Mottó:
Igazgató elvtárs: Hát gratulálok, magát rehabilitálni fogják.
Pelikán: Inkább tessék akasztani.

A nyomozás

Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, már öt év eltelt a kezdetekhez képest, és akkoriban még senki sem gondolta volna, hogy a mottó talán egyszer igaz lesz.

Ma már láthatóan és tényszerűen másként gondolkodik és jár el az állam ügyészsége, mint a történetünk kezdetén. Az olvasó talán azt is gondolhatja, hogy esetleg ma már más szempontok vezetik az ügyészséget, de ennek megítélése nem ezen blog szerkesztőinek a dolga, feladata.

A tények makacs dolgok mondta valamikor egy klasszikus, ezért minden, amit az üggyel kapcsolatban az összefoglalóban újra megemlítünk, kizárólag a nyomozati iratokban lelhető fel. Ha véleményünk van valamiről, azt jelezzük, hogy az a saját véleményünk.

A történetünk 2010. március 1-én kezdődött. Ezt látjuk a nyomozati iratokból. Ezen a késő téli napon Fazekas Géza, akkor még főügyészségi ügyészként "Sürgős" pecséttel lepecsételve hivatalos feljegyzést írt főnökének, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének Keresztes Imre főügyésznek. Ebben leírja, hogy a már folyó nyomozásban van három olyan megbízási szerződés, ami szerinte hűtlen kezelés gyanúját vetik fel. Elsőként:

„… G. Gy. tanácsadói minőségében semmilyen írásos feljegyzést nem készített. A XIV. kerületi jegyző tájékoztatása szerint G.Gy. közvetlenül dr. W. L. polgármesternek adott szóban tanácsokat.

Az eljárás adatai alapján felmerült a gyanú arra,hogy a tanácsadói szerződés mögött tényleges teljesítés nem volt, annál is inkább, mert a XIV. kerületi Önkormányzatának tájékoztatása szerint G. Gy. tanácsadó tevékenysége eredményeként semmi nem realizálódott.”

2./ …. K. J. a VII. kerület részére a tanácsadói szerződése keretében írásos anyagot nem készített.

3./ A Magyar Hírlap napilap mai száma szerint R. Á. VII. kerületi önkormányzati képviselő – aki egyben a VII. kerületi MSZP helyettes vezetője, H. Gy. pártbeli helyettese – 2008-ban 2,7 millió forintért adott tanácsokat szociális ügyekben Zugló Polgármesteri Hivatalának.

Erre vonatkozóan semmilyen irattal nem rendelkezünk.

4./ …K.-Cs. L. a VII. kerület részére a tanácsadói szerződése keretében írásos anyagot nem készített.

Az eljárás adatai alapján felmerült a gyanú arra, hogy a tanácsadói szerződés mögött tényleges teljesítés nem volt, annál is inkább, mert a VII. kerületi Önkormányzat Városüzemeltetési és Beruházási Irodája vezetőjének tájékoztatása szerint K.-Cs. L. megbízási szerződéséről nem volt tudomásuk.”

Na, itt azért álljunk már meg egy szóra! Nézzük csak meg, hogy mi állt az ügyészség rendelkezésére 2010. március 1-én, amikor a fenti sorokat írta:

• A XIV. kerületi Önkormányzat jegyzője 2009. november 30-i levelében 2 oldalon keresztül részletezte, hogy G. Gy. (jogerősen felmentett vádlott) kinek, milyen formában, hol és milyen témákban adott tanácsot (nyomozati iratok).
• K. J. (jogerősen felmentett vádlott) esetében a szerződéseken és a kifizetési igazolásokon kívül semmi más nem állt rendelkezésére az ügyészségnek (az a gyanús, ami nem gyanús ugye Pelikán elvtárs!).
• R.Á. (jogerősen felmentett vádlott) esetében maga az ügyész írja le, hogy az égvilágon semmit nem tudnak róla, semmilyen adatuk nincs vele kapcsolatban.
• K:-Cs. L. (jogerősen felmentett vádlott) estében meg hivatkozik valami önkormányzati levélre, ami szerint az Önkormányzat Városüzemeltetési és Beruházási Irodája vezetőjének nem volt tudomása az érintett megbízási szerződéséről.

Nézzük meg, hogy mi van a nyomozati iratokban! 2009. október 21-én Fazekas Géza ügyész úr máig meg nem fejtett okból nem az Önkormányzat jegyzőjét kereste meg levelével, hanem azt megkerülve, az említett irodavezetőtől kérdezte meg, hogy a későbbi vádlottak milyen rendszerességgel adtak tanácsokat, írásban vagy szóban történtek-e ezek, az iroda milyen formában igazolta ezeket stb.

Az ügyész birtokában ekkor a következők voltak:

• szerződés, amiben meg sem volt említve ez az iroda, hiszen nem az irodának és az ott dolgozóknak a munkáját kellett segítenie, hanem a polgármesterét,
• a teljesítés igazolás rajta a polgármester aláírásával (egyértelmű, ki igazolja a munka elvégzését).

Ennyi erővel a közterület-felügyeletet is megkérdezhette volna, attól is ugyanazt a választ kapta volna, mint az irodavezetőtől: „Tájékoztatom az Ügyész Urat, hogy a nevezett személyekkel megkötött megbízási szerződésekről a Városüzemeltetési és Beruházási Irodának nem volt tudomása, így az ezzel kapcsolatosan feltett kérdéseire nem tudok dokumentumokat küldeni és választ adni.” 2009. november 2.

Akkor most csináljunk egy kasszát:

• az egyik leendő vádlottról semmi információ nincs,
• a másikról van egy megbízási szerződés és a kifizetett összegekről egy igazolás,
• a harmadikról egy papír az Önkormányzat egyik irodavezetőjétől, hogy nincs tudomása róla,
• a negyedikről pedig az Önkormányzat jegyzője leírja 2 oldalon keresztül, hogy mit, mikor, kinek és hol dolgozott.

Ezek után egy normális demokráciában komoly szakmai kérdéseket vetne fel, amikor az ügyész ezzel folytatja a feljegyzését: „Felmerült a gyanúja annak, hogy a VII. és a XIV. kerületi Önkormányzat polgármesterei kölcsönösen fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek egymás képviselőivel.”

Eddig Zugló polgármestere semmilyen formában nem került elő, egyik nyomozásban sincs róla semmilyen adat. Szerintünk a blogunkat olvassák büntetőjoghoz értő emberek is, akik biztosan tudják, minek nevezik ezt a típusú eljárást. Mi maradunk a politikánál és Lázár János minapi szavait idéznénk fel.

Ő azt mondta, nem szerencsés, ha sajtóhírek, prekoncepciók és névtelen feljelentések alapján indítanának eljárásokat. Mi most szerényen ajánljuk Lázár úrnak blogunk olvasását, hiszen a sajtóhír megvan, a prekoncepció (polgármesterek bűnös megegyezése) is megvan, és erre alapozva javasolja az ügyész az eljárás megindítását. Ollé!

Az ügyészség vezetője Keresztes Imre főügyész, már másnap ugyanezzel a tartalommal levelet ír a legfőbb ügyészségnek, hogy jelöljék ki őket a nyomozásra. Igaz ő óvatosabb, a prekoncepciót kihagyja a leveléből, de már leírja, hogy a „Fenti négy tényállás négy rendbeli a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megállapítására alkalmas.”

Ja és még kéri, hogy ők szeretnének nyomozni ebben az ügyben is. (Normális ügyme- netben ekkor a rendőrségnek vagy az NNI-nek kellett volna nyomozni.) Ezt a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya vezetője hihetetlen gyorsasággal engedélyezte. Gondoljunk bele, Keresztes ügyész úr megírja március 2-án a levelét és március 16-án már meg is kapja az engedélyt úgy, hogy két hétvége plusz a nemzeti ünnep is közte van.

Miért ez hihetetlen gyorsaság? Nem tudjuk, de nagyon úgy néz ki, hogy ez egy szerethető új ügynek látszott. Hunvald György újra főszereplő lehet, és ebben az időszakban a sajtó már elég rendesen meg volt dolgozva a nevével. Bármi, ami köthető hozzá, az csak bűnös dolog lehet.

Apropó sajtó.

A legendás Magyar Hírlap nem 2010. március 1-én állított fel prekoncepciókat, hanem már a 2009. december 11-i írásában az volt a főcím, hogy "Erzsébetvárosi-zuglói pénztalicskázás keresztszerződéssel”. Nem vagyunk oknyomozók, de a dátumok feltűnőek: november 30-án írta meg a zuglói jegyző a válaszát az ügyészségnek.

Persze nem állítunk semmit.

Folytatjuk...