És akkor most így a vége felé – ha már ez az egész hóbelevancos zuglói ügyet állítólag egy, a Magyar Hírlapban megjelent és Bán Károly jegyezte cikkre alapozta egykoron az ügyészség – fejezzük is be vele, illetve egy ma megjelent MH írással. Már a címe is szép: Páratlan baklövést, skandalumot emleget Hunvald ügyvédje.
Sebes Pétert azért kerestük meg, mivel ellentmondásos tények jelentek meg azzal kapcsolatban, pontosan miről is szól a Fővárosi Főügyészség által kezdeményezett s a Fővárosi Törvényszék által helybenhagyott perújítás az egykori erzsébetvárosi szocialista polgármester büntetőügyei kapcsán – írják a bevezetőben.
Majd így folytatják:
– Hunvald György ügyében a Fővárosi Főügyészség perújítást kezdeményezett, ám ennek értelmezése a nyilvánosság fórumain meglehetősen zavaros. Mi okozza ezt a zavart?
– Mire gondol? Ebben az ügyben annyi az ellentmondás, hogy sok mindent még én, aki a büntetőügyekben védtem Hunvald Györgyöt, sem értek.
– Például arra, hogy a vádhatóság hivatalos tájékoztatása szerint a perújítást a zuglói-erzsébetvárosi megbízási szerződések kapcsán kezdeményezték. Ugyanakkor a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester a Hunvald-ügyről szóló blogján arról ír, hogy a bíróságnak Szabó Zoltán volt erzsébetvárosi országgyűlési képviselőnek tizennégy évvel ezelőtt nyújtott telefonhasználat, illetve négy további VII. kerületi megbízási szerződés ügyében kell döntést hoznia arról, hogy elkövette-e Hunvald György a hűtlen kezelést vagy sem.
– Elöljáróban szeretném leszögezni, a hazai büntető igazságszolgáltatásban szinte páratlannak számító baklövés azért történhetett egyáltalán meg, mert a vádhatóság még 2011 decemberében nem indítványozta egyesíteni a védencemmel szemben folytatott büntetőeljárásokat. Hunvalddal szemben az úgynevezett maffiavádas ügyhöz – amelyben védencemet felmentették – hozzácsaptak még fiktívnek tartott megbízási szerződéseket is. Az alapügy még 2010 áprilisában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Egy másik eljárásban, a zuglói-erzsébetvárosi megbízási szerződések kapcsán, amely éppen a Magyar Hírlapban megjelent cikkek nyomán indult, 2011 decemberében fejeződött be a nyomozás, a vádhatóság a vádindítványt mégsem nyújtotta be a Fővárosi Törvényszékre. Pedig a bíróság még várt is erre, hiszen a józan ész mellett minden más jogi érv és eljárásjogi szabály is az ügyek egyesítéséről szólt. Három hónappal később pedig megszületett az első elsőfokú ítélet Hunvald ügyében, így a két ügy elment egymás mellett.
– Csakhogy később, 2014 nyarán mindkét büntetőeljárás azonos ügyszakban, tehát a másodfoknál tartott, amikor a Kúria felülvizsgálati eljárásban az ügyek egyesítését indítványozta, ám ezt a Szegedi Ítélőtábla figyelmen kívül hagyta. Így jöhetett létre az a jogi értelemben tényleg abszurd helyzet, hogy ugyanazon cselekményekért, a vád szerint fiktív megbízási szerződésekért, az egyik bíróság Hunvald Györgyöt felmentette, a másik pedig két és fél évre elítélte.
– Szögezzük le gyorsan, hogy a Kúria ítélete szerint is az igazságszolgáltatás eljárási hibái miatt alakulhatott ki az a helyzet, amelyben 2009-ben emelt néhány vádpontban még a mai napig nem született jogerős ítélet. Egyszerűbben és prózaibban Hunvald György néhány cselekményét a mai napig sem bírálták el, ez az oka annak, hogy a vádhatóság most perújítást kezdeményezhetett. Formailag ugyan az említett zuglói ügy kapcsán kérték a perújítást, valójában azonban csupán az eddig elbírálatlan erzsébetvárosi szerződések kapcsán fogják azt lefolytatni újra a megismételt büntetőeljárásban. Persze, ha én ezt egyáltalán jól gondolom.
– Ez még kérdéses?
– Maradjunk a tényeknél. Hunvald Györgyöt jogerősen egy év börtönre ítélték, viszont két és fél évet töltött börtönben, előzetes letartóztatásban. Azt a két és fél évet, amelyet a Szegedi Ítélőtáblán kapott, a Kúria – az eljárási hiba miatt – hatályon kívül helyezte. Így védencem, mi után több időt töltött fogva tartásban, mint amennyire jogerősen elítélték, kártalanítási kérelemmel fordult a polgári bírósághoz. Nem kérdéses és nem kétséges, hogy a kártérítést meg is kell kapnia. Ugyanakkor, ha a perújítással újrakezdődő eljárásban a bíróság jogerősen mégis elítélné, akkor viszont be kellene vonulnia a börtönbe, mivel az előzetesben töltött idejét most már nem lehet figyelembe venni, beszámítani. Ugye, nem kérdés, hogy ennek a „hibának” ki az igazi áldozata.
– Mikor és hol lesz az új eljárás?
– Olyan jogesetről van szó, amilyenre még nem volt példa, nincs rá gyakorlat. Egy zuglói-erzsébetvárosi közös ügyből a per tárgya csak az erzsébetvárosi szálra terjed ki. Ha a zuglói ügy kárértékét is figyelembe vesszük, akkor az új perben a vád szerinti vagyoni hátrány okozás meghaladja az ötvenmillió forintot, ezért az illetékes bíróság a Fővárosi Törvényszék lesz. Ha viszont ezt nem veszik figyelembe – miután a per nem a zuglói, hanem az erzsébetvárosi önkormányzatnak okozott kárról szól –, akkor a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalja újra az ügyet. A fene tudja, hogy mire jutnak ezzel.
– Ezt nem mondja komolyan!
– De, teljesen komolyan mondom. Ismétlem, ilyen jogi skandalum még nem történt a hazai joggyakorlatban, amit még a jogalkotók gazdag fantáziája sem tudott elképzelni, bár Hunvald György büntetőügyének lehetnek politikai motívumai is.
– Ez a politikai motívum, amelyet Hunvald György a nyilvánosságban gyakorta hangoztatott, az ön szakmai véleménye is?
– Nem, ügyvédként, büntetőjogászként az a véleményem, hogy a védencemmel szembeni büntetőeljárásban példátlanul szakszerűtlenül járt el a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség.
(Az írás eredeti helyén itt olvasható)
P.s.: Halkan és persze roppant udvariasan azért annyit még megjegyeznénk, hogy remélhetőleg ezt a cikket is olvassák – itt elsősorban Sebes Péter mondataira gondolok – a szorgalmas MH-lapozgatók az ügyészségen, és a fentiekből levonva a megfelelő következ- tetéseket most is megteszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Azaz, sűrű bocsánatkérések közepette elhúznak szégyenszemre a büdös francba! (Megj.: tegnap Hunvald Györgyöt választották ismét a VII. kerületi MSZP elnökévé, de erről majd később.)
***
A ránk maradt nyomozati iratokban több olyan kínos dokumentum van, amit benne felejtettek, és az utókor számára hasznos adalék lesz ahhoz, hogy majdan megértsék a "mi-miért történt” nem túl bonyolult rendszerét. Összefoglalva:
- Egy szocialista városvezetőről a Magyar Hírlapban 2010. március 1-én megjelenik egy cikk (egy újságírói vélelem).
- Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze, már aznap „Sürgős” felirattal ellátva, hivatkozva a fenti újságcikkre – nyomozás megindítását javasolja főnökének az ügyészség vezetőjének, Keresztes Imrének.
- Keresztes Imre már másnap ugyanolyan tartalommal (a Magyar Hírlapra, mint bizonyítékra hivatkozással) levelet ír a Legfőbb Ügyészség Kiemelt ügyek Osztályának vezetőjéhez a nyomozás megindítása és a nyomozás Központi Nyomozó Főügyészséghez utalása miatt.
És ezzel elindult a tanácsadási szerződések ügye...
Utolsó kommentek