Megjött a Szegedi Táblabíróság ítélete, amitől nemhogy nem lettünk okosabbak, hanem még nagyobb lett a zűrzavar. Tekintsük is át gyorsan kronológiai sorrendben mi történt, hogyan történ, most már teljes képet (?) rajzolva, hiszen minden ítélet, végzés stb. rendelkezésre áll.
Kérem, helyezkedjen el kényelmesen, vegyen a keze ügyébe valami hűsítő italt, (esetleg popcornt) mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz, de szerintünk így helyes, hiszen ebben az ügyben már csak a Kúria felülvizsgálati eljárásáról tudunk majd tájékoztatást adni. Aminek az eljárási idejét nem tudjuk.
Na, akkor kezdjük is kérdés-felelet formában…
Mit írt tavaly a végzésében a Kúria?
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. március 23-án – tehát a Fővárosi Bíróság előtt egyebekben Hunvald György ellen hűtlen kezelés miatt is folyó 2012. február 24-én meghozott nem jogerős ítéletét követően – Hunvald György vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
Megállapította a Kúria, hogy ez utóbbi vádirattal a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt Hunvald Györggyel szemben vád tárgyává tett cselekmények a Fővárosi Törvényszék előtt hűtlen kezelések időszakában elkövetettek, és a különböző vádiratok szerinti bűncselekmények sértettje is azonos. A Hunvald György két nem jogerős ítélettel elbírált hűtlen kezelés bűntettének minősülő részcselekményei folytatólagos egységet alkotnak, ekként anyagi jogi követelményként egységesen bírálandók el.
Ez kérem tisztelettel, a magyar nyelv szabályai szerint nem azt jelenti, hogy lehet egységesen is elbírálni, hanem törvényesen kizárólag úgy lehet.
Folytatta a végzésében a következőkkel: A Kúria a maga döntésével törvénysértő helyzetet nem idézhet elő és ha csak az egyik vádban szereplő részcselekményeket bírálná el, akkor nyilvánvalóan megsértené az egy bűncselekménynek egy eljárásban való elbírálására vonatkozó anyagi jogi követelményt.
Mit tett ezek után a Kúria?
A Szegedi Ítélőtáblát új eljárásra utasította azzal, hogy lehetőséget adott a Hunvald György ellen folyó vádak másodfokon történő egyesítésére és egységes elbírálására.
Mit tett a Szegedi Ítélőtábla?
Nem egyesítette az elé került két eljárást, hanem visszaküldte a zuglói ügy aktáit a Fővárosi Törvényszéknek másodfokú elbírálásra és megtartotta magának azt a részt, amit a Kúria nem bírált el önállóan, mert azzal törvénysértést követett volna el a végzése szerint. (Szerk.: Szegeden úgy látszik, a törvényt másképp értelmezik…)
Lehetőséget sem adott ennek a döntésének a megtámadására, mert erről nem egy felleb- bezhető végzést hozott, hanem csak egy sima levelet írt a Fővárosi Törvényszéknek. Az érintetteket erről még csak nem is tájékoztatta. Kérdés: vajon ez normális eljárás?
Hogyan indokolta ezt az eljárását a Szegedi Táblabíróság?
A megjött ítélete szerint azért nem egyesítette, mert szerinte a Fővárosi Törvényszék által megküldött ügy nyolc vádlottját – köztük Hunvald Györgyöt is – első fokon felmentették, míg az előtte fekvő ügyben egyedül Hunvald a vádlott, és ez nem felmentéssel, hanem marasztalással zárult.
Hogy mi van???? Ezt a Kúria is tudta, amikor egyesítésre küldte Szegedre!...
Mi történt ezután?
A PKKB 2013. október 15-én kihirdetett ítélete, a Fővárosi Törvényszék 2015. február 12-én kelt végzésével jogerőre emelkedett ítéletével Hunvald Györgyöt felmentette az ellene emelt vádak alól.
És ezek után?
A jogerős felmentő ítéletet követően néhány nappal 2015. február 17-én Hunvald megkapta a Szegedi Ítélőtábla január 5-i keltezésű levelét, amelyben tájékoztatják arról, hogy április 24-én tart nyilvános ülést a magánál tartott ügyben. És ugyanabban a bűn- cselekményben hozott egy második jogerős döntést a Kúria elég világos végzése ellenére.
Itt tartunk most és megjött az ítélet, ami csak tovább növelte a homályt. Elemezzük most ezt az ítéletet egy picit a fentiek tükrében.
Hogyan indokol Szeged?
„Az ítélőtábla nem osztotta a védőnek az eljárás megszüntetésével kapcsolatos indítványát, illetve álláspontját” – írja a Szegedi Ítélőtábla.
Mi volt a védő álláspontja?
Indítványozta az eljárás megszüntetését, mert a Büntetőeljárási törvény. 6.§ (3) bekezdésének d) pontja alapján ezen cselekmények vonatkozásában (újabb) önálló bírósági eljárás lefolytatása, illetőleg már a vádemelés is kizárt.
Miért is kizárt?
Idézet a védő indítványából:
„A Kúria 6/2009. BJE. számú jogegységi határozata arra az esetre ad eligazítást, ha valamely törvényi egységet alkotó több részcselekményből álló bűncselekmény jogerős elbírálása után vetődik fel annak szükségessége, hogy az egyébként e törvényi egységbe tartozó, de a jogerős ítélettel még el nem bírált részcselekmények miatt az elkövetővel szemben a büntetőjogi felelősség megállapításra kerüljön.
Abban az esetben , ha ezen cselekményeknek csupán egy részét bírálta el az ítélet (lásd: Fővárosi Törvényszék jogerős felmentő ítélete), a res iudicata joghatása az egységbe tartozó további – a jogerős ítélettel nem érintett (lásd: a Szegedi Ítélőtábla előtt fekvő nem jogerősen elbírált ügy április 24 előtt) – jogerős határozat előtt elkövetett részcselekmények vonatkozásában is kihat. A bíróság által korábban nem vizsgált cselekményeket tehát a jogegységi határozat útmutatása szerint – figyelemmel a „részcselekmény-párokkal” fennálló büntetőjogi dogmatikai összefüggésekre – olyannak kell tekinteni, mintha azokról a bíróság jogerősen határozott volna már, ezért, a Be. 6.§ (3) bekezdésének d) pontja alapján ezen cselekmények vonatkozásában újabb bírósági eljárás lefolytatása kizárt.”
Mit mond erről a 3103/2013. (V. 17.) AB számú Alkotmánybírósági határozat? (amelyre a védő is hivatkozott)
„14] Az indítványozó bíró által támadott jogegységi határozat éppen azt az esetet szabályozza a bíróság számára kötelező érvénnyel, amikor a bűncselekményegységbe tartozó egyes részcselekményeket nem egyazon eljárásban vizsgálták.
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az egymással egységet képező cselekményekkel összefüggésben hozott jogerős bírósági döntés ítélt dolgot eredményez (függetlenül attól, hogy a res iudicata-t megalapozó bírósági eljárás tárgyát képezte-e minden egyes, a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmény). Következésképpen pedig abban az esetben, ha ezen részcselekményeknek csupán egy részét bírálta el az ítélet, a res iudicata joghatása az egységbe tartozó további – a jogerős ítélettel egyébként nem érintett – jogerős határozat előtt elkövetett részcselekmények vonatkozásában is kihat.
A bíróság által korábban nem vizsgált cselekményeket tehát a jogegységi határozat útmutatása szerint – figyelemmel a ténylegesen elbírált „részcselekménypárokkal” fennálló büntetőjogi dogmatikai összefüggésre – olyannak kell tekinteni, mintha azokról a bíróság jogerősen határozott volna már, s ezért, a Be. 6. § (3) bekezdésének d) pontja alapján ezen cselekmények vonatkozásában (újabb) önálló bírósági eljárás lefolytatása, illetőleg már a vádemelés is kizárt.”
Nézzük, hogyan értelmezi az Alkotmánybírósághoz képest a Szegedi Táblabíróság a számára is kötelező érvényű jogegységi határozatot?
Szó szerint idézve: „Az ítélőtábla nem osztotta a védőnek az eljárás megszüntetésével kapcsolatos indítványát, illetve álláspontját. Az általa hivatkozott, a Kúria 6/2009.BJE számú jogegységi határozata ugyanis nem erre az esetre vonatkozik. Az egyik eltérés, hogy a BJE-ben szereplő határozatok mindegyikében jogerős elítélésre került sor, és a BJE szerint ezek után, vagyis az elítélések után nem volt helye újabb vádemelésnek. A jelen esetben pedig a kérdéses, előző határozatokban jogerős felmentés történt.”
Ilyenkor elgondolkodik az ember – és a joghallgató is –, ha a törvény jogerős ítéletről szól, akkor honnan veszi az értelmezést egy jogalkalmazó, hogy a jogerős ítéletet csak a jogerős elítélésre szűkíti le?
Azt semmiképp sem feltételezzük, hogy nem ismeri az Alaptörvény XXVIII. Cikkének (6) bekezdését, ahol a jogalkotó vélhetően ezeket a félreértéseket kívánta már előre tisztázni azzal hogy részletezi a jogerős ítélet fogalmát:
XXVIII. cikk
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
Ráadásul a Kúria is foglalkozott már ezzel a kérdéssel:
A "jogerősen elbírált" fogalmát illetően a Bíróság már ki is mondta egyrészt a C-187/01. és C-385/01. sz., Gözütok és Brügge egyesített ügyekben 2003. február 11-én hozott ítéletének (EBHT 2003., I-1345. o.) 30. pontjában, hogy ha büntetőeljárás következtében a büntetőjogi felelősségre vonhatóság véglegesen megszűnik, akkor az érintett személynek felrótt cselekményt az SMVE 54. cikke alapján "jogerősen elbíráltnak" kell tekinteni. A Bíróság másrészt a C-150/05. sz. Van Straaten ügyben 2006. szeptember 28-án hozott ítéletének 61. pontjában (EBHT 2006., I-9327. o.) kimondta, hogy az SMVE 54. cikkét alkalmazni kell valamely szerződő állam igazságügyi hatóságainak a terheltet bizonyítékok hiányában felmentő jogerős határozatára.
Azaz: joghatását tekintve a jogerős felmentő ítélet semmiben nem különbözik a marasztaló ítélettől. Már maga a gondolat is nonszensz!
Nézzük hogyan folytatódik az ítélet
„A másik eltérés, hogy ez esetben nem a jogerős elbírálás után történt az újabb vádemelés, hanem a jelen ügyben először emeltek vádat és egy később emelt vád miatti eljárás került hamarabb (felmentéssel) befejezésre.”
No, akkor most még egyszer tegyük ide az AB döntést hátha elolvassák Szegeden is:
„Következésképpen pedig abban az esetben, ha ezen részcselekményeknek csupán egy részét bírálta el az ítélet, a res iudicata joghatása az egységbe tartozó további – a jogerős ítélettel egyébként nem érintett – jogerős határozat előtt elkövetett részcselekmények vonatkozásában is kihat. A bíróság által korábban nem vizsgált cselekményeket tehát a jogegységi határozat útmutatása szerint – figyelemmel a ténylegesen elbírált „részcselekménypárokkal” fennálló büntetőjogi dogmatikai összefüggésre – olyannak kell tekinteni, mintha azokról a bíróság jogerősen határozott volna már, s ezért, a Be. 6. § (3) bekezdésének d) pontja alapján ezen cselekmények vonatkozásában (újabb) önálló bírósági eljárás lefolytatása, illetőleg már a vádemelés is kizárt.”
Tehát nem az a kérdés, hogy ki mikor emelt vádat, hanem ha jogerős döntés született (mindegy hogy felmentő vagy bűnösséget kimondó, ebben nincs különbség), akkor a jogerősen meghozott döntés előtti még el nem bírált cselekményekről már nem lehet dönteni. Az el nem bírált cselekmények több félék lehetnek:
- nyomozás alatt állók
- bírósági eljárás alatt állók (tehát vádemelés megtörtént)
- nem ismert, de a jogerős ítélet előtt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény
Tehát nem arról szól a kétszeres eljárás tilalma, hogy ki mikor emelt vádat, hanem ugyanazon a bűncselekményben vádolva nem lehet két jogerős ítéletet hozni, ahogyan azt tette a Szegedi Táblabíróság.
Végül a harmadik érve a Táblabíróságnak
„A harmadik érv pedig az, hogy a hatályon kívül helyező végzésének 8. oldalán a Kúria is foglalkozott a hivatkozott BJE-vel, de attól függetlenül, hogy a PKKB felmentő ítélete ekkor már ismert volt, mégsem tért ki arra, hogy amennyiben a jogerősen elbírált cselekményekkel kapcsolatos határozat felmentő rendelkezést tartalmaz, a további részcselekmények miatt van-e helye utóbb vádemelésnek, illetve érdemi elbírálásnak.”
Ó, szánalom anyja! Kúriánál szerintünk fel sem merült az, hogy a felmentő ítéletet még külön magyarázni kellett volna! Mindegy, a felülvizsgálati eljárásban vélhetően külön ki kell térni a jogerős felmentő ítélet megmagyarázására és az ezt követő magától értetődő eljárásra.
Ez a harmadik érv azért is érdekes, mert van egy logikai bukfenc a táblabíróság érvelésében. Ugyanis azt rója fel, hogy a Kúria nem adott iránymutatást arra, ha felmentő a jogerős ítélet, akkor a további részcselekmények miatt van-e helye utóbb vádemelésnek, illetve érdemi elbírálásnak.
Hülye kérdés: miért, ha Hunvaldot elítélték volna, akkor nem folytatta volna le az érdemi eljárást és a jogegységi határozatnak megfelelően felmentette volna? Akkor megfelelő lett volna rá a BJE?
Hát itt tartunk most, bocs a hosszúra sikeredett posztért, de a körülmények hatalma ugye (vagy a hatalmak körülménye?). Mindenkinek kellemes nyarat kívánunk, és természetesen a blog a továbbiakban is folytatódik, de tartalmában egyre inkább átadja helyét egy, a napi ügyekkel foglalkozó véleményblognak.
Kérjük, maradjanak ezután is lelkes olvasóink, további szép estét mindenkinek!
a Szerk.
Utolsó kommentek