És nem csak az erőben, hanem az időben is: elég rendesen keverednek mostanában a különböző koncepciós perek időpontjai. Októberben a nem jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről és új eljárásról dönthet az "eredeti” Hunvald-perben a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla. Legalábbis forrásaink szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv, mivel erre tett javaslatot nemcsak a vádhatóság, de a vádlottak védői is - igaz, más-más okok miatt. A következő tárgyaláson, október 10-én vagy 11-én már csak a határozathozatal várható október 15-én meg ítélethirdetés.
Szeptember végére pedig elsőfokon, nagy valószínűséggel befejeződik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2012. szeptember 19-én elkezdődött – a zuglói és erzsébetvárosi tanácsadói szerződések köré kreált – Hunvald per 2.0 is, azaz, a hónapvégére már itt is elsőfokú ítélet várható. Mindeközben három szocialista politikus egyéni képviselői indítványt nyújtott be a Btk. kiegészítésére a koncepciós bírósági eljárások büntethetőségéről. Szerintük ugyanis a Fidesz–KDNP kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény. Nézzük is gyorsan, hogy mit ír minderről a Népszabadság…
***
Büntetnék a koncepciós vádakat
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnák azt a hivatalos személyt, aki büntetőeljárást azért, hogy másoknak „jogtalan hátrányt okozzon, valótlan tényállításra vagy koholt bizonyítékra alapozva indít vagy folytat” – ezzel a fordulattal egészítenék ki szocialista politikusok a büntető törvénykönyvet (Btk.). A hétfőn benyújtott egyéni képviselői indítvány szerint akár tíz évre rács mögé kerülhetne az, aki a koholt bizonyítékot maga állítja elő. Ha pedig hivatalos személy tudomást szerez arról, hogy valaki ellen jogtalan eljárást folytatnak, és nem tesz feljelentést, három évet is kaphatna.
A javaslatnak világos a politikai üzenete: ma Magyarországon koncepciós perek folynak – jelentette ki a Népszabadság kérdésére Harangozó Tamás. Szerinte nehéz ugyanis másként értelmezni, ha az ügyészség az előző parlamenti ciklusban vezető tisztséget betöltő emberekkel szemben törvénytelen eszközökkel megszerzett, esetleg hamis bizonyítékok alapján emel vádat. A katonai tábornokok perében ezt a bíróság is megerősítette – mondta a Népszabadságnak a politikus.
Andrej Visinszkij egykori szovjet főügyész a múlt század harmincas éveiben fogalmazta meg, hogy a beismerő vallomás a bizonyítékok királynője. Harangozó Tamás úgy látja, egyes ügyekben a nyomozó hatóságok nagyjából e szerint dolgoznak. A tábornokperben a bíró keményen bírálta is az ügyészséget, mert a vesztegetési ügyet gyakorlatilag egyetlen vádlott valótlan ígérettel kicsikart vallomására alapozták – akit ráadásul az orvosszakértői vélemény szerint alaposan begyógyszereztek a fogdában.
A beterjesztők szerint több esetben kiderült, és „a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából ki is derülhet”, hogy – különösen az ügyészségnél – nem válogatnak az eszközökben, „ha politikai megrendelésről van szó”. Harangozó hangsúlyozta: jogászként is meggyőződése, hogy kevés veszélyesebb dolog lehet, mint amikor efféle eljárásokkal az egész társadalom igazságszolgáltatásba vetett hitét ássák alá.
E közbizalom Harangozó szerint nem veszhet el, ehhez azonban szükség lenne arra, hogy a törvénysértő eljárások ne maradjanak következmények nélkül. A javaslattal emiatt is fontosnak tartottak mindenkit figyelmeztetni arra, hogy a durva törvénysértések nem maradhatnak büntetlenül – mondta Harangozó.
Sajátos értékelés
A tábornokper mellett több más ügyben is felvetődött, hogy a nyomozó hatóságok megpróbáltak nyomást gyakorolni a gyanúsítottakra, illetve igencsak sajátságosan értékelték a „bizonyítékokat”. Nem számít kivételesnek, hogy a feltételezett elkövetőket megfenyegetik: vagy beszélnek, vagy előzetes letartóztatásba kerülnek. Többen azt állították, hogy a szabadulás fejében az előző kormány egyes politikusaira terhelő vallomást kellett volna tenniük. Erről egyebek mellett a BKV-ügy gyanúsítottjai közül is többen beszámoltak.
Az erzsébetvárosi ingatlanpanama nyomozása körül sem lehetett minden rendben, mert a kerület egykori, vesztegetéssel vádolt polgármesterét első fokon – nagy nehézségek árán – csak kisebb hivatali visszaélések miatt tudták elítélni. A XI. kerületi polgármestert, aki ellen – nyilván csak véletlenül – pár nappal a 2010-es önkormányzati választások előtt emeltek vádat, utóbb bűncselekmény hiányában mentették fel. A volt titokminisztert viszont első fokon – kémkedés miatt, titkosított eljárásban – börtönre ítélték.
Blum felmentve, Schiffer feljelentve
A Kúria a korábbi felmentő ítéleteket megerősítve kedden felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól. Az ügyészség Joav Blumot azzal vádolta meg, hogy 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón. Idetartozik, hogy a Népszava híre szerint hamis vád gyanújával feljelentést tett Schiffer András ellen a Sukoró-ügyben vádlott Császy Zsolt, amiért az LMP-s politikus még 2009-ben feljelentette Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, akit az ügyészség később – más miatt – meg is gyanú- sított, de vádat nem emelt ellene a kaszinóberuházás előkészítésével összefüggésben. Csá- szy Zsolt szerint egyértelmű, hogy Schiffer András hamisan vádolta Gyurcsány Ferencet.
(Készült a Népszabadság cikke nyomán)
Utolsó kommentek