A Hunvald-ügy

Réges-rég egy messzi-messzi galaxisban egy rég halottnak hitt gonosz szövetség éledezni kezd. Most az Erő sötét oldala azzal fenyeget, hogy úrrá lesz a világosságon.

Szerencsére nem sikerült, a Kúria helyreállította a törvényességet. Nézzük most meg egy kicsit az előzményeket. Nem leszek hosszú és a mellékelt dokumentumokból látható, hogy amit írok az sajnos úgy történt, ahogy leírtam.Ugyan az ügyészségi törvény a következőket tartalmazza – 1. § (2) Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. – de, ezt saját olvasatában és értelmezésében alkalmazta így pedig szerintem a mindenki rá is vonatkozik. Különösen rá!

Párhuzamos eljárásokat folytatott, nem egyesítette az ügyeket és emiatt súlyosan tisztességtelen eljárásba torkollott az ügy, amit jelenleg a Strasbourgi Bíróság 23259/15 számon tárgyal. A Kúria 2014. július 1-én tett még egy utolsó kísérletet a törvényesség helyreállítására és iránymutatást adott a Szegedi Ítélőtáblának a törvényesen kizárólag egy eljárásban elbírálható ügyek egyesítésére.

A Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István – a Büntetőkollégium elnöke – tanácsa azonban ennek az iránymutatásnak fittyet hányva úgy döntött, hogy „nem látja célszerűnek” az egyesítést. Ezzel súlyos és alapvető eljárásjogi hibát vétett és az ügyészség után a Szegedi Ítélőtábla tanácsa is belépett azon szereplők közé, akik a jogot valamiért másképp értelmezik. A valódi abszurditás a jogértelmezésben ezután következett. Sebes Péter ügyvédem perújításához az ügyészség észrevételeket fűzött. Nem is akármilyen szinten, hiszen maga a Fővárosi Fellebbviteli Főügyész írta alá az észrevételt.

Na, innentől kezd érdekessé válni a szakmai hozzáértés. A mellékelt észrevételében a következőket írja: „A folytatólagosság egységébe eső részcselekményekkel kapcsolatban lehetőség van arra, hogy azok ne essenek egységes megítélés alá.” Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy egy bűncselekményben lehet több ítéletet írni. „A bizonyítottság hiányá- nak jogelvére alapított felmentés nem tekinthető ítélt dolognak, így nem keletkeztet a res iudicatahoz kötődő hatást.” Magyarra lefordítva ez meg azt jelenti, hogy menjek a fenébe a felmentő ítéletemmel, az ebben a „játékban” szerinte nem ér semmit.

Igazából ettől még nem aggódik az ember, mert az ügyészség írhat „hivatalból” hülyesé- geket, aminek köze nincs a több ezeréves jogfejlődéshez, de ezek után a Szegedi Ítélőtábla egy másik tanácsa bevitte a „jogi mélyütést”, amikor a következőket írta a perújításunk elutasításában: „…a felmentő ítéleti rendelkezés nem minősül ítélt dolognak, ezért nem tekinthető a Be. 408.§ (1) bekezdés b) pont 1. fordulata szerinti perújítási oknak.”

Magyarul a felmentő ítéletnek nincs semmilyen jogi eredménye. Az csak úgy van. Természetesen ezt a hülyeséget megfellebbezte az ügyvédem. Azonban a Legfőbb Ügyészség sem akart kimaradni a tisztességtelen eljárásból és a következőket sikerült leírnia a nagy buzgalmában 2016. január 26-án:

„Következésképpen a korábbi jogerős felmentő rendelkezésnek egységbevonható bűncselekmények hiányában nem lesz egységteremtő hatása és következménye a később jogerősen elbírált részcselekményekre. … a felmentő ítélet ezért nem eredményezett res iudicata hatást.”

A nagy izgalomban még az ügyszámokat is elkeverte a hivatkozásában, de sebaj, ennyi „belefér” ezen a szinten. Valószínűleg sokan lehetnek a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán és a véleményük is gyakran változhat, hiszen ugyanerről a kérdésről fél évvel korábban a kollégája még a felülvizsgálat kapcsán azt írta, hogy: „ A felülvizsgálati indítványnak az ítélt dolog kapcsán felvetett kérdése valójában pedig nem felülvizsgálati eljárásra, hanem a perújításra tartozik.”

Bármelyik jogi egyetemen, nem csak Magyarországon, de az EU-ban ezért a jogi álláspontért kivágnák a résztvevőket a vizsgán. Az ügyemben a Kúria adott egyest a résztvevőknek. Kérdés levonják-e az illetékesek – vagy akikre ez tartozik – a megfelelő konzekvenciát azért, mert tisztességtelen eljárást folytattak ellenem hosszú időn keresztül.

Lehet, hogy volt-van-lesz igény az elítélésemre, de a törvényeket azoknak is be kell tartaniuk, akiknek a foglalkozásából adódóan ez a feladatuk Szegeden és persze bárhol máshol szépségesen demokratikus hazánkban.

Mindenki védtelen az az ilyen típusú tisztességtelenséggel szemben, de végtelenül megnyu- godtam, hogy legfelsőbb bírói szinten ebbe a játékba nem mentek bele. Így itt tudom megköszönni azt, hogy a Kúria úgy alkalmazta a jogot, ahogyan az a tankönyvekben írva van. Érdemes tehát tanulni kedves joghallgatók és tisztességesnek maradni jogászként bármilyen irányba vet majd a sors.

Dr. Hegedűs István tanácselnök írta a törvénysértő ítéletének 9. oldalán, a közszereplő hivatalos személyként jogi védelemben is részesül, majd folytatta a következőkkel: „Azonban, az ilyen megbízatással nem csak jogok és kötelezettségek járnak.”

Mélyen egyetértek vele, azonban egy latin mondás jut eszembe erről: Age quod agis. (Plautus) - Amit cselekszel, azt tedd rendesen!

Dokumentumok időrendben:

• Szegedi Ítélőtábla egyesítés elutasítása - 2014. november 14. (pdf)
• Perújítási indítvány (dr. Sebes Péter) - 2015. október 15. (pdf)
• Fővárosi Fellebviteli Főügyész észrevétele - 2015. november 11. (pdf)
• Észrevételek a fellebviteli ügyészség indítványára (Hunvald György) - 2015. november 30. (pdf)
• Szegedi Ítélőtábla perújítás elutasítása - 2015. december 9. (pdf)
• Perújítás fellebbezés (dr. Sebes Péter) - 2015. december 21. (pdf)
• Szegedi Ítélőtábla útján Kúriának fellebbezésre (Hunvald György) - 2015. december 27. (pdf)
• Legfőbb Ügyészség a Kúriának - 2016. január 26. (pdf)
• Kúriának a Legfőbb Ügyészség észrevételeihez (Hunvald György) - 2016. február 3. (pdf)
• Észrevétel a Kúriának (dr. Sebes Péter) - 2016. február 4. (pdf)

Hunvald György

***

Tegnapelőtt este az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában Hunvald György részletesen beszélt Kálmán Olgának a fentebb leírtakról. Újra elmondta, hogy a Kúria az elmúlt hét év legtörvénysértőbb ítéletét helyezte hatályon kívül, azaz kimondták, hogy kétszer nem lehet egy ügyben elítélni valakit. A felvétel itt nézhető meg.

Jóreggelt, jó reggelt! Akkor most ígéretemhez híven röviden beszámolok arról, miért adtam be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. A Szegedi Ítélőtáblának három büntetőtanácsa van és mindhárom hozott döntéseket 2015 áprilisa és decembere között. A Kúria minapi végzése két tanács döntéseivel foglalkozott és azokat részben megváltoztatva részben hatályon kívül helyezte, visszaállítva a törvényességet.

A Szegedi Ítélőtábla harmadik tanácsa szintén súlyosan törvénysértő végzésével a Kúria nem foglalkozott, mert ez nem volt a perújításom tárgya és ezt a lehetőséget a törvény az Alkotmánybíróság kezébe adja. Ezzel éltem és az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette a panaszomat, melyben kértem a végzés megsemmisítését.

Miről van szó?

Az Alaptörvény – leánykori nevén Alkotmány – kimondja, hogy mindenkinek joga van a törvényes bíróhoz. A törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy az ügyemben annak a bíróságnak kell eljárnia, amely a törvény alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A törvényes bíróságom a fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla. Ehhez képest a Szegedi Ítélőtábla különleges eljárásban hozott döntést 2015. december 1-én egy olyan kérdésben, amiben a törvény kizárja az illetékességét.

Hogy ez mennyire igaz az jól látszik a Fővárosi Ítélőtábla 2016. március 30-i végzéséből, ahol az összbüntetés kérdésében helyre tette a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget.

Valamiért a mi drága jó ügyészségünk ezt a fellebbezésemet is a Szegedi Ítélőtáblára akarta küldeni másodfokú elbírálásra. Biztos azért, mert ott csak „jó” döntések születnek. Ügyészségi szempontból biztosan.

A Fővárosi Ítélőtábla a következőket írta:

„Végül az illetékességgel összefüggő indítványok kapcsán az ítélőtábla az alábbiakra kíván utalni:

A Kúria Bkk.I.411/2013/2. számú kijelölő döntése az alapeljárás során nem hatásköri vagy illetékességi összeütközés miatt vált szükségessé, hanem a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak a másodfokú eljárás időpontjában bejelentett elfogultsági nyilatkozataira, két bíró esetén pedig objektív perjogi okból fennálló kizártságára tekintettel. A kizárásról a Be. 24/A.§ (1) bekezdése alapján a Kúria határozott. Más bíróság kijelölésére akkor azért került sor, mert az egyébként illetékes bíróságnak nem volt olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok vonatkozott.

Megjegyzi továbbá az ítélőtábla, hogy adott bíróság intézményes kizárásra csak a Be. 22.§-ában írt feltételek fennállása esetében van törvényes lehetőség, azaz akkor, ha a Be.21.§ (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bármely kizárási ok a bíróság elnökével vagy elnökhelyettesével szemben merül fel. Minden további esetben azt kell vizsgálni, hogy adott kizárási ok fennáll-e az eljárási szabályok szerint illetékes bíróság valamennyi bírájával szemben az elbírálás időpontjában.

A jelen esetben a Fővárosi Ítélőtáblán összeállítható volt olyan bírákból álló tanács, amelynek tagjai nem estek a Be. egyetlen kizárási szabályának hatálya alá.”

Megjegyzem, ugyanez az összetételű tanács döntött 2015 november elején másodfokon, egy másik különleges eljárásban 1 hónappal a kifogásolt szegedi döntés előtt.

A Szegedi Ítélőtábla két tanácsának a Kúria magyarázta el a kétszeres eljárás tilalmát és a felmentő ítélet jogi hatását. Muszáj kihangsúlyoznom, hogy ezt a joghallgatók első év első félévében tanulják római jogból. Most az Alkotmánybíróságra vár a feladat, hogy a Szegedi Ítélőtábla harmadik tanácsának elmagyarázza az illetékességgel kapcsolatos jogi helyzetet. (Ezt meg a másodéves joghallgatók tanulják első félévben büntetőjogból.)

A helyzet érdekessége, hogy a Kúria döntése nyomán még egyszer hozzá kell nyúlnia a Szegedi Ítélőtáblának ehhez a végzéséhez, mert a beszámítással kapcsolatban megváltoz- tak a körülmények. És ez az igazi 22-es csapdája! Ha ugyanis döntenek benne újra, akkor megint kiállítanak egy „bizonyítványt” a táblabíróság eljárásjogi ismereteiről, ha meg a helyes döntést hozzák meg és átteszik az illetékességgel rendelkező Fővárosi Ítélőtáblához, akkor meg elismerik, hogy úgy küldtek volna a beszámításuk nyomán börtönbe egy embert, hogy ehhez egy törvénytelen döntést hoztak. Kíváncsi vagyok mi lesz.

Mellesleg ez a tanács már 2013 szeptemberében egyesíttethette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, pedig a védőm hosszan elmagyarázta mi fog történni és ez a helyzet pontosan bekövetkezett. Nézzük csak mit írt 2013. augusztus 16-án (!) a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsának:

„A jelen másodfokú eljárással azonos időben folyik a PKKB-n 19.B. 80.076/2012. számon egy büntetőeljárás, melyben az egyik sértett ugyancsak az Erzsébetvárosi Önkormányzat, ugyancsak hűtlen kezelés a vád és aszerint Hunvald György polgármesterként, ugyancsak – a vád szerint – fiktív munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal okozott vagyoni hátrányt. A vád szerinti bűncselekmény elkövetése ugyanazt az időszakot öleli fel, amelyet most a másodfokú bíróság készül elbírálni. A két eljárásban tehát ugyanazon egy bűncselekmény – álláspontunk szerint megalapozatlan – vádja miatt folyik eljárás.

(A bíróság számára nem kezelhető információ, de megemlítjük, hogy a PKKB-n folyó eljárásban a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. év decemberében befejezte, és tudva azt, hogy ugyanezen Központi Nyomozó Főügyészség Hunvald elleni másik vádjáról a Bíróság 2012. február 24-én hirdet ítéletet, az ítélethirdetést követően 5 nappal, 2012. március 1-én emelt vádat a törvényi egység folytán nyilvánvalóan ugyanazon bűncselekmény más részcselekményei miatt. Ebből egyenesen következik, hogy amennyiben az Ítélőtábla jelen eljárásban a hűtlen kezelés miatt emelt vádakban Hunvald Györgyöt nem menti fel jogerősen, és/vagy a PKKB ugyanezen bűncselekmények miatt nem hoz jogerős felmentő ítéletet – és lássuk be, az ügyészi fellebbezés mellőzésére ezen sajátos eljárásokban az esély igen kevés – vagy hatályon kívül helyezés, vagy perújítás miatt ezen vádakat újra kell tárgyalni. Tehát előre tudható, hogy mindkét bíróság feleslegesen dolgozik, bizonyára az időszerűség és a bírósági munkateher csökkentésének elősegítése végett.”

Ezek után már csak egy kérdés motoszkál folyamatosan a fejemben: ezek a hibák szakmai hiányosságok miatt, vagy szándékosság miatt alakulhattak ki? Bármelyik is igaz – mert ugye sorozatosan benézni az eljárásjogot az ügyészség és a Szegedi Ítélőtábla tanácsainak eljárása során – minimális eséllyel fogható a balszerencsére.

Remélem, olvassa a blogomat olyan felelős személy, akinek van hatásköre és illetékessége ezt az egész ú.n. „Hunvald-ügyet” az elejétől fogva átnézni, illetve érdekes témát adhat oknyomozó újságírók számára, vajon mekkora ugródeszkát jelentett némely szereplő számára néha-néha „átugrálni” a hatályos törvényeket – egy kis előre jutásért cserébe.

Dokumentumok időrendben:

• Szegedi Ítélőtábla - beszámítási végzése, 2015. december 1. (pdf)
• Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség beszámítási fellebbezése, 2016. február 12. (pdf)
• Fővárosi Ítélőtábla – összbüntetés, 2016. március 30. (pdf)
• Alkotmánybírósági panasz, 2016. április 4. (pdf)
• Kúria 2016. május 2-án hozott végzése (pdf)

Hunvald György

UPDATE: Este az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában beszélt Hunvald György a fentebb leírtakról. Többek között újra elmondta, hogy a Kúria az elmúlt hét év legtörvénysértőbb ítéletét helyezte hatályon kívül, azaz kimondták, hogy kétszer nem lehet egy ügyben elítélni valakit. A felvétel itt nézhető meg.

Jóestét, jó estét. Mondtam ugye, hogy mostanában kicsit sűrűn jövünk, így hát jöttünk megint. Tegnap reggel ugyanis az ATV Start vendége volt Hunvald György, aki az adásban részletesen beszélt a Kúria mostani, május 2-án született döntéséről, illetve az ú.n. Hunvald-ügyről. Így aztán sem a mai, sem a tegnapi nap nem telt hiába. Aki esetleg meg még nem látta mindezt az ATV-n, itt most rögtön megteheti. Érdemes megnézni.

A műsor apropóját különben az adta, hogy – mint azt előző posztunkban írtuk – a Kúria helyt adott Hunvald György perújítási kérelmének, és hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi másodfokú – őt 2 és fél év szabadság- vesztésre ítélő – döntését és megszüntette az eljárást. Ami tehát a lényeg: jogsértő volt Hunvald György elitélése.

Ezt meg csak úgy esti olvasmánynak ajánlom mindenkinek a Gépnarancsról, de már most szólok, nem vidám. Ezek a cikk zárósorai: ... Itt már nem lehet a másfajta jogi értelmezés nevetséges magyarázatával előállni, amikor a napnál világosabbá vált ismét, hogy az ügyészségi hozzáállás a Hunvald ügyben sem volt más, mint a politikának való meg- felelés, a függetlenség feladása! (Nyílt levél Polt Péternek! Mondjon le!)

Ennyit mára, további szép estét mindenkinek!

Erre a napra vártam 1 éve és 11 napja. Hosszú idő volt, de megérte. A Kúria mai napon átvett végzésében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi másodfokú döntését és megszüntette a büntetőeljárást ellenem. A Szegedi Ítélőtábla 2015. április 24-én jogerős ítéletében 2 év hat hónap börtönbüntetésre ítélt. Ezt a jogsértő ítéletet a perújításom keretében hatályon kívül helyezte a Kúria és megszüntette a büntetőeljárást ellenem.

A Kúria mindenben igazat adott, amit a perújításban leírtunk. A mellékelt végzésben a joghoz értő olvasók el fognak borzadni, amikor azt olvassák majd, hogy a Szegedi Ítélőtábla jelenlegi gyakorlatában a felmentő ítéleti rendelkezés nem minősül ítélt dolognak és nem lehet alapja a perújításnak. Magyarul a felmentésnek nincs jogi relevanciája ( Indoklás I./3). Ez még csak hagyján, de a Legfőbb Ügyészségnek is ez a szakmai álláspontja (Indoklás II./11).

A jogi egyetemeken a joghallgatók már első év első félévében tanulják azt római jogból mit jelent az ítélt dolog (res iudicata) és a kétszeres eljárás tilalma (ne bis in idem elv). Ezért hihetetlen, hogy ilyen szinten ezt „benézte” a Szegedi Ítélőtábla illetve a Fővárosi Fellebb- viteli Főügyészség, majd a Legfőbb Ügyészség.

A Kúria indoklásának III. részében a 16,25,26,31 bekezdéseiben és az egész indoklásában a joghoz értők számára világosan kifejti miért nincs igaza sem a táblának sem az ügyészség- nek. Az indoklásának III. részében azután a 70,71,72 bekezdésében nagyon világosan fogalmaz arról, hogyan állt elő ez a jogsértő helyzet. Ez a súlyosan tisztességtelen és jog- sértő eljárás egy alapvető eljárásjogi hiba miatt alakult ki, melynek oka a Szegedi Ítélőtábla jogsértő eljárásán alakul. Megjegyzem az eredendő bűnt az ügyészség követte el, amikor nem egyesítette, hanem ki tudja milyen szándékkal különválasztotta a kizárólag egyben elbírálható ügyeket, de erről majd egy másik bejegyzésben „beszélünk” részletesebben.

Köszönöm a Sebes Ügyvédi Irodának, hogy nem engedték azt, hogy ez a disznóság így maradjon és mindent megtettek, hogy a törvénynek megfelelő döntés születhessen.

Kedves olvasóim, jó olvasást kívánok a jövőben is.

A Kúria 2016. május 2-án hozott végzése (pdf)

Hunvald György

***

Kicsit sűrűn jöttünk mostanában, de nem volt mit tenni, elérkezett az oly gyakran írt „addig is, amíg is” ideje, amint azt fentebb tetszettek látnini. Akinek van türelme hozzá, az mindenképp olvassa el a Kúria most meghozott végzését is. Tanulságos. (a Szerk.)

Addig is, amíg is: az előző posztban dr Sándor Zsuzsa, jogász, egykori tanácsvezető bíró, mondta el, írta le sommás véleményét a Matolcsy-féle botrányról, a Quaestor-ügyről és egyáltalán nem mellékesen Polt Péter és az ügyészség tevékenységéről. Szintén még a múlt héten mondta Magyar György ügyvéd és Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy Matolcsyék mindezért akár 20 évet is kaphatnának, a részleteket itt lehet elolvasni.

A lényeg annyi, hogy Magyar György szerint az, amit tudunk a jegybanki alapítványok pénzügyeiről, az megvalósíthatja akár a hűtlen kezelést is, amit elég rendesen tud büntetni a törvény, mert nagyon nagy összegről van szó. Ligeti Miklós szerint ez az egész, amit Matolcsy a jegybank köré létrehozott alapítványokból, leginkább valamiféle bűnszerveze félétnek tűnik. Főleg, hogy így visszamenőleg nézve a történetet, az alapítványokat éppen azért hozhatták létre, hogy a jegybank pénzeit ellenőrzés, közbeszerzés nélkül tudják célba juttatni. Az alapítványok valójában eszközei voltak “a hűtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés” háromszögében elhelyezkedő pénzosztásnak.

Azóta váratlan fordulat történt az MNB alapítványok ügyében, kiderült ugyanis, hogy Matolcsy hazudott – ami önmagában ugyan nem hír – de az már igen, hogy az is kiderült, a mi mindannyiunk Gyurkája – hogy hogy nem – de biza’ személyesen döntött arról, hogy tízmilliárdokat utaljanak át az unokatestvére bankjába. Ami így első olvasatra azért lássuk be, nagyon meredek. Meg másodikra is. Ugyanis Matolcsy György, aki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, egyben a Pallasz Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány kuratóriumi elnöke is. És az MSZP által kiperelt alapítványi iratokbólt világosan kiderült, Matolcsy személyesen döntött a milliárdokról, amit mindenféle közbeszerzés nélkül egyszerűen átutaltak az unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó bankba. (A részleteket tessék elolvasni pl. itt a Vastagbőrön).

Szép, nem?

És innentől már csak tényleg egy-két dolog a folyamatosan felbugyogó fekáliáról a teljesség igénye nélkül:

• Haverokat, rokonokat hitelez Matolcsy unokatestvérének bankja
• Matolcsy fia sem jár rosszul
• Rogán olyat mondott Matolcsy alapítvány-ügyben, hogy a fal adta a másikat
• Luxuskastélya százmilliós felárral Matolcsyéknál
• Amikor a közpénz Matolcsy pénzévé válik
• Matolcsyék szerint félrevezetünk, pedig dehogy
• A hazai kézművesipar támogatása miatt vett 165 millióért szőnyeget a Matolcsy-alapítvány
• Miért rugózunk pár milliárdon? - Matolcsy embere kimagyarázta az MNB-alapítványok pénzosztását

(Szerk.: A fenti pár link csak az elmúlt néhány nap (nem teljes) termése. Mit gondolnak ezek az urak, meddig lehet ezt csinálni? Komolyan hisznek abban, hogy meg lehet úszni ezt a rengeteg disznóságot? Szerintem nem lehet. Előbb vagy utóbb, de el kell majd számolniuk mindezzel.)

***

Jaj, ez még nehogy lemaradjon: Naná, hogy nem hallgatja ki a Quaestor-vezér titkárát az ügyészség - Polt Péter szerint ugyanis „a beszerzett bizonyítékok értékelése során nem merült fel adat arra, hogy Mikuska Zoltán az ügy megítélése szempontjából jelentős bizonyítandó tényről tudomással bírna, valamint arra sem, hogy a feltárt bűncselekményekben bármilyen módon közreműködött volna.” Érdemes felidézni, hogy a Quaestor ügy kirobbanásakor a Blikk megírta: Polt lánya Mikuska barátnője. (444.hu)

Jó rég tettünk fel ide dr. Sándor Zsuzsától* írást, tényleg, már az eszemet sem tudom mikor (március végén…), így most megint ő következik. Meg a csodafiúszarvas Matolcsy az ő nagyszerű, közpénzes alapítványaival, és persze lesz egy kis Quaestor-ügy – no meg Polt Péter is. A most következő írás szombaton jelent meg a Vasárnapi Hírekben.

***

Égszakadás, földindulás
Szerző: Sándor Zsuzsa

Egyszer – még az „átkosban” – kollégáimmal azt játszottuk, ki tud több olyan bűncselekményt felsorolni, amelyet egy állam is elkövethet. Ma már látom, milyen szegényes volt a fantáziánk. Én igazán azt sem tudnám most hirtelenjében felsorolni, hogy Matolcsy hány törvényt és EU-jogot sértett meg azzal, hogy a jogellenesen létrehozott alapítványokon keresztül „rokonainak, barátainak és üzletfeleinek” osztogatta el a mi, de főként a devizahitelesek pénzét.

Ahhoz, hogy egy állam maffiaszerűen bűnözhessen, nem elég csupán a politikai és gazda- sági hatalmat megszereznie. Nélkülözhetetlen, hogy bekebelezze az igazságszolgáltatást is. Hová is lennének, ha egy „független” ügyészség tenné a dolgát? Azt, amit az Alaptörvény és az ügyészségi törvény ír elő számára. A parlamentben Polt Péter nem szégyellt azzal érvel- ni, hogy „nem a legfőbb ügyész a törvényesség legfőbb őre, nézzen utána az Alaptörvény- ben”. Én utánanéztem. És ezt találtam: „a legfőbb ügyész és az ügyészség független… üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben…” Az ügyészségről szóló törvény meg – no persze írott malasztként – így szól: „az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Az ügyész köteles biztosítani minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését”.

Az nincs benne a törvényben, hogy kivéve akkor, ha a legfőbb ügyészt Polt Péternek hívják. Hogy mindez nem vonatkozik arra az esetre, ha a Fidesz saját emberét, hű vazallusát, őt és kormányát mindenben engedelmesen kiszolgáló embert állíttat az ügyészség élére. Akkor csak el kell hinnünk, hogy például a Quaestor-ügy kapcsán „bennfentes információval való visszaélésre, vagy korrupcióra utaló gyanú nem merült fel”. Az meg tényleg ne zavarja meg éleslátásunkat, hogy a legfőbb ügyészt mind az MNB-hez, mind a Quaestorhoz szoros rokoni szálak fűzik. Mi lenne szegény Polt családdal, ha az asszony MNB-vezetőként nem lapátolna haza havi ötmilliót és még mellé valamicskét számos MNB-alapítvány felügyelőbizottsági elnökeként vagy tagjaként?

Hová lenne az állami maffiózók teljhatalma, ha Polt nem Ibolya Tiborfélékkel töltötte volna fel az ügyészség állományát? Ha a legfőbb ügyész nem állna ki a bíróságot – nem először – minősíthetetlen hangon támadó főügyésze mellett? Most épp – micsoda véletlen – épp a Quaestor-ügyben.

Mindeközben az ügyészi munka színvonala olyan mélységekbe süllyedt, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa. Értem én, nehéz jó vádiratot készíteni akkor, amikor nem szakmai, hanem politikai elvárásoknak kell megfelelni. Amikor a hatalom mondja meg, ki az, aki vádolható (legfeljebb felmentik a végén), és ki nem. És ha a megvádoltat tényleg felmentik, akkor jönnek a politikai komisszárok, hogy a még majdnem független bíróság ellen hergeljék a közvéleményt.

Orbán szerint „ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia”, hogy az ő bizalma meginogjon Matolcsyban. Poltot csak azért nem említette, mert róla nem kérdezték. Sőt azt is mondta, hogy az alkotmány és a nemzeti bankról szóló törvény garantálja az MNB függetlenségét. „Ezt én tiszteletben tartottam, és most is tiszteletben tartom. Ezért nem foglalkozom ezzel a kérdéssel.” Pedig bizony foglalkoznia kéne. Nemcsak neki, hanem az egész parlamentnek.

Mert az ünneplésre oly nagyon méltó Alaptörvény előírja, hogy „a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek”. És ugyanez a kötelessége a legfőbb ügyésznek is.

Meg is teszik. De ugyan minek? Amíg nem jön végre egy égszakadás-földindulás?

(Megjelent a Vasárnapi Hírek a 2016. április 30-i lapszámban.)

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapította Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriuma Matolcsy György jegybank- és kuratóriumi elnök, valamint egy másik tag együttes döntésére bízta az alapítvány több tízmilliárdos befektetéseit – derül ki az MSZP által kiperelt iratokból. Ez jogilag is erősíti a Fidesz által tagadott gyanút, miszerint az alapítványok költéseiről valójában a jegybankban döntöttek. (Népszabadság)

Ami nem sikerült, az olyan mintha meg sem történt volna.
Kovács Zoltán kormányszóvivő 

Jó estét, jóestét! Merthogy este van már, késő este, de ezt most mindenképp meg kell örökíteni az utókor számára. Igen, a kormányszóvivő tegnap esti ATV-s produkciójáról van szó, arról melyben Kovács Zoltán élő, egyenes adásban mutatta be kormánya és saját határtelan cinizmusát. Ugyanis ez a jómunkásember volt csütörtökön az Egyenes Beszéd vendége, főtéma pedig az MNB és a Matolcsy körüli botrány volt.

Az interjú egyetlen őszinte pillanata, érdemes a szemeket nézni!

És ennek a beszélgetésnek a legeslegszebb pillanata az lett, amikor úgy a vége felé Kálmán Olga megjegyezést tett arra, hogy a kormány sumákolt, és törvénnyel akarta titkosítani az MNB alapítványainak botrányos költését:

Kálmán Olga: Önök ezt megpróbálták eltitkolni.
Kovács Zoltán: De sikerült?

Komolyan, tényleg ezt mondta: De sikerült? eh!? Nem ragoznám, nem fokoznám, nem is lehet, nem is kell, ez az egész önmagáért beszél.

Bíró: - Ön megpróbálta leszúrni áldozatát!
Vádlott: - De sikerült?
Bíró: - Nem! Úgyhogy menjen! Fel van mentve!
                                        Alaptörvény update - új jogértelmezés (via pictureless)

Én azóta is hangosan zokogok, olyan gyönyörűséges (és jellemző) mindez.

***

A méltán korszakalkotó kommunikációs húzás mellett volt a beszélgetésnek egy olyan része, ami a maga nemében ennél is súlyosabb. Ebben Kovács Zoltán kormányszóvivő számonkéri a VS felmondott újságíróit, hogy visszaadták-e a fizetésüket. "A VS újságírói vissza fogják adni azt a pénzt, amiért lemondtak? Egy csomóan ugye felmondtak. Most azt hallom a politikai cirkusz jegyében, hogy egy csomóan ugye felmondtak. Visszaadják az addig felvett pénzüket?" (444.hu)

Erre a produkcióra tényleg nehéz szavakat találni. Az egész beszélgetést itt lehet megnézni.

“Schmitt Pál: Az Alaptörvény egyfajta erénytükör” - Ez tulajdonképpen igaz.

Az elmúlt napokban kiderült, hogy iszonyatos mennyiségű közpénz folyt ki a jegybank alapítványaihoz, miközben az mindenáron megpróbálta elveszíteni közpénz jellegét. Ezzel az egész disznósággal kapcsolatban az előző poszt legaljára odabiggyesztettünk egy hírt és egy sommás véleményt, de – eléggé el nem ítélhető módon – nem bontottuk ki az események minden ágát, bogát, de majd most!

Az MSZP politikusa, Harangozó Tamás a Parlamentben az épp jelenlévő legfőbb ügyészt az MNB körüli ügyekről kérdezte, illetve felvetette felesége szerepét is a Matolcsy-féle alapítványok körül. A főügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna ugyanis az elnöke a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány felügyelőbizottságában és a hat Pallas Athéné Alapítvány által közösen létrehozott Kecsekméti Duális Oktatás Zrt.-ben pedig  felügyelőbizottsági tag. Emellett Polt-Palásthy Matolcsy személyzeti főnökeként is dolgozik, havi ötmillióért.

Polt Péter persze nem érti, mi ebben a problémás. és az elhangzott kérdésre elmondta, hogy nem lehet szó bűncselekményről, hiszen nem indult eljárás, idézem:

"Ön azt állítja, hogy valaki, jelesül az én feleségem, bűncselekményt követett el. Én azt gondolom, hogy még eljárás sincsen."

És mindezt magyarországi ügyészség feje mondta. Igen, így pacekba bele.

A folytatás is megjósolható: a főügyésznek nevezett Polt Péter rövidesen kivizsgálja, hogy az MNB-alapítványokat felügyelő felesége, Poltné Palásthy Mariann sértett-e törvényt (nem), a TV2 élőben közvetíti egy egész alom kétfejű macskakölyök születését, a Fidesz pedig kiad egy közleményt, miszerint Gyurcsány. Esetleg Bajnai. (via - 444.hu)

Tegnap azért – biztos, ami biztos – a kiváló jegybankelnöknek a kirobbant botrány ellenére (vagy pont azért) a parlament újra megszavazta az 5 misis fizut. Mert ami jár, az jár – csak hogy visszatérjek a bevezetőben idézett klasszikushoz. Különben is, nehogy má’ a Polt felesége – személyzeti főnökként – többet keressen nála. Hát nem? Hát de.

P.s.: Nem tudom mikor, de egészen biztosan eljön egyszer az az idő, amikor Matolcsy lába hirtelen elveszíti szabadláb jellegét. Vagy Polt Péteré. Vicces lesz. (Apropó! Tetszettek már látni, hogy rabruhás M. Györggyel van tele a város?)

***

Orbán Viktor bizalma különben a régi, tegnapi békéscsabai látogatásán a Népszabadság tudósítójának úgy fogalmazott: égnek és földnek össze kellene szakadnia, hogy meginogjon a bizalma a jegybankelnökben. Pont. Megjegyzem, Orbán Viktor legutóbb a ma már többször idézett Schmitt Pálér állt ki ennyire nagyon. Aztán tessék, mi lett a vége…

Gyurika szép, Gyurika jó! Ez mindig hallható.
Gyurka szép, Gyurika jó! Ez nem vitatható.
(100 Folk Celsius: Gyurika, a beszélő papagáj)

Jóestét, jó estét! Hétfő van, no de micsoda hétfő! Mindenki a tudományos sámánizmus felkent papja, Matolcsy György jegybankos alapítványairól beszél. Merthogy az MNB alapítványainak hosszú pereskedés, sikertelen titkolózási kísérletek után nyilvánosságra kellet hozniuk a gazdálkodásukról szóló adatokat. És így világossá vált az, ami eddig is sejthető volt, azaz hogy miért is akarták unortodox Gyurkáék olyan nagyon eltüntetni szem elől a közpénzzel szanaszét támogatott alapítványaik költekezését.

Az Index.hu átnézte fent említett alapítványok költségeit, és megtudtuk, hogyan dőlt a közpénz haverokhoz, rokonokhoz. Mészáros Lőrinc, Matolcsy György unokatestvére, a Garancsi István-féle Market Zrt., a Vs.hu-t és az Origót kiadó New Wave Productions, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, afrikai tanulmányutak, ingatlanvásár- lások, Széles Gábor tévéje: többek között ezek a nevek és tételek kerültek elő.

Nem érti, mi ez a hajcihő valami alapítványok körül? Matolcsy milyen rokonának adott hány száz milliót? Egyáltalán, honnan van ennyi pénze? (Index Szájbarágó)

A jegybank alapítványai különben magánszemélyeket is dotáltak. A kedvezményezettek neve nem szerepel a listákban, mivel a Kúria döntése szerint csupán a támogatott gazdasági társaságok nevét kell nyilvánosságra hozniuk az alapítványoknak, illetve a célt, amelyre megítélték a pénzt. Így derült fény a könyvtárszektor kelet-afrikai kihívásainak közpénzből folyó vizsgálatára, valamint arra, hogy a jegybanki alapítványok adtak pénzt namíbiai, tanzániai, ruandai „misszióra” is. (Népszabadság)

"Ha nem sorakozna emellett még számos indokolhatatlan költés, akkor is egyértelmű lenne: itt visszataszító, de kreatív eszközökkel csináltak – eviden­ciaként jogellenesen – magánvagyont közpénzből. Az az aktus pedig, amellyel a Fidesz törvényt alkotott azért, hogy ezek az információk sohase kapjanak nyilvánosságot, csak a maffia szóval minősíthető." (Népszabadság)

Mindenestre Matolcsy az unokatestvérének juttatott alapítványi támogatások meg a többi miatt nem tervezi lemondását. A Világgazdaság azt kérdezte az MNB-től, elnöke megfontolja-e lemondását. Nem fontolja. Viszont a VS.hu főszerkesztője és több újságírója felmondott, miután kiderült, kiadójuk több százmilliót kapott a jegybanki alapítványoktól.

És akkor így a vége felé, még ez is az Indexről. Mert annyira, de annyira szép: A VS.hu kiadójának utalt 630 millió forint mellett egy másik kiugró tételnek tűnt, hogy közel 70 millió forintot költöttek a Matolcsy György minisztersége alatt vívott gazdasági szabadság- harc krónikájának kiadására és fordítására. A kötetet közel 40 millió forintért ukrán, román, cseh és lengyel nyelvre fordították le, amiről Németh Szilárd Fidesz-alelnök azt mondta, hogy ez a közjót szolgálja. És persze, gondolom az is a közjót szolgálja – meg ugye teljesen megszokott és rendben levő –, hogy az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak.

Hogy mit lép minderre a kormányoldal? Természetesen, semmit. Sőt, fel sem merül, hogy tenniük kellene bármit is. Pedig én olyan kíváncsi lettem volna, hogy a fentebb említette Tórcsányi László igazságügy-miniszter úr, vagy Polt Péter legfőbb ügyész úr miként csap le erre az eszement pénzszórásra szakosodott parazita bűnszervezetre. De erről valószínűleg most valahogy, valamiért lemaradunk…

Mindenesetre, ha a Hunvald-perben egy o.gy. képviselőnek biztosított telefonért meg egy nem elég gondos lakáskiutalásért kiosztott éveket veszem alapul, akkor most itt jópáran több csillió évnyi büntetésre és karlevágásra (lásd. Pokorni) számíthatnak. Persze csak ha a jog, az igazság meg a roppan független Polt Péter is úgy akarja.

***

Polt Péter felesége ellenőrizte a Matolcsy-alapítványok gazdálkodását, mikor elkezdték szórni a pénzt - A főügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna az elnöke a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány felügyelőbizottságában pedig tag. De ugyanúgy felügyelőbizottsági tag a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-ben, amelyet a hat Pallas Athéné Alapítvány közösen hozott létre az új kecskeméti gazdálkodástudományi kar meg alapítására. (444.hu)

Ma ezt a parlamentben az MSZP képviselője szóvá is tette a jelenlévő Poltnak, ám a legfőbb ügyész úr megsértődött: "Ön fenyegetőzött és bűncselekménnyel vádolta a feleségem." Lehet, hogy nem holnap lesz, de egy idő után már senkit nem fognak érdekelni ezek a sirámok, legfőbb iratmegsemmisítő úr! (Kolozsvári Szalonna)

Jó estét, jóestét! Csapjunk is rögtön bele a címben említett kíváló ételbe, ugyanis ma levelem jött az Alkotmánybíróságtól. Igen, az Alkotmánybíróságtól, van ilyen. Ennek a mai jövésnek csak annyi előzménye volt, hogy még tavaly decemberben a Szegedi Ítélőtábla elnöke  javasolta nekem, hogy minden jogi lehetőséget ragadjak meg az igazam bizonyítására. Megtettem.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
26. § (1) A főtitkár az elbírálásra alkalmas indítvány nyilvántartásba vételéről, valamint az eljárás megindításáról – Ve. és Nsztv. szerinti eljárások kivételével – a tájékoztatja az indítványozót.

Az előző félévek anyaga volt alkotmányjog tárgyban és örülök, hogy a gyakorlatban is működik. Többet a témáról nemsokára itt a blogon mondok, írok.

További szép estét mindenkinek!

Hunvald György

(Mondom mindezt annak ellenére, hogy pl. az Ab nem egyszer olyan döntéseket hozott, mint teszem azt, amilyent az előző posztban vázoltunk. De hát kérem tisztelettel, nem csak a pudingnak, hanem a lecsónak is evés a próbája…)

***

Felmentették Hiszékeny Dezsőt - Tegnap bizonyítékok hiányában első fokon felmentette a Fővárosi Törvényszék Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselőt, volt XIII. kerületi alpolgármestert az ellene évek óta folyó büntetőeljárásban. Az ítélet szerint Hiszékeny Dezső nem bűnös, de annak találta a bíróság azt az étteremtulajdonost, aki a titkosszolgálat besúgójával összejátszva 15 millió forintot akart „lenyúlni”. Az ügy aktáinak döntő többségét 2033-ig titkosították. Van kérdés?