A Hunvald-ügy

Meg bizony! De hogy mi? Ön meg fog lepődni! Az ügyészség és a rendőrség és szakmai függetlensége. A Transparency International (TI) hétfőn közzétett tanulmánya szerint lesújtó a helyzet Polt Péter "birodalmában" A legfőbb ügyész ugyanis meghatározó befolyást gyakorolhat a nyomozásokra, szinte korlátlanul sakkozhat az ügyekkel, ráadásul az idők végezetéig a posztján maradhat – írják.

A tanulmány – bár elsősorban a korrupcióval foglalkozik – rámutat arra, hogy a jogszabá- lyok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és megkérdőjelez- hető a vizsgálatokban kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket és bármely ügyet magához vonhat vagy átszignálhat más ügyészre.

Mindezt tetézi, hogy a parlamenti képviselők kétharmada által megválasztott legfőbb ügyész, a kilencéves mandátumának elteltét, illetve a 70. életévének a betöltését követően is mindaddig hivatalban marad, amíg az utódját, szintén kétharmados többséggel, meg nem választják. Vagyis a parlamenti képviselők egyharmada, blokkoló kisebbségként, az új legfőbb ügyész megválasztásának a megakadályozásával, az idők végezetéig hivatal- ban tarthatja a legfőbb ügyészt. Ezek után kell még valakinek magyarázni az elmúlt években a baloldali politikusok ellen indított ilyen-olyan ügyeket, koncepciós pereket?

***

Hahaha, az idők végezetéig, hát ez jó volt. Amit senki sem hitt volna a rendszer- váltáskor, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei az '50-es évek után Virág elvtárs méltó utódai lettek. Csak ma már dokumentálva van a ténykedésük. Ez egy vélemény. Az enyém. Hogy miért? Többek között a fentiek miatt… (Hunvald György)

"A magyarság képes arra, amire más európai nemzetek egyáltalán nem: hátrafelé menetel, de büszke rá, hogy akkor legalább díszlépésben." (Kácsor Zsolt 2013)

Mint pár napja itt nálunk szóba került, hogy a kormány – szerintünk teljesen hatástalan – határvadászszázadokat* rendel a magyar–szerb határhoz az "egyre agresszívabban és követelőzőbben fellépő” határ- átlépők miatt. A tervek szerint szeptembertől már szolgálatba is állnak ezek az egységek, erről a kormány augusztus 18-án döntött. A részletek szokás szerint homályosak. Például csak úgy mellékesen árulja már el valaki, hogy hol volt eddig a most bevetni kívánt több ezer rendőr? A spájzban? Valahonnan kivonják őket? Nem fognak ott hiányozni?

Így aztán – mint azt már korábban is jeleztük – ez az egész csak kommunikációs cirkusz- nak tűnik, és semmi másról nem szól, mint megmutatni, hogy mindenki a helyén van és cselekszik. Bármit is, bármibe is kerül. Mert a jelek szerint dönteni könnyű volt, a megva- lósítás annál nehezebb lesz, a siker pedig igencsak kérdéses. Tarjányi Péter biztonsági szakértő szerint ez eleve lehetetlen küldetés, a kormány kapkodása pedig a kerítés kudarcának beismerése – írja tegnapelőtti cikkében az Origo.

A kormány kapkodásának jeleit látja a szakértő abban is, hogy a parlament rendkívüli ülésén úgy módosítanák szeptember elején a büntető törvénykönyvet, hogy 3-4 év szabadságvesztéssel legyen büntethető az illegális határátlépés, illetve a kerítés megrongálása. Ez pedig jogi és technikai problémák sorát veti fel Tarjányi szerint. Az amúgy is  leterhelt igazságszolgáltatás szerinte nincs felkészülve több tízezer ilyen eljárás lefolytatására. Több ezer védőt kellene kirendelnie az államnak az illegális határátlépők mellé az ilyen büntetőeljárásokban – mondott egy példát. Ráadásul az ilyen eljárások évekig is elhúzódhatnak, addig hol helyezik el a vádlottá lett illegális határátlépőket, és ha elítélik őket, tízezrével vajon melyik amúgy is túlzsúfolt börtönbe kerülnek évekre? – sorolta az egyelőre megválaszolatlan kérdéseket Tarjányi Péter. 

Közben Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben arról beszélt, hogy a határvadász századok elsődleges feladata a kettős műszaki zár védelme és az újonnan nyíló határ- átkelők védelme lesz. Arra a kérdésre azonban dodonai választ adott (?), hogy a speciális rendőri egységeknek lesz-e tűzparancsuk. "Hát, minden fegyveres testület képviselőjénél, amely szolgálatban van, többnyire van fegyver. Én úgy tudom egyébként, hogy az illegális migránsokat összegyűjtő embereknél nincs többnyire fegyver” – fogalmazott a szóvivő. Szép válasz, nem?

* A határvadász kifejezés sokaknak ismerős lehet a magyar történelemből: a II. világháború idején a mobil katonai fegyveres egységek feladata volt a (változó) magyar határok őrzése – nem a határokra, hanem az illegális határátlépőkre, csempészekre, emberekre vadásztak. Ma egy egységes Európában élünk – másképp viszonyulunk a földrajzi határokhoz, mint a II. világháború idején. Legalábbis elméletileg.

***

A menekültekről nyilatkozó fideszes politikusok, miniszterek – és Orbán Viktor is – hónapok óta folyamatosan "bűncselekményről” beszélnek az illegális bevándorlók kapcsán, csakhogy kriminalizálják az illegális bevándorlást. Miközben a zöldhatár átlépése  eddig is és most is csak szabálysértés.

Ismét volt augusztus huszadika, és volt államalapítás ünnepe. Ez utóbbit a kormányoldal egy az egyben a menekültellenességnek rendelte alá, egyedül Schmittné Makray Katalin nem mondott idegengyűlölő beszédet. Ő csak fölvágta az ország cukormentes tortáját. És persze volt tűzijáték is, csak hogy örüljön a nép és a nemzet.

Schmittné Makray Katalin, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége, az MH Ludovika Zászlóalj zászlóanyja megkóstolja a Magyar Honvédség tortáját, amelyet ő vágott fel az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a Várkert Bazár előtt felállított színpadon 2015. augusztus 20-án. A Honvédség tortája idén a Tessedik mézes körtetorta lett. MTI Fotó: Kallos Bea

Közben a Szent István-féle felelős, befogadó nyitottság szellemében újabb óriási sikert értünk el a bevándorlók távol tartásáért vívott harcban, a Népszabadság szerint a rendőr- ségen belül máris elkezdődött a korábban emlegetett határvadász-egységek felállítása. Határvadászaink nevét különben border hunterként vette át a nemzetközi sajtó.

Persze hívhatnánk őket szárnyas fejvadászoknak is, akkor talán még félelmetesebbek lennének (via - 444.hu). Szép Magyarország, édes hazánk – éneklik az István, a királyban. Aha. Szép. Éljen augusztus húsz, az új kenyér meg az ilyen-olyan torták ünnepe.

***

A Szent István-bazilika előtti téren megtartott ünnepi szentmisén pedig Erdő Péter arról beszélt, hogy Szent István király Imre herceghez írt Intelmeiben "csodálatos, harmonikus rend képét rajzolja fel". A katolikus hit megtartásáról, az egyházról, a főemberek és a katonák becsben tartásáról, az igazságosság és a béketűrés tiszteletben tartásáról beszél. Ezután tér ki a vendégekre és a jövevényekre, az irántuk való jóindulatra, és figyelmezteti fiát, nehogy lerombolja azt, amit épített. Egyszerre tartja tehát szem előtt a rendezett és igazságosan működő országot és a felelős, befogadó nyitottságot – emelte ki a bíboros.

A magyarság képes arra, amire más európai nemzetek egyáltalán nem: hátrafelé menetel, de büszke rá, hogy akkor legalább díszlépésben. (Kácsor Zsolt 2013)

Elkészült a gyorstelepítésű drótakadály Ásotthalom és Kübekháza között, csak éppen nem ér semmit se. (Kübekháza polgármesterének korábbi levele itt olvasható). Így aztán Orbán határvadász (tetszik figyelni, nem határőr, vadász!) századokat küld a bevándorlókra.

Több ezer rendőrt vezényelnek a szerb–magyar határra a kerítés mellé – jelentette be a mai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón a kormány mindenben illetékes embere, Lázár János. A miniszter szerint a határvadász századok feladata, hogy fellépjenek a szerinte egyre agresszívebb bevándorlókkal szemben.

Szeretnék azt is, hogy önálló tényállás legyen a Btk-ban az embercsempészet, és szigorúan büntetnék azt, „akár 3-4 évet is kiszabható legyen az illegális határátlépésért és a határzár megrongálásáért.” Vagyis újra bűncselekmény lesz az illegális határátlépés. Merthogy Lázár szerint egy embercsempész-támadásnak van kitéve az ország.

Mi pedig egyre szebben és egyre büszkébben menetelünk. Hátrafelé. Díszlépésben.

***

A nyilatkozó miniszterek – de Orbán Viktor is – hónapok óta folyamatosan "bűncselek- ményről” beszélnek az illegális bevándorlók kapcsán, csakhogy kriminalizálják az illegális bevándorlást. Miközben a zöldhatár átlépése  eddig is és most is csak szabálysértés. Más: Rengeteg menekült marad ma este szállás nélkül az esőben, lehet segíteni - A Migration Aid az Arany János utca 32-ben várja az adományokat.

"Tehát ne rettenjetek meg tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék." (Máté 10; 26.)

Akár több millió forintos kártérítést is kaphat az ügyészségtől az az egykori ügyész, aki több, a vádhatóság számára kudarcokat hozó elszámoltatási ügy előkészítésében és képviseletében vett részt. Több fegyelmi indult ellene, majd szakmai hibákra hivatkozva kirúgták, ám ez jogsértő volt - írta tegnapelőtt az origo.hu.

A cikket olvasva a páratlan ügyészi tevékenységről az elszámoltatási ügyek kapcsán egy dolog jutott eszembe. Új fogalom kezd bevonulni a magyar közéletbe: az ”elszámoltatásos ügyész”. Ez a terminológia azt a személyi kört takarja, akik a „nemzeti média” segítségével az „elmúlt nyócév” (na, megint egy terminológia) politikusait hurcolgatták meg kisebb-nagyobb sikerrel – egy ma még kiderítetlen (sic!) oknál fogva.

Kutron Katalin ismerteti a vádiratot a BKV-perben - Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ugyan ma még megpróbálnak rejtve maradni az elszámoltatásban részt vevő ügyészek – akik persze a vádemelés után átadták a perek képviseletét kevéssé szerencsés kollégáiknak – de ez már nem az ötvenes évek, itt kérem mindennek nyoma marad és nem lehet olyan könnyen fátylat borítani a múltra, és csak úgy eltűnni a lemenő nap fényében.

Érdemes végig követni ezeket az elszámoltatásos ügyészi sorsokat: valahogy mindenki előre lépett a ranglétrán, méghozzá igen rövid idő alatt, igen magasra. Talán csak egyedül a Kutron Katalin bukott bele ebbe. Ő volt az, aki anno a meggyanúsításomkor megtagadta, hogy az ügyvédemmel négyszemközt beszéljek. Ja, és mindezt jegyzőkönyvezte. De akkor sem ebből, sem abból nem lett baja, hogy pacekba mondta, hogy kb. mikor emel majd vádat, mert éppen elsőbbségi munkája van, amit még be kell fejeznie (Hagyó-vád)*.

Az embernek olyan érzése volt, hogy azért beszélt ilyen bátran, mert tudta, hogy a felette- sei mindenképp megvédik majd. Úgy látszik, ebben tévedett. És gondolom a főnökeinek az sem esett jól, hogy beperelte őket, de mindegy, ha fizetni kell azt nem az ügyészi fizetések- ből vonják le, mint ahogy a sok meghurcolt és később felmentett vádlottnak fizetendő kártérítést sem vonják le havonta az érintett „elszámoltatásos ügyészek” fizetéséből.

Ilyen elszámoltatásos időszakok mindig voltak az emberiség történetében. Egy azonban biztos, előbb vagy utóbb ezek az ügyek és a szereplők a helyükre kerülnek és minden kiderül majd. „Tehát ne rettenjetek meg tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit a sötétségben mondok nektek azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek.” (Máté 10; 26-27.)

Hunvald György

* 2011 decemberében Kutron Katalin vezető ügyész ismerteti a nyomozás iratait Hunvald- dal és ügyvédjével. Az iratok megismerése után Hunvald azt a kérdést tette fel neki, hogy mikor lesz a vádemelés. Egy pártatlan ügyészség pártatlan ügyésze ekkor meglepődne, és a törvény betűjével megegyezően, azt betartva azt mondaná: erre még nem tudok válaszolni. Nem tudok válaszolni, mert most magukon (az akkor még gyanúsítottakon és ügyvédjei- ken) a sor mit javasolnak, mit vizsgáljunk és kit hallgassunk még meg, hogy kiderítsük tényleg megalapozott-e a gyanúnk. Ez a törvény. Az ügyésznek ugyanis a mentő körülmé- nyeket is meg kell vizsgálnia. Kutron Katalin vezető ügyésznő azonban nem ezt válaszolta, hanem a rajta ritkán látható mosollyal azt mondta, szerinte január közepén vagy végén lesz a vádemelés. Azaz, esze ágában sem volt megvizsgálni a védelem javaslatait, egyál- talán nem is érdekelte semmilyen mentő körülmény. Ezt még kiegészítette azzal, hogy egy másik ügyben kell még befejeznie a vádat. A másik ügy a Hagyó-ügy volt…

***

Kutron Katalin a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyik vezető ügyésze volt. Szere- pet vállalt többek között a tanácsadói szerződések miatt indult Hunvald-Weinek perben, az egy ingatlan értékesítéséről szóló Molnár-Lakos perben, de legismertebb esete a Hagyó per volt. A Hunvald-per a vádhatóság számára kudarccal végződött, februárban ugyanis jogerősen is felmentette a bíróság a vádak alól az egykori polgármestert és Weineket.

Bár Fapál László már július végén megírta, hogy ügyében a Kúria visszavonta a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletét, nagyobb nyilvánosságot csak most kapott a hír. Tegnapelőtt, azaz most kedden a volt államtitkár a Klubrádió Esti gyors c. műsorában beszélt az ellene és Juhász Ferenc ellen indított 2006-os eljárása kapcsán, Juhász Ferenc pedig az ATV Egyenes Beszéd című műsorában – ugyanerről.

"Kellett ehhez az ügyhöz egy politikailag elfogult ügyészség. A vádhoz kellenek tények és bizonyítékok. Ebben az ügyben semmi ilyen nem volt” – mondta Fapál, aki szerint szinte példa nélküli, hogy már az első tárgyaláson visszadobta a bíró a vádiratot. Fapál László szerint az ügy szorosan összefügg a tábornok-perben emlegetett viszkisdoboz-sztorival. A Kúria döntése értelmében most újabb másodfokú ítélkezés következik az ügyben. Így tíz év után zárulhat le végre az ügy. (Klubrádió - Ha valaki még nem hallgatta meg a műsorban elhangzottakat, most is megteheti…)

"Végleg eldőlt, hogy civil bíróságnak kell állást foglalnia az ügyben, korábban a civil és a katonai bíróságok egymásnak dobálták az ügyet, ez 6-7 évet vett el eddig az életünkből” – ezt már Juhász Ferenc mondta az Egyenes Beszédben az üggyel kapcsolatban. A volt honvédelmi miniszter szerint a civil bíróság anno felmentette őket, majd másodfokon az ítéleten nem találtak fogást, így egy technikai jellegű döntést hoztak, hogy az első fokú bíróságnak nem is volt hatásköre ítélkezni az ügyben, mert a katonai bíróságnak kellett volna tárgyalnia. (Aki még nem látta, itt nézheti meg…)

Ha nincs ez a cirkusz, az ügyben – feltéve, hogy a tavaly márciusban első fokon hozott felmentő ítéletet, amely szerint Juhász Ferenc és Fapál László ártatlan, helybenhagyják – már rég végleges döntés születhetett volna. Fapál László szerint az egész csak időhúzásra volt jó, hiszen ezzel elment legalább két esztendő. Úgy véli, kifejezetten a politika szolgálatába állt a bíróság azzal, hogy évekig teret enged a találgatásoknak: egy volt honvédelmi miniszter és az államtitkára követtek-e el valamilyen bűncselekményt.

***

Ezt meg a Népszabadság írja, szintén keddi számában: Juhász Ferencet és Fapál Lászlót egy 2006-os ügy miatt vádolták meg hűtlen kezeléssel, mert Fapál a minisztere engedélyével a piaci ár harmadáért vásárolhatta meg a számára kiutalt szolgálati lakást. Juhász - akit Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos jelentett fel 2011-ben – ezzel állítólag megszegte a vagyonkezelési szabályokat. Az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentő ítéletet hozott tavaly márciusban. A lap ismertette: ügyészségi fellebbezésre a Fővárosi Törvényszék a verdiktet idén áprilisban hatályon kívül helyezte, mondván, hogy egy katona ügyében civil bíróság nem lehet illetékes. Ezért új eljárást rendeltek el, amelynek lefolytatására a törvényszék katonai tanácsát jelölték ki, de az a saját bírósága döntése ellen a Kúriához fordult. A Kúria megállapította, a vád egyetlen olyan ténnyel sem állt elő, amely arra utalna, hogy az ügy a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozna, és utasította a törvényszéket a másodfokú ítélet meghozatalára.

Bocsánat, de nem tudom kihagyni. Korábban itt volt nekünk a majdnem felülmúlhatatlan barackmagos L. Simon, de aztán a hét közepén jött az emberminiszter, aki lemosta a nagyarcút a pályáról. Az éneklő lelkész ugyanis élőben demonstrálta – a mindennapos testnevelés mellet – a közös éneklés rendkívüli fontosságát. A csitári hegyek alatt…

Aha. Mert van ám ok az örömre, a dalra, ugyebár. Ilyen ok lehet például, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar (amibe nem mellékesen 150 000 állami intézményben dolgozó pedagógust belekényszerítettek) nevű kamuszervezet – két csitári között – meg kívánja szabni, hogy a tanár hogyan öltözködjön, és hogyan viselkedjen, mindig és mindenhol

A végső verziót októberben fogadják el, és onnantól minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában a pedagógusnak annak szellemében kell élni és dolgozni. Mert a reformok működnek. Az oktatásban meg már csak ez az egy probléma maradt. A tanárok. Meg az ő viseletük, viselkedésük. Mindenesetre már van előttük egy-két követendő, jó példa. (Ha esetleg valakinek a fenti viselet annyira azért nem jön be, itt van még egy másik ajánlott, visszafogottan ízléses viselet: narancssárga bőrdzseki-bocskais, kalocsai mintás blúzos változat.)

Virág elvtárs: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz?
Gogolák elvtársnő: Új, Virág elvtárs.
Virág elvtárs: Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar visszajön az ’50-évek és A tanú világa. De itt van, megjött. Énekeljünk.

Kübekháza* polgármestere levelét megírta – Molnár Róbert a település határában épülő kerítés miatt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyben több kérdést is feltett határzárról. Íme a levél, teljes terjedelmében… (forrás: szeged.hu)

Tisztelt Belügyminiszter úr!

Félelemmel és aggodalommal tölt el a magyar–szerb határszakaszon épülő határzár, és mint felelős települési vezető, kötelességemnek érezem, hogy véleményemet megosszam Önnel, és kérdéseimre választ kérjek Öntől.

Előjáróban jelzem, hogy nem értek egyet a határzár felépítésével, mert a migrációt nem fogja csökkenteni, legfeljebb hátráltatni, illetve a román–magyar határszakaszra terelheti át. Kübekháza ebből a szempontból érintett lehet, hisz a kerítés itt ér véget. A problémát tehát nem oldja meg.

Tájékoztatom, hogy Kübekháza határában jelenleg körülbelül másfél méter magas, pár centiméter átmérőjű, vállalkozók és a honvédség katonái által géppel földbe ütött vasrudakat telepítenek, amelyekre információink szerint úgynevezett NATO-pengés dróttekercset helyeznek ki.

Tisztelettel kérem információját arról, hogy végeztek-e bármilyen környezetvédelmi hatásvizsgálatot arra nézve, hogy milyen természeti károkat okozhatnak az élespengés dróttekercsek a vadállományban?

Azért bátorkodom feltenni ezt a kérdést, mert a Kübekháza határában elterülő »rábéi erdőben« nagyon jelentős számú dám, őz és vaddisznó állomány él, amelynek vonulási útját, természetes életterét vágja ketté a kormány által építendő, sajnos vadbefogó hálóként is funkcionáló „kerítés”, amelyekbe a vadak beleszaladva elpusztulnak.

Kérem válaszát, hogy miként kívánja megvédeni a kormány a természeti kincseinket, a vadállományunkat, és az erdőnket? Milyen kártérítést kíván nyújtani a Szőreg-Kübekházi Vadásztársaságnak? Milyen segítséget kívánnak nyújtani az elhullott állatok összegyűjtésében, elszállításában és megsemmisítésében?

Továbbá kérem szíves tájékoztatását arra nézve is, hogy a gépeik által szó szerint szétszabdalt mezőgazdasági útjaink, megrepedezett aszfaltos útszakaszaink rendbetételéhez milyen segítséget kíván nyújtani önkormányzatunk számára?

Örömmel vettem volna azt is, ha az építkezés idejéről, menetéről tájékoztatást kapunk a kormánytól, esetleg egyeztetnek velünk, mint területileg mégiscsak illetékes önkormányzattal.

Úgy gondolom, hogy a hatalom ereje nem mentesít sem a felelősségvállalás, sem a törvények, egyéb jogszabályok betartása alól!

Kübekháza, 2015. augusztus 5.

Várva válaszát és intézkedését,

tisztelettel:

Dr. Molnár Róbert
polgármester

* Kübekháza a magyar-szerb-román hármas határon fekvő kis falu. Helyzetéből adódóan most különösen jelentős pontja lesz ez a magyar országhatárnak: ez lesz az egyik végpontja a magyar-szerb határon épülő kerítésnek.

***

Nagyon kíváncsi vagyok a válaszra. Ja, valakik éjszaka átvágták a NATO-akadályt Ásott- halomnál, Rogán Antal egyből törvényt módosítana. Az ideiglenes biztonsági határzárnak csúfolt kerítés ásotthalmi megrongálása miatt a rendőrség vizsgálódik. Az okozott kár mintegy 2000 forint. (444.hu)

"Megvádolható-e valaki politikai céllal minden további következmény nélkül?”

Hát így megy ez kéremszépen. Érsek Zsolt alig öt év vegzálás után hivatalosan is megtudta, amit mindig is állított, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt. Fapál László meg a többiek (nem sorolnánk most újra fel az ilyen-olyan ügyeket, itt vannak röviden), még egy kicsit várnak erre. De ami körülötte, körülöttük folyik, az immár tragikomikus. Illetve – mert erős a gyanúnk, hogy ahogy mi sem, az érintettek sem nem nevetnek mindezen – tragikus, ami ezekben a kreált, koncepciós ügyekben folyik. Jogilag is, emberileg is.

Dr. Sándor Zsuzsa is írt a Fapál László körüli jogi hercehurcáról, kicsit másképp, más szemmel. De így se, most se nagyon vicces...

***

Csiki-csuki
2015. augusztus 03. - Szerző: Dr. Sándor Zsuzsa

Tudja-e tisztelt olvasó, hogy ki számít katonának? Kérem, ne hagyja itt rögtön abba e cikk olvasását! Mert Ön persze tudja. De csak azért tudja, mert ön se nem ügyész, se nem bíró. Vagyis meg van a magához való józan esze. A bíróságoknak több mint három év kellett ahhoz, hogy ezt a rendkívül bonyolult kérdést el tudják dönteni.

Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára 2006. április 1-jén nyugdíjba ment. A dátum fontos: azt jelenti, hogy ugyanezen év március 31-én katonai szolgálati viszonya megszűnt.

De kezdjük az elején. 2012-ben az ügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat Juhász Ferenc, volt honvédelmi miniszter és Fapál László volt HM államtitkár ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előtt. A vád szerint 2006 nyarán a miniszter döntése alapján Fapál László 22 millió Ft-ért vehetett meg egy 65 milliós lakást, ezzel 43 millió Ft vagyoni hátrányt okozva a HM-nek. Hogy ez a vád mennyire „megalapozott” volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bíró felszólította az ügyészséget, árulja már el, hogy pontosan kit, mivel, milyen tények és milyen jogszabály alapján vádol.

Ám még mielőtt erre sor kerülhetett volna, már kitört a háború a katonai- és a civil bíróságok között. A PKKB az ügy iratait elküldte a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának, mondván, ott is folyik egy eljárás, tárgyalják le ők az egészet együtt. Ám a katonai bírák szerint a vádlottak civilek, azaz nem folytatható velük szemben katonai büntetőeljárás. A PKKB ebbe nem törődött bele, ezért egy szinttel feljebb, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához passzolta az iratokat. De ezzel a passzal sem sikerült gólt rúgnia, a labda még feljebb került: a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához. Akkor még úgy tűnt, hogy ott pont kerül a huzavona végére. Az ítélőtábla ugyanis jogerősen eldöntötte, hogy a PKKB-nak kell tárgyalnia az ügyet, mert a vádbeli cselekmény elkövetésének időpontjában Fapál már nem volt katona. Civillel szemben pedig nem lehet katonai büntetőeljárást folytatni.

A PKKB mindkét vádlottat felmentette. Ítéletében kimondta, hogy a vádlottak minden jogszabályt betartottak, és ezen az utóbb hozott, „lex Fapál”-ként elhíresült törvény sem változtatott. A bíró kifejtette, hogy nem reflektál azokra a perben elhangzott megjegyzé- sekre, amelyek koncepcióra, politikai indítékokra utaltak. De azt azért megjegyezte, hogy az eredeti jogi szabályozás alapján sem érti, milyen alapon emelt vádat az ügyészség.

A történet már majdnem happy end-del végződött, de az ügyész ezt nem hagyhatta: fellebbezett. Így került az ügy ismét a Fővárosi Törvényszékre. Nem fogják kitalálni, ott mi történt! A törvényszék hatályon kívül helyezte a PKKB ítéletét. De nem ám azért, mert az megalapozatlan, hiányos, téves, vagy elhibázott döntés lett volna. Hanem azért, mert szerinte katonai tanácsnak kellett volna eljárnia!

A törvényszék katonai tanácsa most már megelégelte a cirkuszt, hiszen ők már egyszer leszögezték, hogy a vádlottak - amikor éppen nem követték el a bűncselekményt – civilek voltak. Újabb passz: iratok fel a Kúriához. És a Kúria – noha az ügyészség még további iratküldözgetést javasolt – végre rendet vágott a civakodó bíróságok között. Megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék fittyet hányt a fölötte lévő ítélőtábla korábbi döntésére, amikor a felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte. Ezért a Kúria most hatályon kívül helyezte a hatályon kívül helyezést. Ez elég jó, nem?

(Az eredeti írás itt olvasható.)

***

Anno, amikor a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú felmentő ítéletet, mert a testület szerint katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia, Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter a következőket mondta: „Ez az ügy sajnos nagyon el fog nyúlni, nem jó a jogállamnak, nem jó a demokráciának, ám ellenben jó mindazoknak, akik a Fidesz elszámoltatási bizniszében a vád oldalán állnak”.

"Megvádolható-e valaki politikai céllal minden további következmény nélkül?”

Korábban már itt nálunk is szóba került Érsek Zsolt „ügye”, térjünk vissza most erre egy pillanatra. Hatvan korábbi szocialista polgármesterének majd öt év vegzálás, folyamatosan nyomozás után lett jogerős határozata arról, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. Ezzel együtt Érsek vádlói elérték céljukat: a gyanúba kevert, majd rabosított politikus nem indult el a tavalyi választáson, ráadásul anyagilag és lelkileg is megsínylette a történteket. Most az ATV, illetve a Hetek lehozta a vele készült riportot, mi ebből most csak egy-két részletet emelünk ki, a teljes beszélgetés itt olvasható.

***

… Gyakorlatilag folyamatosan jelezte (a rendőrség), mégpedig azt, hogy a bűncselekmény ténye sem állapítható meg. Ahogy közeledtünk a 2014-es választásokhoz, sürgető lett volna vádat emelni ellenem. Ennek nem volt alapja, az ügyészség azonban újabb és újabb bizonyító erejű dokumentumok bekérésére utasította a rendőrséget.

(Fotó: Czímer Tamás)

… A feljelentés után három évvel nyilvánvalóvá vált, hogy még csak a bűncselekmény elkövetését sem lehet igazolni, nemhogy engem megvádolni. Akkoriban zajlott egy beszélgetés jogászok és bűnüldözők között. Neveket nem mondhatok, de a beszélgetés egyik résztvevője azt mondta: „Ti is pontosan tudjátok, hogy nem történt bűncselekmény, áruljátok már el, miért húzzátok az időt?” A válasz lényegében úgy szólt, hogy leszóltak Heves megyébe, hogy meg kell akadályozni Érsek Zsolt országgyűlési képviselővé válását, mert ő a Heves megyei Gyurcsány. Ez alatt azt értette, hogy én vagyok az itteni közellenség. 

… A magyar állam végrehajtó hatalma, az ügyészség és a rendőrség is évek óta tisztában volt azzal, hogy nincs bűncselekmény, mégis húzták az időt, és ezzel folyamatosan nyomás alatt tartottak engem is, a családomat is, és a rabosításommal politikai értelemben megakadályozták az országgyűlési képviselő-jelöltségemet.

… Ez egy jól felépített akció volt: sokszor hamarabb értesültem az eljárás újabb lépéséről a Hír TV-ből vagy a Magyar Nemzetből, mint hogy megkaptam volna a hivatalos értesítést. És így természetesen a közvélemény és a szeretteim is a kormánypárti média híreiből hallhatták a velem kapcsolatos „igazságokat”. A szándékos nyomásgyakorlás mellett, el kell mondanom őszintén, anyagilag is megterhelő volt ez az időszak, hiszen fizetnem kellett a nekem segítő ügyvédeket, miközben az állami szférában nem kaptam munkát. 

***

Érsek Zsolt meghurcoltatása miatt Strasbourgban perli be a magyar államot. És ha valakinek esetleg máshonnan is ismerősök lennének a fentebb leírtak, az egészen biztos, hogy téved, mert az csak a véletlen műve lehet. Vagy nem.