Hogy vagyunk? Hogy vagyunk? - viccelődött Handó Tünde.
Jól vagyunk! Jól vagyunk! - viccelődtek a bírák.
Addig is, amíg is – Orbán Viktor gazdaállatos, parazitás kiszólása után – térjünk vissza egy röpke pillanatra a Szegedi Ítélőtábla majd egy hete megtartott – túl nagy nyilvánosságot nem kapott – sajtótájékoztatójára. Ahol – többek között – az ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila nemes egyszerűséggel „kenyéradó gazdának” nevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjét, Handó Tündét. Ugye milyen szép ez, csak a miheztartás végett: Handó "Bástya Elvtársnő" Tünde, mint kenyéradó. Gazda. Háááát… hacsak úgy nem.
(Fotó: 444.hu)
Mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a „visszatérős rácsodálkozással” nem vagyunk egyedül, tegnap a HVG is szentelt hosszabb írást a témának, a lap tovább kutatta, tényleg van-e független ítélkezés Magyarországon. Mert ugye a bíró független, csak a törvényeket nézi, mikor ítéletet hoz – legalábbis ezt mondja ki a jog. De akkor hova tegyük azt, hogy az egyik legfőbb bírósági vezető nyilvánosan szól be az igazságügy problémáiról beszélő bíróknak? – teszik fel ők is a jogos kérdést.
„Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelki- ismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel” – erre esküszik meg minden magyar bíró, mielőtt felül a pulpitusra, hogy döntsön mások életéről, szabadságáról, családjáról, vagyonáról. Ebben a mondatban ott van hivatásuk lényege: mikor ítélkeznek, csak az vezérelheti őket, mit mondanak ki a jogszabályok, a törvényen kívül semmi és senki másnak nem alárendeltek.
Ezért is akadtak ki bírók, mikor Harangozó Attila hírtelen összerántotta a fentebb említett sajtótájékoztatót, hogy reagáljon „a magyar bíróságok munkáját az elmúlt időszakban ért politikai és sajtótámadásokra”. Ezzel valószínűleg azokra a cikkekre célzott, amelyben jelenlegi és egykori bírók elég sarkosan beszéltek arról, mennyire (nem) érvényesül a bírói függetlenség. Harangozó ezt ahhoz hasonlította, mintha saját „kenyéradó gazdájukat” támadnák, aki „munkájuknak a feltételeit biztosítja”. Minderről a Népszabadság számolt be, a tudósítás alapján az ítélőtábla vezetője egyértelművé tette: azért tartotta fontosnak mindezt a média előtt kijelenteni, mert egyes bírók „a sajtóban név nélkül kritizálják a saját igazságszolgáltatásukat”.
Megjegyzendő, hogy a magyar bírósági szervezetrendszer csúcsán található Kúria után az öt ítélőtábla jelenti a következő szintet, vagyis egy ítélőtábla elnöke a legfőbb bírói vezetők közé tartozik. Ekként állt ki a szegedi bírósági vezetője, hogy helyretegye „az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát is név nélkül támadó, a sajtónak nyilatkozó bírákat”, és ekkor hangzott el a fentebb már említett „kenyéradó gazda” szófordulat is. Mint mondta, „minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezetője. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében”. Márpedig „minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek” – jelentette még ki.
Csakhát a bíróságok az ítélkezésükben semmiképpen nem alárendeltjei az OBH-nak, amely kifejezetten igazgatási szerv, az a feladata, hogy a szervezetrendszer működtetését biztosítja. Az elnök, Handó Tünde pedig hatásköreinek gyakorlása során felelős azért, hogy „feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el”, munkája felett a kontrollt többek közt az Országos Bírói Tanács jelenti. Ezért is hívta fel egy bíró a figyelmet arra: az Országos Bírói Tanács egyik tagja a szegedi elnökhelyettes, Hámori Attila, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, ahol az ítélőtábla elnöke a bírák kenyéradó gazdájáról beszélt.
„Ebben a megközelítésben ez azt jelenti, hogy mindenki fogja be a száját, nem lehet rosszat mondani a főnökről. De a bírók nem tekinthetnek így az OBH-elnökre, mert a bíróságok nem lehetnek anyagilag kiszolgáltatottak” – mondta a történtekre egy korábbi kollégiumvezető bíró. Elképesztőnek tartja az ítélőtábla elnökének állításait az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum is, az interneten közzétett reagálásukat két bíró, Ravasz László és Szepesházi Péter jegyzi. Szerintük a bírósági vezetők igazgatási jogköre is csak addig terjed, hogy a szervezet működéséhez szükséges feltételeket biztosítsák, méghozzá nem „gazdaként”, hanem közmegbízottként. „Kenyéradó gazda” legfeljebb egy magánmunkáltató lehet, aki saját befektetését, pénzét kockáztatja, ezért a modern munkajog ésszerű határain belül személyes lojalitást is elvárhat, a bíróságok viszont a jogfogyasztó polgárok adóforintjaiból működnek és ha a Harangozó nézeteihez lojális, azt elfogadó bíró miatt rosszul működnek, az közérdekbe ütközik” – írták.
Mindez azért különösen aggályos, mert „a bíró nem tud skizofrén lenni”, ha a bírósági igazgatási kérdésekben szervilis, akkor vajon hogyan végzi ítélkezési tevékenységét? – teszi fel a kérdést a két bíró által alapított fórum.
(forrás: HVG, a teljes írás itt olvasható)
***
Bírósági elismerés a felettesnek - Egy, szintén a bíróságok függetlensége miatt aggódó forrás hívta fel a hvg.hu figyelmét egy beszámolóra az Egri Törvényszék március 1-jén tartott összbírói értekezletéről. A beszámoló szerint az egri összbírói gyűlésen a törvényszék elnöke, Nyiri Beáta a saját maga által alapított „Egri Törvényszék Díszpolgára” kitüntetésben részesítette Handó Tünde OBH-elnököt. „Gratulálok: alapított egy címet, majd kitüntette vele a saját főnökét” – jegyezte meg bírósági forrásunk arra utalva, hogy a törvényszék elnökét az OBH elnöke nevezi ki, és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat is. Egy másik, korábban bíróként dolgozó forrásunk egyszerűen nonszensznek nevezte az egészet, azt mondta, a bíróságok valóban alapítanak díjakat és címeket, de azért, hogy a kollégáikat jutalmazni tudják. (via – HVG)
Utolsó kommentek