Ja, mert "ők" olyanok. Biztosan tetszetek még emlékezni arra a hírre, melyet január közepén raktuk fel a blogra azt a hírt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla minden vádpont alól jogerősen felmentette az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőügyben Szilvásy György egykori titokminisztert. Észrevételeztük, hogy több mint hat éven át a kamerák kereszttüzében zajlottak a politikai támadások, majd a nyomozás, sőt a per is, amelyben hivatali visszaéléssel, személyes adattal való visszaéléssel és becsületsértéssel vádolták. A felmentő ítéletet persze már zárt ajtók mögött hirdették ki.
A 168 órában jelent meg ma egy interjú Szilvásy Györggyel, Csapdahelyzetben címmel. Pungor András írása teljes egészében itt olvasható, mi csak egy-két dolgot emelnénk ki azokból, melyeket a volt titokminiszter mondott. Aztán lehet elgondolkodni ezen az egészen. Meg az elmúlt pár év ilyen-olyan "ügyein"...
***
Csapdahelyzetben (Pungor András írása)
Szilvásy György: Az én pártfogóm a nyilvánosság
– A Fidesz későbbi hatalma a 2006-os erőszakban fogant. A 2010-ig tartó folyamat utolsó mozzanata volt az UD Zrt. ügye, melynek kriminalizálásával az akkori ellenzék az emberek fejében át akarta írni mindazt, amit addig gondoltak. Az ügyészség sietett a Fidesz segít- ségére, hogy a pártnak ne kelljen jogállami keretek között vitatkoznia. Így az én mostani felmentésem az akkori kormány és a nemzetbiztonsági szervek tisztaságáról is szól.
Fotó: Bazánth Ivola, 168 óra
– Három eleme volt a vádnak. Az egyik szerint személyes adattal való visszaélést követtem el, amikor a lehallgatásokról szóló CD-t odaadtam a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak, és azt nyilvánosságra hoztam. Pedig ezt nem én tettem, hanem Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselők. Őket persze nem vádolták meg semmivel. Az ügyészség szerint tudatosan hamis információkkal próbáltam lejáratni az ellenfeleimet. A bíróság szerint ezen vádak egyike sem volt igaz. Ahogy az sem, hogy valakinek megsértettem volna a jó hírnevét. A vádirat nagy része – a szövegek egyezéséből kitűnik – fideszes műhelyekben készült. Fontos látni, hogy az ügyészség jobboldali politikusokat érintő ügyekben ritkán emel vádat. Titkosszolgálati miniszterként sok jelentést olvastam politikusok gyanús ügyeiről. A szocialistákat érintő ügyek rendre eljutottak a bírósági szakig, a fideszeseké meg nem. Erről beszéltem a bírósági tárgyaláson is.
…
Az én pártfogóm a nyilvánosság. Ha nem lett volna nyilvános az ügy, a közvélemény nem értesülhetett volna arról, hogy koholt vádakkal illettek. De nem az egész ügyészi szervezet- ről beszélek, hanem azon belül olyan egységekről, személyekről, akik politikai ügyekkel elfogultan foglalkoznak. Úgy látom, ők végrehajtják főnökeik utasításait, kézi vezérléssel, pártpolitikai érdekek mentén dolgoznak. Néhány kihallgatáson ezt tollba is mondtam, hogy azok számára is fennmaradjon, akik száz év múlva olvassák a jegyzőkönyveket.
…
– Szinte mindegyik ügyben előfordult, hogy az ügyészség egyik képviselője arra kért, ne haragudjak rá, de ő parancsot teljesít. A teljesség kedvéért elmondom azt is, hogy volt olyan eset, amikor bár meggyanúsítottak, az ügyész nem emelt vádat. Jeleztem neki, hogy még védekezni sem akarok, mert ezt az ügyet is politikai indokú zaklatásnak tartom, csak a bíróság előtt vagyok hajlandó válaszolni a kérdésekre.
…
– A kémügyben nagyon sok tényszerűnek látszó, ám hamis információ látott napvilágot. Ezek arra voltak jók, hogy megindokolják, miért kell egy volt minisztert és két exfőigaz- gatót rabszíjon elvinni.
…
– Az elmúlt hat év mély nyomot hagyott bennem és a családomban. Ha valakinek elmondom, rögtön megérti, mennyire abszurd, ami velem történik, de nem beszélhetek mindenkivel. Megpróbálok felülemelkedni a történteken.
Ennyi. Ismerős a történet?
Utolsó kommentek