"Megvádolható-e valaki politikai céllal minden további következmény nélkül?”
Hát így megy ez kéremszépen. Érsek Zsolt alig öt év vegzálás után hivatalosan is megtudta, amit mindig is állított, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt. Fapál László meg a többiek (nem sorolnánk most újra fel az ilyen-olyan ügyeket, itt vannak röviden), még egy kicsit várnak erre. De ami körülötte, körülöttük folyik, az immár tragikomikus. Illetve – mert erős a gyanúnk, hogy ahogy mi sem, az érintettek sem nem nevetnek mindezen – tragikus, ami ezekben a kreált, koncepciós ügyekben folyik. Jogilag is, emberileg is.
Dr. Sándor Zsuzsa is írt a Fapál László körüli jogi hercehurcáról, kicsit másképp, más szemmel. De így se, most se nagyon vicces...
***
Csiki-csuki
2015. augusztus 03. - Szerző: Dr. Sándor Zsuzsa
Tudja-e tisztelt olvasó, hogy ki számít katonának? Kérem, ne hagyja itt rögtön abba e cikk olvasását! Mert Ön persze tudja. De csak azért tudja, mert ön se nem ügyész, se nem bíró. Vagyis meg van a magához való józan esze. A bíróságoknak több mint három év kellett ahhoz, hogy ezt a rendkívül bonyolult kérdést el tudják dönteni.
Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára 2006. április 1-jén nyugdíjba ment. A dátum fontos: azt jelenti, hogy ugyanezen év március 31-én katonai szolgálati viszonya megszűnt.
De kezdjük az elején. 2012-ben az ügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat Juhász Ferenc, volt honvédelmi miniszter és Fapál László volt HM államtitkár ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előtt. A vád szerint 2006 nyarán a miniszter döntése alapján Fapál László 22 millió Ft-ért vehetett meg egy 65 milliós lakást, ezzel 43 millió Ft vagyoni hátrányt okozva a HM-nek. Hogy ez a vád mennyire „megalapozott” volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bíró felszólította az ügyészséget, árulja már el, hogy pontosan kit, mivel, milyen tények és milyen jogszabály alapján vádol.
Ám még mielőtt erre sor kerülhetett volna, már kitört a háború a katonai- és a civil bíróságok között. A PKKB az ügy iratait elküldte a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának, mondván, ott is folyik egy eljárás, tárgyalják le ők az egészet együtt. Ám a katonai bírák szerint a vádlottak civilek, azaz nem folytatható velük szemben katonai büntetőeljárás. A PKKB ebbe nem törődött bele, ezért egy szinttel feljebb, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához passzolta az iratokat. De ezzel a passzal sem sikerült gólt rúgnia, a labda még feljebb került: a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához. Akkor még úgy tűnt, hogy ott pont kerül a huzavona végére. Az ítélőtábla ugyanis jogerősen eldöntötte, hogy a PKKB-nak kell tárgyalnia az ügyet, mert a vádbeli cselekmény elkövetésének időpontjában Fapál már nem volt katona. Civillel szemben pedig nem lehet katonai büntetőeljárást folytatni.
A PKKB mindkét vádlottat felmentette. Ítéletében kimondta, hogy a vádlottak minden jogszabályt betartottak, és ezen az utóbb hozott, „lex Fapál”-ként elhíresült törvény sem változtatott. A bíró kifejtette, hogy nem reflektál azokra a perben elhangzott megjegyzé- sekre, amelyek koncepcióra, politikai indítékokra utaltak. De azt azért megjegyezte, hogy az eredeti jogi szabályozás alapján sem érti, milyen alapon emelt vádat az ügyészség.
A történet már majdnem happy end-del végződött, de az ügyész ezt nem hagyhatta: fellebbezett. Így került az ügy ismét a Fővárosi Törvényszékre. Nem fogják kitalálni, ott mi történt! A törvényszék hatályon kívül helyezte a PKKB ítéletét. De nem ám azért, mert az megalapozatlan, hiányos, téves, vagy elhibázott döntés lett volna. Hanem azért, mert szerinte katonai tanácsnak kellett volna eljárnia!
A törvényszék katonai tanácsa most már megelégelte a cirkuszt, hiszen ők már egyszer leszögezték, hogy a vádlottak - amikor éppen nem követték el a bűncselekményt – civilek voltak. Újabb passz: iratok fel a Kúriához. És a Kúria – noha az ügyészség még további iratküldözgetést javasolt – végre rendet vágott a civakodó bíróságok között. Megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék fittyet hányt a fölötte lévő ítélőtábla korábbi döntésére, amikor a felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte. Ezért a Kúria most hatályon kívül helyezte a hatályon kívül helyezést. Ez elég jó, nem?
(Az eredeti írás itt olvasható.)
***
Anno, amikor a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú felmentő ítéletet, mert a testület szerint katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia, Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter a következőket mondta: „Ez az ügy sajnos nagyon el fog nyúlni, nem jó a jogállamnak, nem jó a demokráciának, ám ellenben jó mindazoknak, akik a Fidesz elszámoltatási bizniszében a vád oldalán állnak”.
Utolsó kommentek