Fiktív a vád?
A hetedik napon – 2013. február 25. – a vád zuglói tanúi jöttek, annak bizonyítására, hogy fiktív tanácsadás zajlott a két önkormányzatnál. Már a legutóbbi tárgyalási napon kínos pillanatai voltak a vádnak. Ha ezt az összefoglalót elolvassák, megérthetik, hogy miért. A mai nap végén egy dologban biztos lehetett az, aki végigülte azokat a tárgyalási napokat, amelyek a vád igazát voltak hivatottak bizonyítani.
Nem a tanácsadás volt fiktív, hanem maga a vád!
A vád tanúi szinte kivétel nélkül elmondták nem azért nem ismerik a vádlott tanácsadókat , mert nem adtak tanácsot a polgármestereknek, HANEM MERT NEM TARTOZOTT RÁJUK, HOGY VAN TANÁCSADÓJA a POLGÁRMESTEREKNEK VAGY NINCS. NEM FÜGGÖTT ÖSSZE A MUNKÁJUK A TANÁCSADÓK MUNKÁJÁVAL! AZ A POLGÁRMESTEREK DOLGA, HOGY MINT POLITIKUSOK KIKET KÉRNEK FEL A MUNKÁJUK SEGÍTÉSÉRE!
Az is sokat elárul erről az összetákolt koncepciós ügyről, hogy az ügyész nagy kínban volt a kérdések feltevésekor, hiszen nem volt mit kérdezni. Ezért nem is kérdezett! A mentségére legyen mondva NEM Ő NYOMOZOTT és NEM Ő EMELT VÁDAT.
Egy demokráciában ilyen helyzetben, amikor a vád tanúi a vádlottak igazát erősítik meg a bíróság előtt, vagy semmi olyat nem mondanak, amiből a leghalványabb jelét látnánk a vád helyességének az ÜGYÉSZ ELEJTI A VÁDAT, mert feleslegesen hurcolnának meg embereket.
A jobboldali sajtó is lassan eltűnni látszik, nem bírja végigülni a tárgyalásokat. A Hír tv sem jön már…
A félretájékoztatott olvasóik aztán meglepődve tapasztalják, hogy itt is, mint a többi koncepciós ügyben felmentik a „bolsevikokat”. Az elbutított és eltorzított tájékoztatásuknak köszönhetően azután, megint a bíróság lesz a hibás. A félretájékoztatás különdíját kaphatnák ezek a sajtótermékek és médiák.
Számukra különösen megszívlelendő a Pallas Nagy Lexikon meghatározása a hazugságról: A hazugság annyi, mint tudva, akár szóval, akár csak valami jellel, másnak megtévesztése céljából annak ellenkezőjét mondani, amit igaznak tudunk. A hazug tehát igazat is mondhat, ti. ha az, amit ő nem igaznak tart, véletlenül mégis igaz.
Szerintem egy jobboldali érzelmű olvasó sem érdemli meg azt, hogy szándékosan átverjék a nem őszinte és valótlanságot közlő jobboldali sajtó és média termékek. Az igazságnak nem a hazugság az ellentéte, hanem a valótlanság ekképp a hazugság ellentéte pedig az őszinteség.
Visszatérve a tárgyalóterembe, a mai nap első tanúja Dr. N. M. tanú a bíró kérdésére elmondja 2000-től 2011-ig dolgozott a zuglói önkormányzatnál. 2007 májusától a polgármesteri kabinet vezetője volt. Azt tudta, hogy dolgoznak tanácsadók, de nem tudja hányan.
A munkája nem függött össze azzal, hogy kik a tanácsadók és nem tudja kik jártak a polgármesterhez. A sajtóból ismeri a vádlottakat, D. Pavelt látta az önkormányzatban. Politikai ügyekre nem terjedt ki a megbízása.
Az ügyész nem kérdez semmit.
Bírói kérdésre a következő tanú P. I. – első mondata az, hogy nem tudja, mit keres ebben az ügyben. Azt meg a sajtóból tudja, hogy a polgármesternek voltak tanácsadói. 2011. április 01-ig 30 évet dolgozott a zuglói önkormányzatnál városüzemeltetési osztályvezetőként, de a korábbi polgármestereknek sem ismerte a tanácsadóit. A polgármesterek a saját kapcsolataikat nem osztják meg az osztályvezetőkkel.
Gyakorlatilag ugyanazt mondja, mint az előző tárgyalási napon az erzsébetvárosi főépítész. Az apparátus dolgozói nem vettek részt politikai egyeztetéseken, a jegyző megtiltotta ezt.
Az a véleménye, hogy a közigazgatást meg lehet tanulni, csak sokáig tart.
Az ügyész most sem kérdez semmit.
Fülöp Tamás ügyvéd kérdésére elmondja, hogy a mostani polgármester Papcsák Ferenc jogtanácsosa megmutatta neki az ügyészi meghallgatása előtt D. Pavel kézzel írott emlékeztetőit. Az ügyészi meghallgatásakor az ügyészség azt mondta, hogy ez egy szakértői vélemény része.
Sebes Péter ügyvéd kérdésére elmondja, hogy a zuglói önkormányzatnál nem volt közlekedési szakember.
1. sz. tanú
Bírói kérdésre elmondja, hogy a Közlekedés Fővárosi Tervező Kft. kutatási igazgatója volt. Az ügyészségen valami kéziratot mutattak neki, amiről azt mondták, hogy valamilyen korábbi tanulmány. D. Pavelt nem ismeri.
2008 októberében írtak alá a zuglói önkormányzattal egy szerződést, arról hogy kidolgozzák a parkolás szabályozást.
Az ügyészség megint nem kérdez.
Fülöp Tamás ügyvéd kérdésére elmondja, hogy nem emlékszik az anyagra (D. Pavel emlékeztetője) amit az ügyészségen mutattak neki. Ő is szokott a konzultációiról feljegyzést készíteni és mindenki a maga szabályai által készíti ezeket.
Ekkor D. Pavel szakmai vitába kezd a tanúval. Igaz ez nem vita volt , mert a vád tanúja többnyire bólogatott a felsorakoztatott érvekre. Milyen érdekes, hogy erről a vitáról jelent meg némi híradás az egyik jobboldali újságban.
A vita egyet biztosan bizonyított, mégpedig azt, hogy nehéz D. Pavelt lelkes amatőrként beállítani 7 évnyi szakmai tapasztalat után. A vitapartner sűrű bólogatása ugyanezt sejtette. Egyedül talán a „lelkes amatőr újságírás” nem értette miről volt szó vagy nem akarta érteni.
2. sz. tanú
A bíró kérdésére elmondja, hogy előbbi cég alkalmazottja. Zuglónak több részletben készítettek tanulmányt. D. Pavel anyaga szerinte felsorolás jellegű témajavaslatok. Egy-egy téma után akár jöhetne a tervezés.
Két ember közötti tanácsadásnak szerinte megfelelő anyag. Az ő emlékeztetőjük is egy oldalas, csak éppen nem kézzel irt.
Az ügyész megint csendben marad, és nem kérdez.
Sebes Péter ügyvéd kérdésére elmondja, hogy ő már csak a testületi ülés elfogadásakor volt ott, de nem tudja milyen előzmények voltak.
Dr. T. Zs. a Gyámhivatal vezetője a következő tanú.
A bíró kérdésére elmondja, hogy semmilyen konkrét információja nincs az ügyről és ezt már az ügyészségen is elmondta. A Gyámhivatal semmilyen módon nem kapcsolódott az önkormányzat munkájához és csak annyi a közük hozzá, hogy a jegyző a munkáltatójuk.
Az elmúlt 13 év alatt egyetlen egyszer sem kellett egyeztetnie egyetlen polgármesterrel sem. A jegyzőtől kapta a feladatokat. Tanácsadóval sem korábban sem akkor sem most nem találkozott. Nem foglalkozott azzal, hogy a polgármesternek van tanácsadója, mert nem tartozott rá.
Az ügyész végre kérdez!
A válaszból kiderül, hogy sosem foglalkozott szociális területtel, a gyámügy nem az! Nem ismeri más kerületek gyakorlatát. A vádlott B. Ágnes elmondja, hogy gyámhivatali kérdésekkel nem foglalkozott és a feljegyzései között sem szerepeltek ilyen kérdések.
- Vajon az ügyészek miért nem értenek az önkormányzathoz, a közigazgatáshoz?
- Ha értenének hozzá, akkor a tanút nem ráncigálták volna feleslegesen a bíróságra.
- Ha értenének hozzá talán vádat sem emeltek volna…
A következő tanú B. Gy. M. a Szociális Osztály vezetője. Nem ismeri a vádlott B. Ágnest és semmilyen tanácsadót nem ismer. A polgármesterrel nem beszélt.
Az ügyész kérdez!!
A kérdés lényege, hogy más kerületeknél milyen az ügymenet. Válasz: mindegyik kerület másképp csinálja.
Sebes Péter ügyvéd kérdésére a tanú elmondja, hogy az ügyészségi meghallgatása előtt 2 héttel Papcsák Ferenc jogtanácsosa elétárta azokat az iratokat, amit azután az ügyészségen is megmutattak neki.
Az már önmagában egy rejtély, hogy került Papcsák jogtanácsosához egy olyan anyag, amely csak az ügyészségen volt illetve B. Ágnes akkor még gyanúsítottnál.
A nyomozati iratok szerint az ügyészség hivatalosan nem adott ki semmilyen nyomozati anyagot a zuglói önkormányzatnak az iratismertetés előtt.
Már olyan sok furcsaság van ebben az ügyben is, hogy erre fel sem kapja a fejét az ember. Valószínűleg az történt, ami a jobboldali médiáknál elég gyakori, hogy egy ismeretlen bedobta a zuglói önkormányzat postaládájába.
De félre a tréfával, ez nagyon súlyos kérdéseket vet fel és talán egyszer majd valakit érdekelni fog, hogyan történhet az meg, hogy a gyanúsítás előtt ilyen zárt iratok, amelyek csak az ügyészségen és a vádlottnál voltak, illetéktelen kezekbe kerülnek.
B. Ágnes azt is elmondta, hogy nem volt feladata a Szociális Iroda munkájának a segítése, így a tanú meghallgatása után nem érti mit is tud bizonyítani a tanú.
A következő tanú dr. Sz. E. a Családsegítő Szolgálat vezetője.
Ő is azzal kezdi, amivel ma mindenki, hogy nem érti, mit keres itt. Már az ügyészségen is elmondta, hogy érthetetlen, hogy egy politikus tanácsadójával kapcsolatban miért tesznek fel neki kérdéseket. Ő csak a hivatal vezetőivel volt kapcsolatban. Szerinte a polgármester joga, hogy külsősök tanácsát kikérje.
Annyit még elmond, hogy az utóbbi két évben a szociális juttatások, segélyek lecsökkentek Zuglóban.
Az ügyész lendülete megtört és nem kérdez semmit.
5. sz. tanú
2008-tól volt szociális és egészségügyi csoportvezető. Sosem találkozott külső tanácsadóval és nem is tartozott rá, hogy vannak-e ilyenek. Sem előtte, sem Weineknél, sem Papcsáknál nem ismeri, nem ismerte a tanácsadókat.
És itt véget is ért a nap. Már csak a vád néhány tanúja maradt csak hátra május 29-re és 31-re. Az erzsébetvárosi vád bizonyítására már csak a sofőr maradt, a zuglói vád bizonyítására meg a sofőr és még néhány tanú... :)
Utolsó kommentek