A fenti címen jelent meg a Népszava vélemény-rovatában 2013. július 22-én egy írás, Lengyel Tibor tollából (ha eddig még valaki nem olvasta, akkor tessék most itt megtenni, érdemes!).
Ide most csak egy rövid részletét idéznénk be…
"… Az első esetben a bíró tenyere nem takart ki teljesen egy vignettát a kémügy mappáján – ettől még semmi titkos nem derült ki. Úgyhogy nem is lenne jelentősége. Abszurdisztánban viszont van. Szemben például azzal, amikor a Budapesti Nyomozó Ügyészségtől valaki elfaxolta valahova egy ismert gyanúsított nyomozati vallomását, amely aztán a kurucinfón bukkant fel. Annak se volt következménye, hogy a Hunvald-per telefonlehallgatásának jegyzőkönyvei a Magyar Nemzetnél kötöttek ki. Varga bíróval szemben a másik eljárás azért indult, mert a "kémügy" negyedrendű vádlottjánál két órás késéssel döntött az előzetes meghosszabbításáról. Ez tényleg gond. Ám amikor a Hunvald-per fő vádlottját nem két órára, hanem egy évre "felejtették" a rácsok mögött, nem indult eljárás senki ellen. Először az ügyészség, majd az Ítélőtábla feledkezett meg a törvényben előírt félévenkénti felülvizsgálatról.”
No, ez a Népszavában megjelent cikk adta apropóját az újabb írásunknak.
Talán már senki sem emlékszik arra, hogy a „Hunvald-perben” is államtitok sértés történt, méghozzá annak is a minősített esete, amelyet hivatalból vizsgálni kellett volna. A megértéshez idézzük fel a bírósági tárgyalást, és hogy hitelesebb legyen a tárgyalási jegyzőkönyvből idézünk:
„A bíróság 2011. december 13. napján 8 óra 30 perckor a II. emelet 36. számú tárgyalóteremben folytatja a tárgyalást.
...
II.r. vádlott észrevétele: Az ellenem folyó lehallgatási anyagnak a minősítés megszüntetéséről döntött a titokgazda Keresztes Imre ügyész úr és a csatolt anyagok között van egy olyan beszélgetés, melynek a minősítését elfelejtették feloldani, ez a KSZ.01-3/1. számú - egyébként érdektelen – beszélgetés. Ugyanez a helyzet Nagy György telefonbeszélgetéseinél, ott az 506/2010-esnek felejtette el a minősítő feloldani a minősítését. Én ebből adok egy másolatot a bíróságnak és az ügyész úrnak is, mert szerintem hivatalból kötelessége eljárni, hiszen a törvény a gondatlanságot is bünteti.
II.r. vádlott csatolja az általa hivatkozott iratot és előadja, hogy azt feljelentésnek szánja.”
A tárgyalóteremben ekkor már nem az képviselte a vádat, aki az államtitoksértést elkövette (dr. Fazekas Géza ügyész) azzal, hogy gondatlanságból olyan szigorúan titkos minősítésű államtitok jelölésű anyagot „felejtett” a nyomozati iratok között, amelynek a minősítését a titokgazda dr. Keresztes Imre nem oldotta fel.
Mondhatnánk na bumm…
Azonban a magyar büntető törvénykönyv. egyértelműen fogalmaz, és a gondatlanságot is súlyosan bünteti. Sok-sok évvel, különösen akkor, ha nem magyar állampolgár is megismeri az államtitkot. A vádlottak között ráadásul több külföldi állampolgár is volt.
A mai napig nem történt semmi a feljelentéssel, valószínűleg az ott jelenlévő ügyész sem foglalkozott vele és nem tette meg azt, ami a hivatali kötelessége lett volna. Kíváncsiak vagyunk, hogy e blogot olvassa-e az ügyészség, mert ha igen, tennie kellene a dolgát és hivatalból kivizsgálni, a bírósági tárgyalóteremben elhangzottakat. Ez ugyanis fekete-fehér eset.
A minősítést vagy feloldották, vagy nem.
Itt két esetben nem, és mégis nyilvánosságra hozták gondatlanságból. Hol van ehhez képest az a bíró, akit azért hurcolnak meg jelenleg is, mert állítólag gondatlanságból nem takart ki egy ügyszámot?...
Utolsó kommentek