Addig is, amíg is, tisztelt hölgyek és urak: tetszenek tudni, hogy másfél millióan élhetnek Magyarországon olyan családban, ahol papíron egyetlen fő sem dolgozik? Hogy minden negyedik magyar penészes, vizesedő lakásban lakik? És hogy 200 ezer gyerek úgy él, hogy az otthonában áram sincs? Vagy át tetszett gondolni, hogy mennyit segítene, ha a 11 ezer üresen álló önkormányzati lakással valamit végre kezdenének? (Lásd.: Félmillióan vécé nélkül – így működnek a magyar reformok / HVG)
Döbbenetes számok. Főleg, ha közben a kormányzati propaganda folyamatosan arról győzköd bennünket, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, különben is Magyar- ország jobban teljesít. A reformok pedig működnek.
Aha, működnek:
- 1,5 millió ember él lakhatási szegénységben, és körülbelül 30 ezer hajléktalanságban
- minden negyedik magyar vizesedő, penészes lakásban él, ez azt jelenti, hogy 555 ezer gyerek érintett
- rossz minőségű vagy szegregált lakhatásban a roma lakosság 29 százaléka érintett, a nem romáknál ez mindössze 8 százalék: összesen 300 ezer ember él szegregátumokban
A legmegdöbbentőbb számokról érdemes külön is megemlékezni:
- 800 ezer háztartás energiaszegény, azaz számláik befizetése után ennyien kerülnek a szegénységi küszöb alá
- 522 ezer ember él olyan lakásban, amelyben nincs WC, 240 ezer lakásban vezetékes víz sincs, 1 millió háztartás maradt csatorna nélkül
- 196 ezer gyerek él olyan helyen, ahol nincs áram
- a lakosság 11,2 százaléka nem tudta rendesen fűteni a lakását, a szegényeknél ez már 30 százalék.
A lakosság 25 százalékának van valamilyen hátraléka, ami az uniós átlag két és félszerese. A szegénységi küszöb alatt ez az arány már 60 százalék, amivel csak Görögországot sikerül megelőzni az EU-ban. És egy végső megállapítás a cikkből: összességében az állami költések kétharmada nem a rászorulókhoz, hanem döntően a tulajdonszerzésre képes középosztályhoz csordogált.
Mert Magyarország jobban teljesít, a reformok meg működnek. Különben is: ezek csak számok. Vagy nem?
Utolsó kommentek