Már több posztunkban szóba került a kudarcos elszámoltatás, és ezzel kapcsolatban nem egyszer, nem kétszer Polt Péter, a jogszerű és a nagyszerű. Mostanában megint a messziről is bűzlő trafik-pályázatok – és az azt követő feljelentés – miatt került az érdeklődés középpontjába.

Dr. Sándor Zsuzsa pár poszttal korábban – az ide is felkerült – „Szégyen” c. írását a következőkkel zárta: Június 10-e az ügyészség napja volt. Az ünnepi megemlékezésen Polt Péter mondta: "… az ügyészség eredményei önmagukért beszélnek”. A teljes mondat azonban így hangzott: "A körülmények nem mindig adottak, de az ügyészség eredményei önmagukért beszélnek". Csakhát a legfőbb ügyész utóbbi félmondatát például az elszámoltatás súlyos kudarcai cáfolják.

"A törvények tisztelete, az alkotmányosság védelme, a jogállam további felépítése és fenntartása; ez a mi kötelességünk, ez a mi feladatunk, és ezt el fogjuk végezni" - ezt is Polt Péter mondta 2010. novemberi székfoglaló beszédében, amikor is másodszor vehette át a legfőbb ügyész posztját. Magyarország egyik közjogi méltóságaként az elmúlt két és fél évben azonban bírálói szerint kevéssé tudott megfelelni saját vállalásának, továbbá annak az alapvető társadalmi elvárásnak, hogy pártatlanul, a részrehajlás látszatát is kerülve irányítsa a vádhatósági szervezetet.

Olyannyira nem, hogy az MSZP-ben már a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. Annak a pártnak a jogászaként, amelynek országos választmányi alakuló ülésén is részt vett 1993-ban, majd amelynek színeiben egy évvel később megpróbált parlamenti mandátumot szerezni, és amelyik támogatásával nemcsak 2000-2006 között tölthette be a legfőbb ügyész posztját, hanem most újra, 2019-ig.

Polt kormányváltás utáni, ismételt megbízatása nem okozott meglepetést: Orbán Viktor állítólag már szeptemberben közölte pártjával, jónak látná, ha ismét ő töltené be a tisztséget. Ezek után nem volt váratlan Schmitt Pál akkori államfő döntése, aki Polt Pétert jelölte a posztra, a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada pedig megválasztotta. A kormánypártokat az sem zavarta, hogy korábban sok kritika érte Poltot például azért, mert az első Orbán-kabinet zűrös ügyeit nem vizsgálta megfelelően. Pedig felgöngyölíteni való botrányból volt elég.

A leghírhedtebb ügyek közé tartoztak a cégfantomizálások. Még a 90-es években több Fidesz-közeli céget eladtak Kaya Ibrahimnak vagy Josip Totnak, százmilliós nagyságrendű köztartozással. Az ügyben Schlecht Csabát kihallgatták ugyan, ám a nyomozást 2001. szep- tember 11-én megszüntették. Később voltak még kísérletek a nyomozások újraindítására, ám azok nem jártak sikerrel. De Polt regnálása alatt nem sikerült eredményesen kivizsgál- tatni a 2002-es kormányváltás után a Happy End Kft., az Ezüsthajó Kft. és az Országimázs Központ ügyeit­ sem. Polttal annyira elégedetlenek volt az MSZP-SZDSZ koalíció, hogy 2003-ban egyetlen ülésszak alatt hétszer szavazták le interpellációkra adott válaszát. Hasonló ma már nem fordulhatna elő, hiszen az újra hatalomra került Fidesz azóta megszüntette a vádhatóság vezetőjének interpellálhatóságát.

Érdekes, hogy a 2006-os parlamenti választások előtt a Polt Péter vezette ügyészség több, az akkori kormánypártokat érintő ügyben is aktivitást mutatott. Deustch Tamás a Szalay utcai képviselői klub állami visszabérlése miatt tett bejelentést Gyurcsány Ferenc ellen. A Legfőbb Ügyészség ugyan megállapította, hogy a visszabérlési ügyek elévültek, így végül nem nyomozást indított, de a választások előtt néhány nappal keresetet nyújtott be az Altus Rt., Gyurcsány volt cége ellen. Épp ekkor indult ügyészségi nyomozás Demszky Gábor főpolgármester ellen is a városvezető gépjármű- és üzemanyagkártya használata ügyében.

Polt függetlenségét azért is kritizálni lehet, mert 1993-tól 1995-ig a Fidesz tagja volt. Sikertelen, 1994-es választási szereplése után egy évvel azért lépett ki a pártból, mert megválasztották az ombudsman általános helyettesének. Ezt a tisztségét hagyta ott 2000-ben a főügyészi posztért. Érdekesség, hogy a már a második Orbán-kormány idején elfogadott módosítás alapján – amely szerint csak ügyészből lehet főügyész – először meg sem választhatták volna Poltot. A régi-új főügyész tehát hosszú évekig várt az újabb megbízatásra. Felesége, Polt-Palásthy Marianna viszont "beelőzte": őt már 2010 júniusában kinevezték a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkárává.

A féléves késéssel "révbe ért" férje már második "ciklusának" legelején találkozhatott azzal a nem is annyira titkolt kormánypárti igénnyel, amely főként Gyurcsány Ferenc volt kormányfő elszámoltatására, büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozott. Ennek ismeretében különösen érdekes, hogy a végül Gyurcsány mentelmi jogát kikérő Polt Péter "A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" kérdéskört választotta 2010-es doktori disszertációja témájául. Még érdekesebb, hogy a legfőbb ügyész a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen PhD fokozatot ért munka mottójául azt a shakespeare-i idézetet találta a legalkalmasabbnak a VI. Henrikből: "Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót".

Polt Péter eddigi működésének legnagyobb kudarca – legalábbis az Orbán-kormány elszámoltatási gépezetének szempontjából – kétségkívül az, hogy nem sikerült Gyurcsányt a vádlottak padjára ültetnie. Miután 2011 nyarán Polt kikérte az Országgyűléstől a volt kormányfő mentelmi jogát, majd a Fidesz-KDNP többség szeptemberben ki is adta, október elején a Központi Nyomozó Főügyészség a Sukoró-üggyel összefüggésben hivatali visszaéléssel gyanúsította meg. Ám 2012 nyarán az ügyészség mégsem emelt vádat Gyurcsány ellen. Ezt a fordulatot a volt kormányfő úgy kommentálta: "Polt Péter tartozik egy lemondással. Utána meg egy bocsánatkéréssel." Ezzel együtt a Sukoró-ügy fideszes szálát érdekes módon nem bolygatta a vádhatóság.

Mint kiderült, a tervezett kaszinóváros egyik befektetője, Ronald S. Lauder Orbán Viktorral is találkozott 2010 januárjában Martonyi János mai külügyminiszter szadai villájában. A Martonyi-villa "titkát" először letagadta a Fidesz, majd elismerte a találkozót. Arra a kérdésre, hogy ezek után nem kellene-e meghallgatni Orbánt is, az ügyben vizsgálódó Központi Nyomozó Főügyészség vezetője már 2010 nyarán úgy nyilatkozott: "ez fel sem merült". Hiába firtatta az MSZP is Orbán és Martonyi kihallgatását a legfőbb ügyésznél, de Polt Péter sem látta ezt indokoltnak, mondván: a Sukoró-ügy nyomozása során nem merült fel adat, amely szerint bármilyen információjuk lenne a történtekről. Ugyanakkor megnyugtatott mindenkit: "tanúkihallgatásuk elmaradásának törvényi akadálya, és nem politikai oka van".

Nemcsak a Gyurcsány esetében sikertelenül zárult ügy az egyetlen elszámoltatási kudarc. Nemrég "visszadobta" a bíróság a moszkvai kereskedelmi képviselet ügyében készített ügyészségi vádiratot, korábban súlytalanná vált a Hunvald György elleni "maffiavád", a "tábornokperben" minden vádlottat felmentett az összes vádpont alól nem jogerős ítéletében a bíróság. Ugyanez történt már jogerősen Molnár Gyula volt újbudai MSZP-s polgármesterrel és egykori SZDSZ-es helyettesével is.

Legutóbb pedig a trafikügyben sokan nyíltan kétségbe vonták az ügyészi szervezet és Polt Péter pártatlanságát. Ismert, június elején az ügyészség elutasította, hogy érdemben vizs- gálja a trafikkoncessziós eljárás törvényességét, "elhajtva" ezzel a hozzá forduló ellenzéki pártokat, a trafikmutyi ügyében feljelentést tevő politikusokat. Ami nyomozás végül indult, az sem a több száz dohánybolt "Fidesz-közelbe" ítélésének jogosságát vizsgálva, hanem személyes adattal visszaélés miatt kezdtek eljárást a "szivárogtatók" ellen.

***

A jelenlegi legfőbb ügyész nem felel meg annak az elvárásnak, amit Bócz Endre volt fővárosi főügyész fogalmazott meg: az igazságszolgáltatásban nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. Ezt Hack Péter mondta nemrég, a kormányzati elszámoltatás kudarcáról adott egyik interjújában. A vádhatóság egészével összefüggésben kitért arra, hogy a hazai konstrukció páratlan Európában, hiszen olyan ügyészség jött létre, amely "senkinek nem tartozik felelősséggel, a saját tevékenységét is csak maga minősítheti, és az ügyészi szervezet gyakorlatilag személyi-bizalmi alapon kötődik a kormányzathoz". Szerinte az ország 1800 ügyésze gyakorlatilag egyetlen személytől függ, ha pedig a vezetésben kialakul egy megfelelési kényszer, az az utolsó ügyészig "végigmegy".

Ami pedig a jövőt illeti, a legfőbb ügyészt 9 évre választották meg, vagyis a következő ciklus utánig. Tehát a mai rendszer "nemcsak arra épült, hogy a jelenben megakadályozza minden, a kormány számára kényelmetlen ügy kivizsgálását, hanem arra is jó, hogy egy vereség után blokkolja az új kormány hasonló szándékát".

(Készült a Népszava-összeállítása nyomán)