokkal enyhébben fogalmazott sok esetben, amit azután az ügyészség keményebb formában irt le.
Ez ugye ismerős…
A bíró megkérdezte, hogy az ügyészségen mindent kérdésre mondott-e. „Az elején beszéltem, majd kérdésekre válaszoltam” – hangzott a válasz.
Ezt követően a sértetti (önkormányzati) képviselő kérdésére válaszolt. Újra elmondta, hogy a keresztszerződés szót nem ő mondta, hanem az ügyész mondta és szerinte G. szándékosan akart találkozni vele.
A következő tanú I. A. titkárnő volt, aki 1998-tól 2008 július végéig volt Hunvald titkárnője. Elmondta, hogy a polgármesternek több tanácsadója volt és neki nem volt velük dolga. A polgármester adta ki az időpontokat rajtuk keresztül vagy a telefonjáról. Nem tudja hány tanácsadó volt, a személyügy foglakozott a teljesítésigazolással és névbélyegzővel igazoltak.
Az ügyésznek nem volt kérdése hozzá, pedig a vád tanújaként idézték.
A következő tanú T. E. , aki 2000-től Hunvald letartóztatásáig volt a polgármester titkárnője. Bíró kérdésére elmondta, hogy a telefonok, ügyfélfogadások volt a feladata. Több mint öt év után nehéz visszaemlékezni, hogy kivel mikor találkozott a polgármester. A teljesítésigazolásokat ő írta és ő tette rá a névbélyegzőt.
Az ügyésznek nem volt kérdése hozzá, pedig a vád tanújaként idézték.
A következő tanú V.E., aki I. A. titkárnő szülési szabadsága megkezdésétől rövid ideig volt a polgármester letartóztatásáig Hunvald titkárnője (2008 augusztusától 2009 februárjáig). Nem foglalkozott a teljesítésigazolásokkal és csak általánosságban tudott beszélni a tanácsadókról. Tudta, hogy vannak tanácsadók, de nem ismerte őket.
Az ügyésznek nem volt kérdése hozzá, pedig a vád tanújaként idézték.
A következő tanú H. Imre volt, aki 2004-től 2011-ig dolgozott az önkormányzatnál irodavezetői beosztásban. Közrend, köztisztaság és a beruházások területe tartozott hozzá. Az előkészítésbe kapcsolódott bele, amit az irodavezetői értekezleteken közöltek vele. Általában itt kapták meg a vezetők a feladatokat. A polgármesterrel naponta, 2 naponta röviden beszéltek aktuális dolgokról. Tudott arról, hogy tanácsadók dolgoznak, de őket nem ismerte csak néhány ügyvéddel tartott kapcsolatot.
A mostani időszak tanácsadóit sem ismeri. Főleg a közbeszerzésekkel foglalkozott.
Az ügyész feltette a nap legkeményebb kérdését, vagyis azt hogy ismeri-e és ha igen honnan D. Pavelt?
Matt…
Ő volt a vád tanúja annak bizonyítására, hogy K. Gábor, majd K-Cs. László nem adott tanácsot közbiztonsági kérdésekben a Hunvaldnak. Sebes Péter ügyvéd kérdésére elmondta, hogy nem vett részt frakcióegyeztetéseken.
A következő tanú L. Péter, aki 2007 eleje óta főépítész az önkormányzatnál. A bíró kérdéseire elmondta, hogy a VII. kerületben a főépítész több más irodával egyetemben nem az önkormányzat Erzsébet krt.-i épületében, hanem a Garay utcai épületben van elhelyezve. Így viszonylag ritkábban találkozik a felső vezetéssel. Elvileg a döntés-előkészítésnél kapcsolódik be a munkába és a felső szintű egyeztetéseken vesz részt (pl. ISO értekezletek).
Hallott tanácsadókról, de nem volt a polgármesterrel egy épületben.
Érden is volt ezt megelőzően főépítész és ott is voltak tanácsadók, de ott sem ismert mindenkit. Sose hallotta, hogy Hunvald valakire hivatkozott volna egy javaslatánál, de máshol sem pl. Érden sem hallotta az ottani polgármestertől az ötlet forrását. A politikusok általában gyanakvóak a szakmára és csak hosszabb idő eltelte után alakul ki bizalom a szakmával kapcsolatosan.
Az ügyésznek nem volt kérdése hozzá, pedig a vád egyetlen tanúja volt arra nézve, hogy K. Jenő vádlott nem adott tanácsot a városfejlesztés témakörében a polgármesternek.
Sebes Péter ügyvéd kérdésére elmondta, hogy most sem ismeri a tanácsadókat és nem is kell ismernie.
A következő tanú volt a legérdekesebb tanú.
P. L. ma már nyugdíjas köztisztviselő nem is értette miért hívták be tanúnak. A bíró kérdésére elmondta, hogy 2005-től 2011-ig a nyugdíjba vonulásáig előbb a Városüzemeltetési és Beruházási, majd 2008. április után a Műszaki Irodán dolgozott.
Szintén bíró kérdésére elmondta, hogy sem a jegyzőt sem Hunvald Györgyöt személyesen nem ismerte. Ő egy egyszerű köztisztviselő volt, aki csak a rendezvényeken találkozott a polgármesterrel és a jegyzővel. Növényesítési pályázatokkal, kutyachippel és a közterület-felügyelet bilincselési ügyeivel foglalkozott.
Az ügyész egyetlen kérdést sem tett fel pedig a vád tanújaként azért volt idézve, hogy azt bizonyítsa a vallomásával, hogy K. Gábor, majd K-Cs. László nem adott tanácsot közbiztonsági ügyekben Hunvald Györgynek.
Hunvald György kérdésére elmondta, hogy közrendvédelmi kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott. Ekkor Hunvald felvilágosította arról, hogy azért van itt, mint a vád tanúja, hogy azt bizonyítsa a vallomásával, hogy K. Gábor és K-Cs. László nem adott tanácsot közbiztonsági ügyekben Hunvald Györgynek.
Hunvald elmondta, hogy még szerencse, hogy látta a tanú a rendezvényeken, mert ha nem így lett volna, akkor a vád logikájából akár az is következhetne, hogy egyáltalán nem volt polgármester, mert ha a tanú ezt nem látta, akkor ő nem is lehetett polgármester.
A nap legérdekesebb jelenete ezután következett, amikor P. Lajos a vád tanúja meghallgatása után visszafordult félúton, és középre állva a következőket mondta: „Tisztelt Bírónő annyit szeretnék elmondani még, hogy Hunvald polgármester úr nagyon rendes volt a köztisztviselőkkel és az egész apparátus nagyon szerette őt.”
A következő tanú M. Sándor a Polgárőr Egylet vezetője volt. Bírói kérdésre elmondta, hogy 1994 óta vezeti az egyletet. Hunvald polgármesterrel az utcán szokott találkozni köszönnek egymásnak. A mostani polgármester nem köszön neki.
A bíró megkérdezte, hogy tanácsadó volt-e az önkormányzatnál Válasz: „Kis kezit csókolom én nem mozogtam ilyen körökben!”
Ő a vád tanúja volt annak a kérdésnek a bizonyítására, hogy K. Gábor majd K-Cs. László nem adott nekem tanácsokat közbiztonsági kérdésekben. Az ügyész semmit sem kérdezett a tanútól.
Több tanú és több bizonyíték nincs a vád részéről annak a bizonyítására, hogy a vádlott tanácsadók adtak-e vagy nem tanácsot Hunvald Györgynek.
Összegezve a vád összes tanúja egységes volt abban, hogy nekik nem kellett tudniuk arról, hogy Hunvaldnak volt-e tanácsadója, és ha igen akkor ki. Néhányan elmondták, hogy régen is és ma is az a gyakorlat, hogy vannak tanácsadók és szüksége van a politikának a tanácsadókra.
A vád egyik tanúja nem is foglalkozott olyan területtel, amivel bizonyítani akarta a vád az állítását.
Néhány ügyvéd azon dühöngött, hogy a nyomozás során számtalan indítványt tettek olyan tanúk meghallgatására, akik az akkor még csak „gyanút” cáfolták volna és talán vádemelésre sem kerülhetett volna sor. Ehelyett a vádhatóság ezeket az indítványokat gondosan elutasította és olyan tanúval igyekezett bizonyítani a gyanút, akiről a bíróság előtt kiderült, hogy nem is volt illetékes azon a területen.
Ugye emlékszünk még arra, hogy a Büntetőeljárási törvény szerint az ügyésznek kötelessége a mentő körülmény feltárása.
Csak sajnálni lehet azt az ügyészt, akinek azután ezeket a pereket képviselnie kell a bíróság előtt. Ezekből a koncepciós ügyekből a nyomozást folytató, majd vádat emelő ügyészek eltűnnek. Csak addig vesznek benne részt, amíg felolvassák a vádiratot, majd a selejt képviseletével megbíznak, egy más ügyészt legyen övé a vereség.
Utolsó kommentek