“A konkrét mérlegelő tevékenység előtt még abban is szükséges állást foglalni, hogy a tanácsadói tevékenység érdemi voltának, önkormányzat részére hasznos voltának vizsgálata milyen mélységű lehet, hogy az egy büntetőeljárás kereteit ne lépje túl. Ellenkező esetben ugyanis a bíróság hasonló büntetőügyek kapcsán könnyen válhatna a jövőben a politikai elődök, versenytársak lejáratásának eszközévé.”

"A vádban írt álláspont azonban származhat abból a téves értelmezésből is, mellyel az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester illetőleg a képviselő testület-hivatala feladatait összemosta, s a polgármester tevékenysége illetőleg a hivatal feladatai között szinte egyenlőségjelet tett. Pedig a polgármester, bár a Hivatal irányítója, annak nem vezetője, utóbbi a jegyző, továbbá számtalan elsődlegesen politikai jellegű kötelezettségek is hárulnak rá, mely abból fakad, hogy az elsődleges döntéshozó a képviselő-testület, melynek a polgármester csak egyik tagja, ugyanakkor viszont a képviselő-testületet és így azok döntéseit is a polgármester képviseli.”

"A vád logikájának elfogadása esetén a frakciók melletti tanácsadó alkalmazására sem kerülhetne sor, hiszen ott sem merül fel annak vizsgálata, hogy a Hivatal azt el tudja-e látni, emellett teljesen nyilván- valóan – főleg mondjuk egy ellenzéki frakció melletti tanácsadó esetében – azok munkájának eredménye az önkormányzatnál (kiváltképp pedig a Hivatalnál) közvetlenül és sok esetben még közvetve sem jelenik meg.”

"(S itt jegyzi meg a bíróság, hogy az ügyészi állásponttól  eltérően pont abban az esetben lenne felesleges a tanácsadó tevékenysége, s vetné fel alapjaiban a büntetőjogi felelősség kérdését, amennyiben a szerződés meg- kötésére, s felelős személyként a polgármester megjelölésére úgy került volna sor, hogy az adott tevékenység közvetlenül a Hivatal mindennapi működéséhez kapcsolódik (pl. pénzügyi osztály munkájának segítése, szám- lák szerelése), ez azonban egy adott területet átfogó, adott esetben a politi- kai aspektusokat is magában foglaló tanácsadás esetén nyilvánvalóan kizárt.)
 
Teljesen egyértelmű továbbá a jogsértés abban az esetben, ha a tanácsadás semmilyen módon nem kapcsolódik az önkormányzathoz, példának okáért, ha más irányú tudását (nyelv, szakács stb.) kívánná a polgármester ily módon gyarapítani. Persze még az önkormányzat feladataihoz kapcsolódóan megkötött megbízási szerződések esetében is lehet felelőssége a polgármesternek, így ha azonos területen több tanácsadót alkalmaz vagy a megbízási díjat aránytalanul magas összegben köti ki, esetleg akkor, ha annak ellenére nem dönt a megbízási szerződés felmondásáról, hogy a megbízott munkáját hosszabb időn keresztül nem használta ki, vagy az addig adott tanácsait nem találta megfelelőnek, illetőleg az általa addig elmondottak újdonságot számára nem jelentettek.
 
Csak úgy vizsgálható a felelősség a megbízott személyének kiválasztásában is, azzal, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a bizalmi elemet és az adott területen a szakmai vagy politikai tapasztalat fontosságát sem, attól függő- en, hogy a megbízónak az adott tanácsadásnál éppen mire van szüksége.”

 "Itt kell rá mutatni továbbá még egy a vádiratban is megjelenő téves jogértelmezésre a 217/1998. számú, az államháztartás működésének rendjéről szóló Korm. rendelet 135.§-a kapcsán, mely paragrafusból azt vezeti le az ügyészség, hogy a tanácsadóktól írásos igazolást kellett volna kérni a megbízási díj kifizetése előtt. Ez azonban nyilvánvalóan téves, hiszen ez a rendelkezés alapvetően annak biztosítására szolgál, hogy a kiadások, bevételek útja könyvvitelileg is követhető legyen. Ne kerüljön sor arra, hogy szerződés nélkül, más személy részére, teljesítésigazolásra vonatkozó okirat nélkül történjen meg a kifizetés elrendelése.”

"A bíróság Golcsa József tanúvallomásával kapcsolatban már itt utal arra, hogy az egyrészt "hivatalbeli pletykán" túl érdemi adatot nem tartalmaz, emellett beosztásából adódóan megkérdőjelezhető azon állítása, hogy neki a polgármester tanácsadóival feltétlenül személyes kontaktusba kellett volna kerülnie, hiszen maga sem hivatkozott arra, hogy Hunvald György megbeszélésein, került arra bármely helyen és időben sor,részt vett volna, az egyébként az általános élettapasztalatnak, de a tanácsadói tevékenység személyes jellegének is ellent mondana. Az a véleménye pedig, hogy I. r. vádlott kire hallgatott, oly mértékben szubjektív és adatokkal alá nem támasztott, hogy bizonyító erővel nem bírhat.”

“A tanút a bíróság a tárgyaláson – többszöri idézése ellenére – meghallgatni tanúként nem tudta, vallomását ügyészi indítványra - miután személyes meghallgatását a védők és vádlottak sem indítványozták – a bíróság felolvasás útján tette a tárgyalás anyagává.”

"Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint egyik a vád tárgyát képező tanácsadói szerződés esetében sem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, az érintett szerződések megkötésének jogosultságát, szükségességét a bizonyítékok egyértelműen alátámasztották, s a szerződések megkötése, teljesítésigazolása és megszűnése kapcsán felmerült – korábban már hivatkozott - körülmények, valamint a személyi összefüggések, egyenként és összességükben sem eredményezhették a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítását. Nem igazolták ugyanis kétséget kizáróan azt egyik szerződés esetében sem, hogy a tanácsadói tevékenység ténylegesen nem történt, vagy hogy azok az érintett polgármesterek, az L és II. r. vádlott részére a megbízás teljes időtartama alatt nem bizonyultak hasznosnak, érdeminek, illetőleg a megbízási díj aránytalan összegére vonatkozóan sem állt rendelkezésre ilyen bizonyíték.

Ezért a bíróság valamennyi vádlottat  az ellene emelt vád alól a Be.331.§ (l) bekezdése alapján, figyelemmel a Be.6.§ (3) bekezdés b/ pontjára, felmentette.”