A Hunvald-ügy

Jó estét, bár ez most egyáltalán nem az. Miközben a reformok teljes erővel működnek (épp most ment le az ATV-n is egy egészségügyi betét és egy körömgomba reklám közt), az Alkotmánybíróság (Ab) ma kimondta, hogy nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben történő szavazást. Azaz, nem alkotmány- sértő, ha az erdélyi magyar szavazhat levélben, az Angliában dolgozó pedig nem.

Korábban egy Angliában élő magánszemély kifogásolta, hogy Magyarországtól több ezer, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, így a szavazatának érvényes leadásához több tízezer forintot kellene utazásra költenie, míg egy vele össze- hasonlítható helyzetben levő, Magyarországon kívül tartózkodó, de magyarországi lakcím nélküli választópolgár – több ezer határon túli magyar – ugyanezt megteheti levélben. Az Ab 8:5 arányban dobta vissza az indítványt, mert az alkotmánybíróság indoklása szerint

nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó.

A határozatot Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter nem fogadták el, az Ab elnöki posztjáról rövidesen távozó Lenkovics Barnabás sem külön-, sem párhuzamos véleményt nem fogalmazott meg.

Nem is értem (dehogy nem!), hogy miért nem akarják, hogy azok az elégedetlenek, akik kényszerből elmentek külföldre dolgozni, ugyanúgy szavazhassanak, mint a külhoniak.

Ennyire fostok, fiuk?

A külföldön, más országban dolgozó magyarokat nem illetik meg azok a jogok, amelyek a külhoni magyarokat igen. Mert ezt mondta a kormány saját képére farigcsált Alkotmánybírósága. Az Alkotmánybíróság egy Alkotmány nélküli országban úgy találta, alkotmányos a külföldön élő magyaroktól elvárni azt, hogy üljenek repülőre, vagy vonatozzanak órákat, ha szavazni akarnak. Ők költsenek többtízezer forintot, áldozzanak egy, vagy több napot arra, hogy szavuk lehessen az ország ügyeiben. Szemben a külhoni, Magyarországon talán soha az életben nem járt magyarokkal, akik szavazhatnak levélben, otthonról, ingyenesen. Hát, így. (via - Kolozsvári Szalonna)

És akkor most egy rövid, szigorúan Szerk. magánjegyzet következik:

A 168 Óra még tavaly összel tett közzé „a külföldre menésről” egy Facebook-bejegyzést Azért költöztünk el... címmel. Ők nem kommentálták, én most igen, merthogy a fenti döntést követően megint fellángolt a vita a téma körül, meg a gyerekemet is érinti.

A Kisgyerek tavaly húzott el innen Angliába – nem baszki, nem kalandvágyból, ahogy vala- melyik kormánypárti agyhalott mondta –, hanem hogy megéljen. Tisztességesen. Hogy teszem azt, a munkaszerződésében az legyen, ami a valóság. Hogy ne lerabolják, meg hogy a fizetéséből meg is tudjon élni…. és még sorolhatnám, de nem sorolom, úgyis mindenki tisztában van ezekkel. Ez van. Az ember felneveli a gyerekét (öntözgeti, nyesegeti), oszt huss...  Mert élni akar. Normálisan. És emiatt ő – meg még pár százezer sorstársa – csak akkor szavazhat, ha rengeteg időt és pénzt áldoz rá. Levélben meg... no nem, azt már nem!

Szóval fiúk, Alkotmánybíróságostól, mindenestől elmentek ti a picsába!

***

Nem kell megszámolni a szegényeket, akkor nincsenek - 2015-ben a létminimumnál alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5 százaléka – állapította meg a Policy Agenda a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készült tanulmányban. Merthogy a jobban teljesítő Magyarországon úgy döntött a Központi Statisztikai Hivatal, hogy 2014 után már nem ad ki arra vonatkozó adatokat, hogy mekkora a lakosságon belül a szegények aránya. A pedagógusok meg ma nem tanítottak, húsz éve volt utoljára ilyen pedagógussztrájk. További szép estét!

 "Ne gőgicsélj nekem, ne gügyögj nekem…" (Üzenet Gyurkának)

Isten bizony nem írtunk volna ma egy árva szót se, de annyira elbűvölt minket Matolcsy Gyurka mai parlamenti gügyögése (Bübüte szép, Bübüte jó, Bübüte megérdemli…), hogy azonnali kényszerünk támadt egykét sort írni erről a performanszról. Röviden: a mi zseniális jegybankelnökünk szerint a magyar állam olyan utolérhetetlenül jól teljesített az elmúlt 6 évben, hogy minden állami vezető megérdemli a fizetésemelést. Még ő is. Sőt.

A magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége 2010 óta, ezért őket meg kell fizetni. (Matolcsy György)

Hát, igen. Valamikor még február vége felé az MNB alapítványi pénzeinek titkosításával együtt került a parlament elé az a javaslat, amely szerint a duplájára emelik a jegybank vezetőinek fizetését. Így Gyurkánknak az addigi 2 377 360 forintos havi bruttó bére 5 millió forintra ugrott. Ma a parlamentben Bárándy Gergely – többek között – erről (is) kérdezte őt az azonnali kérdések órájában. És Matolcsy a fentiek alapján elmagyarázta – mit elmagyarázta?! elgügyögte – miért is helyes és jogos az ő ötmillióra emelt fizetése. (A megrökönyödött Bárándy viszonválaszában csak annyit tudott mondott minderre, "nehéz szavakat találni Matolcsy elképesztő válaszára".)

Ha sokat piszkálják Matolcsyt a havi ötmillió forintos fizetése miatt, akkor fölemelik a bérét Bicskéig, és ha még akkor is piszkálják, akkor Lovasberényig. Tetszettünk volna jegybankelnöknek lenni. (Földes Péter)

Matolcsy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként ötmillió forintot keres, ami a magyar átlag- fizetésekhez képest rendkívül magas, nemzetközi viszonylatban azonban nem kiemelkedő összeg. A törvénymódosítás parlamenti vitájában is ezzel indkolta Matolcsy a fizetésének megemelését. Hadd kérdezzem már újfent meg: mikor fogják az orvosok, tanárok, bolti eladók, stb. fizetését is a nemzetközi színvonalhoz viszonyítani? És mikor fognak a Parlamentben az urak villámgyorsan törvényt hozni arra, hogy mindezen magyar állampolgárok fizetését is emeljék a nemzetközi szinvonalra, he?!

***

A régióban valóban van olyan ország, ahol Matolcsy fizetéséhez hasonlóan honorálják a jegybankelnöki tevékenységet, azonban ha az egyes országok átlagfizetéseihez viszonyí- tunk, akkor Magyarországon Európa egyik legjobban fizetett elnöke vezeti a jegybankot. Nem mellékesen Matolcsy felemelt fizetése, amelyet március elején szavazott meg neki a Parlament, euróban számolva csaknem 18-szorosa a 2014-es magyar átlagos bruttó bérnek. Ez azt jelenti, hogy hazánk Európa élvonalába került. Jegybankelnök fizetésileg.

Pontosabban: ez nem meglepő a mi "világszínvonalú" ügyészségünktől, de nem ám! Ja, hogy miről lenne szó így szombaton, késő este? Ó, röviden csak arról, hogyha így folytatja a ügyészség, nem lesz Quaestor-per. Merthogy a Fővárosi Főügyészség használhatatlan vádiratot nyújtott be Quaestor-ügyben – a bíróság állítása szerint.

A fővárosi főügyész (igen, megint a nagytudású Ibolya úrról van szó) korábban ugyan világszínvonalúnak nevezte a nyomozást, de ezzel mintha nagyon nem értene egyet a Törvényszék, merthogy az 1548 oldalas vádirathoz egy 30 oldalas hibalistát csatolt. Meg egy szolid kérést: esetleg, ha szabad kérni, meg ha épp rá tetszenek érni, tessenek már megjelölni, hogy az átküldött öt terabyte (2-3 ezer jó minőségű egész estés mozifilm mérete) elektronikus adat közül melyik számít bizonyítéknak, és melyik mit bizonyít.

Erre mondta – kissé nagyon megbántódva – Ibolya úr, hogy na ne, az nekik már aztán tényleg nem dolguk. Így aztán most csak az a kérdés: hogy akkor kinek a dolga, ha nem a "világszínvonalú nyomozást" végző ügyészségnek?!

A bíróság szerint nemcsak az ügyésznek, hanem a bíróság tanácsának, a védőknek és a vádlottaknak is fel kell készülniük a tárgyalásra, ez pedig nem működik akkor, ha a bizonyítékokat az ügyész improvizatív, ad hoc jelleggel jelöli meg. Azt is kiemelik, hogy nonszensz, hogy csak az ügyészség tudja a cég adataiból, hogy mi támasztja alá a vádiratot, és mi nem. (Origo)

Mindenesetre, ha az ügyészség nem hajlandó (eddig úgy néz ki, hogy nem hajlandó) elvé- gezni a kért hiánypótlást, akkor Tarsoly és társai megúszhatják a vádiratban kilátásba helyezett 25 év börtönt. Magyarul: még az is megeshet, hogy az ügy el sem jut a tárgylásig, a 30 ezer károsult és az eltüntetett több mint 70 milliárd forint ellenére. Szép, nem?

Mára ennyit, holnap vasárnap – lehet menni vásárolni, kirándulni, vagy bármit csinálni, amit választani tetszenek.

***

Tegye fel a kezét „…aki erre számított: káosz, véletlenek, mindenféle váratlan, ügymenetet hosszabbító tényezők, eljárási hibákból eredő megsemmisített ítéletek, újabb tárgyalások majd egy 2042-ben meghozott valamilyen ítélet, ami már senkit nem érdekel. Pont az a recept alapján folytatott mismásolás, ahogy például a Fidesz alapító áfacsaló Varga Tamás ügye is zajlott. Mindenki? Ahha.” (via – Varánusz-blog)

"Acta est fabula. A játéknak vége." (Augustus)

Még csak szerda este van, és mégis mennyi minden történt eddig a héten! Alig több mint egy évet élt a kötelező vasárnapi zárvatartás, hétfőn ugyanis Rogán bejelentette, hogy azt sürgősen visszavonják. Kedden vissza is vonták, a parlament 163 szavazattal eltörölte a boltzárat. A KDNP-sek bátran kiállva zseniális ötletük mellett hősiesen tartózkodtak, kivéve Harrach Pétert, aki nemmel szavazott. Mint utólag kiderült, véletlenül. Nemmel szavazott még az ötlet egykori beterjesztője, Szatmáry Kristóf államtitkár. 

Fotó: Túry Gergely / HVG

Lázár János és Balog Zoltán – szintén igen bátran – nem szavazott. (Orbán Viktor a hétfői kormányülésen ugyanis közölte, hogy aki nem támogatja a boltzár eltörlését, az másnap már nem miniszter.) Ők meg szeretnek miniszterek lenni. És persze a visszavonásos móka közben indoklásként többször felcsendült a "mert meghallgattuk a zembereket" kezdetű magyarázó műdal is...

"Holott lófaszt, mama. Annyi történt csupán, hogy ezek az édesek hirtelen fölébredtek a korlátlan hatalom kényelmes álmából, és rá kellett döbbenniük, ha itt összegyűlik pár százezer aláírás ellenük, akkor az már a vég kezdete, vagy a kezdet vége is lehet egyben. Ekkor történt meg a kollektív befosás, és ekkor köptek egyet felfelé, hogy aláálljanak. És alá is álltak férfiasan, a félelem ugyanis nagy úr. És olyan jó ezt látni." (Huppa)

Hol van már a család meg a vasárnap szentsége, a kizsákmányolt dolgozók védelme, amire oly elszántan hivatkoztak?! Volt, nincs. Most nagyhírtelen minden visszaáll a törvény hatálybalépése előtti helyzetbe, de azért – biztos, ami biztos – csakcsak piszkoskodtak még egyet: ugyanazzal a lendülettel ugyanis az emelt vasárnapi pótlékot is eltörölték az urak. (Száz százalék volt, a vasárnapi ötven százalékra jött még plusz ötven.)

Így aztán most már lehet újra egymásra uszítani az embereket…

"Aláírást, támogatói nyilatkozatot lehet gyűjteni bármiről. Ha több százezren a nevüket adják ahhoz a követeléshez, hogy ne legyen olimpia, és fogják vissza az élsportra elvert pénzt, az legalább olyan ütés, mint ami elől tegnap ellépett a kormány. Jogilag nem kötelez természetesen, de mint látjuk, a jogon semmi nem múlik, az erőn minden."
(Tóta W.)

Mindenesetre az MSZP tovább gyűjti az aláírásokat a háromigenes népszavazáshoz. Mert bármit is mondanak Orbánék, nem az emberek szavát hallották meg, csak a vereségtől ret- tegnek. Mert "... az erőből értenek. Csak az erőből. Csak ettől riadnak meg. Az igazságtól nem, az erkölcstől vagy jogtól nem, hogy mivé teszik az országot, attól nem, de az erőtől igen." (Lendvai Ildikó)

***

A vasárnapi zárva tartás kérdésében egyértelműen politikai hátraarcot csinált a Fidesz, április közepére nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyet elvesztették. A nagyobbik kormánypárt eközben arra sem pazarolt időt, hogy ne hagyja hátra sajátjait. A KDNP számára ez volt „az ügy”, és ezért is tudta 2015-ben áterőltetni a nagyobbik kormánypárton. A boltzár eltörlése tehát minden bizonnyal feszültségeket fog okozni a kormánypártok között – állapította meg a lépés politika hatásait vizsgáló elemzésében a Policy Agenda. Pedig milyen büszke volt a KDNP erre a törvényre.... és külön Semjén Zsolt.

"Ami a Fidesz-hívők számára szent és megkérdőjelezhetetlen beszéd, az az objektív szemlélőnek inkább fura repetitív sámánének.”

Jóestét, jó estét. Ma megint vasárnap volt, így köszönhetően nagyszerű kormányunknak (és persze külön Semjén Zsoltnak) nem kellett boltba menéssel, vásárlással foglalkozni. Így aztán helyette lehetett olvasgatni ezt meg azt. Például ezt a Népszabiban: A Fidesz menthetetlen. Czene Gábor és Trencsényi Zoltán ugyanis utánajárt, mi a titka a fideszes szómágiának. Ennek a hosszabb írásnak mi most csak egy rövid részletét tennénk fel ide, a teljes írást meg eredeti helyén itt tessék elolvasni. Érdemes.

***

Nem álltuk meg, hogy a Bruck Gábornak feltett kérdések egy részét (újakkal kiegészítve) fel ne tegyük Parti Nagy Lajos írónak is, aki a szavakat különös érzékenységgel kezeli.

– Hogyan jellemezhető a fideszes kormányzati propaganda, amelyek a „politikai szómágia” legfontosabb elemei, attribútumai?

– Mindig nagyobbat mondani, hogy ne mondjam, akkorát hazudni, mint amekkora a szánkon kifér. Háborúbántjákamagyarttöbbtiszteletetleeurópávalseggünkbenisfejnő. Folyamatosan nyomni, aztán: van kérdés, nincs kérdés, ne is legyen. Mindennek a Soros, azaz a liberálmigránzsok (sic!) az oka, különben is „az mind te vagy, de én mi vagyok”.  Mindezt a hétköznapokban, ünnepnapokra egyre inkább előkerül a sötét, szalonnáciba hajló retorika, amelynek szép példája a vezér március 15-i beszéde.

– Vajon van-e olyan kommunikációs szakember, aki rendszeresen felügyeli, elemzi a Fidesz kommunikációját?

– Bizonyára van, de hát nem lehet minden fékezhetetlen agyvelejű rezsibiztos mögé egy kommunikációs szakembert állítani. Azt hiszem, lassan, de biztosan saját magukat nulláz- zák le morálisan is, nyelvileg is, a legfő gazdaállattól a legközepesebb pártfajbikáig. Persze hibáznak, hiába a hatalom, ha egyrészt szűkölnek az elvesztésétől, másrészt iszonyú ener- giát vesz el a szerzés, hogy legalább anyagilag megérje utólag a beletunkolódás ebbe a fide- szes tocsokba, amit az országra szabadítottak, illetve amit az ország szabadított magára.

***

És ha már nyelv, meg kommunikáció, ne feledkezzünk meg (Semjén Zsolt mellett) a haza első emberének legfőbb nemtanácsadójáról, Habony Árpádról se: mostanában derült ki ugyanis, hogy volt ennél a jómunkásembernél még tavaly tavasszal egy szolid NAV vizsgá- lat, amikor is azután érdeklődött a méltán népszerű szerv, hogy mégis, miből él Habony úr olyan látványosan? Nos, mindenki megnyugodhat, Habony úr bevallotta: ő bizony évek óta baráti, kamatmentes kölcsönökből éldegél ily szerényen. Merthogy neki nagyszerű barátai vannak. Olyanok, mint Andy Vajna és Tombor András…

(Kérdés: vajon ha Ön magyarázza így a Gucci-táskát meg Ibizát, ezt Önnél is ugyanígy a lehető legtermészetesebb jövedelemforrásnak tekintené a NAV?)

Megszabadított engem az Úr, pengessük hát a lantot az Úr házában! (Ézs 38,20) 

Szép hét volt ez a mostani (erről részletesen talán majd egyszer, később), bár még csak a közepén tartunk, de ezt most hagyjuk. Itt van nekünk az újra kinyílt kisvirág, az Ibolya. Igen, megint a "közkedvelt" Ibolya Tibor fővárosi főügyészről van szó, aki alig egy évvel ezelőtt az ATV-n már oly dícsőségesen szerepelt a Quaestor-ügy magyarázása közben.

Ezen nagytudású ember most a széles nyilvánosság előtt a Fővárosi Törvényszékbe kötött bele, az előző hét végén, illetve a mostani elején ugyanis szokatlanul éles hangú vita alakult ki a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Főügyészség között a Quaestor-ügy kapcsán.

A törvényszék ugyanis hiányosnak találta a brókercéggel kapcsolatos vádiratot, és 60 napot adott a főügyészségnek, hogy pótolja a hiányosságokat. Nehezményezték azt is, hogy a vádhatóság a vádlottak adathordozóin lefoglalt hatalmas adattömeget áttekinthetetlen módon bocsátotta a törvényszék rendelkezésre. A lefoglalt fájlok például az ügyhöz nem tartozó magánjellegű dokumentumokat, fényképeket, zenét is tartalmaznak – írták. Így az sem tudható, hogy a fájlok közül az ügyészség egyáltalán mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak – tették még hozzá.

Erre a Fővárosi Főügyészség visszaszólt: ők mindent jól csináltak. „Nem hajtom végre a törvényszék döntését” – mondta még Ibolya úr szerényen a szájával, mert szerinte az jogilag és technikailag is végrehajthatatlan. Oszt’ jónapot!

Eddig röviden ez történt:

1. rész: az ügyészség bemutatta a vádiratot a Quaestor ügyében.
2. rész: a törvényszék elrendelte, hogy az ügyészség pótolja a vádirat hiányosságait.
3. rész: az ügyészség közölte, hogy szerintük nem kell pótolni semmilyen hiányosságot.
4. és feledik rész: Ibolya Tibor a Buda-Cash-es sajtótájékoztatóján hosszasan beszélt arról, hogy valószínűleg egy túlterhelt bírónő akar időhöz jutni, azért bírálják az ügyészség remek munkáját mondvacsinált, jogilag megalapozatlan okokkal.
5. rész: a Fővárosi Törvényszék közleményben utasította vissza Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a Quaestor-ügyben "a bíróság és az eljáró bíró tekintélyét sértő" kijelentéseit, rámutatva a főügyészség "szakmailag téves" álláspontjára. A törvényszék szerint példátlan, hogy Ibolya Tibor nem először kritizálja a bíróságok munkáját – írja a 444.hu.

A főügyésznek tudnia kell: mint ahogy a hiánypótló végzés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy a sajtóban megfogalmazott kritikáinak sincs eljárásjogi következménye. A hiánypótló végzés teljesítése elmulasztásának azonban van. (Fővárosi Törvényszék)

Mert ugye az ügyészség, meg a reformok működnek! (Miközben – szintén a múlt hét végén – több mint tízezer Quaestor-károsult kapott „nullás értesítést”, rájuk nulla forintot szán az állam által létrehozott kártalanítási alap. Ja, Kovács Zoltán kormányszóvivő épp most mondta el Kálmán Olgának az Egyenes beszédben, hogy a kormány isten bizony mindent megtett a károsultak érdekében. Tessék mondani: szabad káromkodni?)

***

Fleck Zoltán jogszociológus szerint alapszabály, hogy eljárási kérdésekben mindig bíróság- nak van igaza, a vádhatóságnak ezt illik tudomásul vennie, alkalmazkodnia kell a bíróság elvárásaihoz. Abban az esetben, ha az ügyészség ezt nem veszi tudomásul, és kételkedik abban, hogy a bíróság álláspontja a vádirat kiegészítésére, illetve átdolgozására megalapo- zott, mint ahogy ez most a Quaestor-ügyben is történik, akkor a vádhatóságnak azzal kell számolnia, hogy a bíróság nem tartja kellően megalapozottnak a vádat. (Népszava)

Jóestét, jó estét! Addig is, amíg is: a mai nap jókora durranása a világsajtóban a Panama Papers-nek nevezett botrány, amely jelenleg a világ legnagyobb offshore-kiszivárgása. A dokumentumok egy panamai ügyvédi iroda iratanyagából származnak, és hogy hogy nem, de Horváth Zsolt egykori fideszes képviselő neve is szerepel a kiszivárgott adatok között. Kecskemét egykori parlamenti képviselője két seychelles-i offshore cégben is rendelkezett tulajdonrésszel, ezt azonban még véletlenül sem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.

Horváth Zsolt, nem fideszes nem offshore-lovag (Fotó: varanus)

Horváth a sajtó megkeresésére előbb összevissza beszélt, majd nem kívánta kommentálni a nyilvánosságra került információt. A Fidesz minderre egy közleményben reagált, a kormánypárt szerint már jó ideje nincs semmilyen kapcsolat a Fidesz és Horváth között, és különben is: “… egyedül ő maga felel tetteiért, a Fidesznek semmi köze magánügyeihez…”

Mert értem én, hogy Simon Gábor maradjon szépen a seggén, amíg kiderül honnan volt a mibűl… De esetleg tessék már hajszálra ugyanígy eljárni ezzel a derék nertaggal is, aki szintén nem tüntetett fel egyéb jövedelmet a képviselői tisztségén kívül, és Simonhoz hasonlóan láthatatlan megtakarításból sikerült offshore lovaggá válnia. Megnyugtató lenne, tecciktudni. Még prekoncepcióink lennének, hogy a Párt megvédi a saját tolvajait. (via - Varánusz-blog)

Magamban kuncogok. Szinte már látom is, ahogy Polt Péter és kis csapata buldogként ráveti magát az ügyre…

***

A mai nap másik híre: 2014-ben V. kerületi pénzből finanszírozták az ellenzéki jelölt, Juhász Péter lejáratását? - Az V. kerület 2014 májusától, 2014 novemberéig havi egymillió forintot fizetett a PestiSracok.hunak cikkek írására. Ez az időszak megegyezik a 2014-es önkormányzati kampánnyal. Ha pedig megnézzük a Pestisrácok archívumát kiderül az adott időszakban hússzor annyi cikket írtak Juhász Péterről, mint előtte. Vajon az V. kerület pénzéből fizették a kerületi polgármesterjelölt lejáratását? (Kettős Mérce)

És elmúla már szilveszter is, de nem múla el a bájgli – panaszolta Benedek Tibor egykoron az örökkévalóságnak. És ahogy nem múlik el a bájgli, ugyanúgy nem akar elmúlni az egyre büdősebb kopaszgate sem. Merthogy megint csudálatos dolgokra derült fény. Ma például azt írja a HVG, hogy teljesen más fordulatot vett volna a választási irodánál zajló kopasz- balhé, ha a Nemzeti Választási Bizottság tagjai látják a külső kamerák felvételeit.

Legalábbis ezt állítják a testülethez közeli források. Aha. Csakhogy állítólag szabályosan ledumálták őket erről a vezetők.

• “Patyi elnökként többek közt olyanokat mondott a tagoknak, hogy ők ’nem közterület-felügyelők’, minek foglalkoznának azzal, hogy mi történt a választási iroda kapuján kívül.”
• “Az is elhangzott többféle fordulattal, hogy a testület nem nyomozó hatóság, és egyértelműen azt sugallta – méghozzá Pálffy Ilonával együtt –, hogy a benti események számítanak, azt vizsgálják, mi zajlott az NVI épületében, főként az érkeztető időpecsétnél.”
• “utaltak arra is, hogy több mint 7 órás felvételről van szó, miközben „sietni kell”, ráadásul az ülés amúgy is hosszúra nyúlt. “
• “Abba az irányba ment az egész, hogy ne mozizzon a testület feleslegesen, meg nem nyomozó hatóság.” 
• “választási honlapon azonban csak egy beírt, rövidített változatot hoznak nyilvánosságra, így kikértük a digitálisan rögzített, eredeti verziót. Pálffy Ilonáéktól azonban erre azt a választ kaptuk, hogy a „hangfelvételek a jegyzőkönyv elkészítésére szolgálnak, utána törlésre kerülnek”  

Szép hosszú cikk, tessék elolvasni. Aztán lehet sírni vagy röhögni – ezt ki ki tegye vérmérséklete szerint.

Mindenesetre, egy hónapnyi tökölődés vacillálás (és lebeszélés) után most mégis csak feljelentést tesz az NVB amiatt, hogy valami fura véletlen folytán Erdősinét önzetlenül segítette egy csomó jól megtermett, kopasznak látszó, ámde ismeretlen fociszurkoló. Szép is ez. Tehát miután simán átengedték Erdősiné botrányos körülmények között beadott népszavazási kérdését, most hírtelen úgy érezték, hogy most legalább ezzel a szimbolikus gesztussal tartoznak a jogállamnak.

Aszongyák': szimbolikussal. Lósz@rt mama, hogy klasszikust idézzek. Nem szimbolikus gesztussal tartoznak, hanem sokkal többel! És nem csak most, és nem csak ők.

***

Egy sarki budit nem bíznék egy ilyen hivatalvezetőre, mint Pálffy Ilona, hiszen aki nem látja, hogy milyen bűncselekmény történt az NVI épületénél, az nem alkalmas az Iroda vezetésére – ezt Nyakó István mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A politikus szerint Péterfalvi Attila Indexhez került leveléből kiderült, hogy a kopasz urak semmilyen kérdést nem kívántak leadni, hiszen ők nem nyújtottak be kérelmet az adatvé- delmi hatósághoz. Azaz – egy kérdés benyújtása miatt érkeztek az irodához. Nyakó azt is elmondta, hogy Erdősinének – az adatvédelmi hivatal adatai szerint – érdekes módon egy nap alatt* sikerült az, ami az MSZP-nek általában több hétig szokott tartani. Ő például ugyanezt az engedélyt ugyanebben a témában 10 nap alatt kapta meg.

* Erdősiné két nappal a boltbezárásos kérdése leadása előtt, vasárnap délután (!!!) kért engedélyt az adatvédelmi hatóságtól, hogy összegyűjthesse a beadványához szükséges aláírásokat. Így ha a hatóság véletlenül nem ilyen gyors, Erdősiné nem indulhatott volna el 23-án kora hajnalban mindannyiunk örömére népszavazást kezdeményezni.

Egy újabb lufi pukkadt ki, egy újabb „ügyről” derült ki, hogy blöff. A napokban ugyanis több lap megírta, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették Molnár Gyula, Újbuda volt polgármestere ellen öt éve, 2011-ben indított nyomozást. Öt évig vizsgálódtak, de sehogy sem találtak bűncselekményt a Bikás parknál található sportközpont ügyében.

Öt éven át nyomozott úgy a BRFK, hogy háromhavonként kérte a Fővárosi Főügyészségtől az eljárás meghosszabbítását, de ennyi idő alatt még a meggyanúsításig sem tudtak eljutni – viszont Molnár politikai ambícióit sikerült meghiúsítani. (A Kopaszi-gát kapcsán indult ügyben a gyanúsítás ugyan eljutott vádemelésig, de a Kúria felmentette Molnár Gyulát.)

Egy újabb lufi kipukkadt! Nekem ez az első húsvéti ajándék! (Megszüntették a nyomozást Molnár Gyula ügyében – írja a Magyar Nemzet. A címről csak annyit, hogy soha nem volt az én "ügyem" – Molnár Gyula)

Állítólag Lukács Györggyel történt az 1940-es évek elején, hogy mikor bevitték a Lubljankára, a moszkvai NKVD-központba, megkérdezte a kihallgatótiszttől:
– Mivel gyanúsítanak? – Erre a tiszt megfogta Lukács vállát, és odavezette az egyik utcára néző ablakhoz.
– Látja, Lukács polgártárs, ezt a sok sétálgató, dolga után igyekvő elvtársat?
– Látom.
– Nos, ők gyanúsítottak. Aki itt van nálunk, az már vádlott.
(KONOK)

Jóestét, jó estét! Addig is, míg is – a teljesség igénye nélkül: miközben összevissza bóklászik a jog meg igazságszolgáltatás olvasom, hogy a korrupció elleni harc jegyében Mészáros Lőrinc újítja fel a Nemzeti Lovardát a Kerepesi úton 2,5 milliárdért. Tökéletes. Pintér meg bejelentette, terrorizmuselleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány, az operatív-törzs meg törzsi gyűlést tartott. Közben a Népszabi azt írja, hogy a kormány puhatolózik, miként lehetne jelentős arcvesztés nélkül mégiscsak visszacsinálni ezt a faszságot a vasárnapi boltbezárást. Ja, és hogy le ne maradjon: nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Orbán- nal szemben. Az elutasítás indoka szerint az erre irányuló kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan. Aha, nyilvánvalóan. Ez is tökéletes.

És akkor most a rövid kis előzetes után következzék megint dr. Sándor Zsuzsa* meg az ő (és a mi) két nagy kedvence, Handó Tünde és Polt Péter!

***

Összeférhetetlenek
2016. március 22. - Szerző: Sándor Zsuzsa

Nyelvész barátom bizonyára pontosabban tudná elmagyarázni, hányféle értelemben használjuk ezt a kifejezést. Mert persze mást jelent a köznapi, és megint mást a jogi nyelvhasználatban. A baj akkor van, amikor valakire mindkét értelemben ráillik. És még nagyobb a baj, ha az illető komoly vezetői posztot tölt be.

Aki mostanában kicsit is figyelte az igazságszolgáltatásról szóló beszámolókat, annak nem kell sokat törnie a fejét, hogy rájöjjön, kire, kikre illik ez a leírás. Ki az a bírósági vezető, aki kukoricán térdepelteti azt a pályázót, aki említeni merészeli, hogy túl sok gyakorlatlan bíró ítélkezik, mert az idősebbek nyugdíjba „vonultak”. (Pedig milyen eufemisztikus kifejezést használt szegény a kényszernyugdíjazás helyett!)

És ki az, aki nyilvánosan alázza meg ugyanezt a pályázót azért, mert szakmai pályamunká- jában elfelejtette az egekig magasztalni az Országos Bírósági Hivatalt (OBH-t) és annak zseniális elnökét. Ki más lenne, mint maga az elnök asszony: Handó Tünde. Miközben jól tudja, hogy a pályázó meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet bárki elolvashatja a bíróság honlapján. Nem számít, hadd tudja meg mindenki, milyen stílus uralkodik az OBH-ban.

Buffon grófja mondta: a stílus maga az ember. Esetünkben egy olyan ember, akinek óriási hatalom összpontosul a kezében. Akinek személyisége és pozíciója önmagában gátja a bírói függetlenségek. Aki kíméletlenül ledarálja azokat, akik nem paríroznak neki. Olyan hűbéresekre tart igényt, mint amilyen Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke. Aki nem csak megérti, de ki is mondja, hogy a bíróságnak „az állam érdekében” kell működnie, és aki nem átallja kijelenteni, hogy az ember a saját „kenyéradó gazdáját” nem támadhatja meg. Ezek után csoda, ha kételkedem a táblaelnök azon kijelentésében, hogy „a bírósági vezetők nem tudják befolyásolni az ítéleteket”? Vajon miért állítja éppen az ellenkezőjét egyre több – naná, hogy név nélkül nyilatkozó – bíró?

Handóra tán nem vonatkozik az Alaptörvény, a bírósági törvény, vagy a bírák saját etikai kódexe? „A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen” – írják a bírák maguk. Minő szerencse, hogy a mondatban szerepel a „szükségtelen” szó. Hiszen Handónak a Fidesszel, a kormánnyal való kapcsolata hogy lenne „szükségtelen” – tekintettel családjára, barátaira, politikai múltjára és jelenére. Nagyon is szükséges. Különben hogyan működhetne a bíróság „az állam érdekében”? És ez bizony a „kívülállók számára is nyilvánvaló”.

Nem lenne igazságos, ha csak Handóval kapcsolatban említeném az összeférhetetlenséget. Ha megfeledkeznék a „politikai befolyástól mentes, objektív és párttól független” legfőbb ügyészről, Polt Péterről. Arról a Poltról, aki jóízűen „munkaebédel” Matolcsy György MNB elnökkel éppen egy nappal az után, hogy az Együtt törvényességi felügyeleti eljárást kezde- ményezett az MNB alapítványai ellen. Mert ezek együtt sem képesek megérteni, hogy 250 milliárd forint közvagyon miként veszíti el közvagyon jellegét. Pedig Kósa ezt már érthető- en a szájukba rágta. Persze, hogy Poltnak és Matolcsynak egyeztetniük kell az álláspont- jukat. De miket is beszélek? A Legfőbb Ügyészség hivatalosan közölte, hogy ők ketten nem erről munkaebédeltek, hanem az MNB által tett feljelentésekről.

Ja, így persze egészen más!

Nem kukacoskodom megint holmi etikai kódexszel. Csak idézek az ügyészekéből: „feladatukat külső befolyástól mentesen… részrehajlás és elfogultság nélkül kell ellátniuk.” Szegény igazságszolgáltatás!

Legfőbb vezetőid összeférhetetlenek. A szó valamennyi értelmében.

(Az eredeti írás itt olvasható a JogÁsz-on)

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

A Gmail a mostani frissítés után figyelmeztet minket, ha kormányzati szervek próbálnak hozzáférni az adatainkhoz. Kellemes Húsvétot kívánok mindenkinek! (Hunvald György)